Badacsonyörs strand nélkül maradt, fürdőhelyét, a helyi kempinget lezárta az SCD érdekeltségébe tartozó tulajdonos.
A forró júliusi napon már reggel kéttucatnyi gyerek és felnőtt várta strandfelszerelésekkel és lakatvágásra alkalmas eszközzel a hatósági tanúkat, hogy megnyithassák a badacsonyörsi kemping kapuját. Valaki már önhatalmúlag is megtette ezt korábban – ellene feljelentést tett a tulajdonos –, de ez alkalommal hatósági végrehajtás keretében eshettek a lakatnak. Nem kis diadallal vették birtokba az annak idején privatizációval az SCD Grouphoz került, június elején lezárt régi fürdőhelyet, amely Badacsonytomaj ezen településrészének egyetlen, a tó megközelítésére alkalmas része. A harmadik éve folyó vitában a helyiek, túl útlezáráson és parlament előtti tüntetésen, csatát nyertek, de háborút nem.
A helyiek emlékezete szerint a kemping területén, némi feltöltéssel, a lakók alakítottak ki fürdőhelyet, ami 1965-ben került állami tulajdonba. A területátadásról született megállapodásnak már nincs nyoma, így a „szerzett” jogról csak egy hajdani tanácsi végrehajtó bizottsági határozat másolata tanúskodik. E szerint a község állami tulajdonba, illetve a Balatontourist jogelődjének számító turisztikai cég kezelésébe adja a partszakaszát térítésmentesen. Azzal a feltétellel, hogy annak továbbra is biztosítania kell a fürdési lehetőséget a település lakó- és üdülőközönsége számára. A kempinget később a Veszprém megyei önkormányzat tulajdonában lévő Balatontourist Zrt. működtette, amely jó ideig ingyenesen, majd némi belépő fejében engedte a vízparthoz a környék lakóit, üdülőit. A megye azonban 2003-ban eladta turisztikai cégét a nagyszabású Balaton-fejlesztési terveiről ismertté vált SCD-nek. Az új tulaj a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is engedte a településen élők számára a strandolást, habár a részvények adásvételi szerződésében nem rögzítették, hogy a helyieknek bármiféle jogosultságuk lenne a badacsonyörsi kemping partszakaszának használatára.
A vita 2008-ban robbant ki, amikor az SCD jelezte: üdülőfalut kíván építeni a területen, ezért lezárja azt. A fejlesztéshez a település építési szabályzatának – a helyiek által történő – módosítására is szükség volt, így az SCD egyezségre törekedett. A 6 hektárnyi kemping keleti végéből térítésmentesen ajánlotta fel azt a 3 ezer négyzetmétert, amelyet a vízparti rehabilitációs rendelet strandként jelölt ki. A 63 méteres partszakaszt tartalmazó, az SCD közlése szerint 200 millió forintot érő területen az önkormányzat szerződéses kötelezettséget vállalt az új fürdőhely kialakítására, ám később, pénzhiányra hivatkozva, visszakozott.
Ekkor, 2009-ben született egy újabb megállapodás, miszerint az SCD fürdőzésre alkalmassá teszi a felajánlott területet, addig pedig a helyiek használhatják a fejlesztésre váró, üres kempinget jelképes összegért. A cég azonban hiába csatornázta a felajánlott területet és telepített rá mobilházat mosdónak, öltözőnek és zuhanyzónak, a helyiek nem voltak hajlandók átvenni. Arra hivatkoztak, hogy a terület semmilyen fürdőhelyi kritériumnak nem felel meg, egyebek közt azért, mert védett nádas található előtte, a medre pedig iszapos és nádtorzsás. A huzavonát megelégelő SCD idén nyár elején lelakatolta a területét.
A helyi civil egyesület a 2009-es megállapodásra hivatkozva kért és kapott birtokvédelmet a múlt héten a döntésre kijelölt ábrahámhegyi jegyzőtől. Az SCD projektcége fellebbezett a határozat ellen, pert indított, és – utóbbiénál gyorsabb eredményt remélve – birtokvédelmet is kezdeményez a saját területére. „Egy használatba adott területre nem adható ki másnak birtokvédelem” – érvelt a HVG-nek Elkán Péter, a cégcsoport kommunikációs igazgatója. Kempingtulajdonos projektcégük, a Villa Park Badacsony Ingatlanfejlesztő és Turisztikai Kft. ugyanis a tavasszal használatba adta a területét másik cégüknek, a Balatontourist Zrt.-nek, amely minden tóparti kempingjüket üzemelteti.
Simonné Visi Erzsébet, a helyi civil egyesület elnöke szerint az SCD egyik cége a másikkal olyan szerződést varázsol, amilyet csak akar, de ez nem változtat a lényegen. Nemcsak a szerzett joguk és a 2009-es megállapodás értelmében jogszerű a parthasználatuk, hanem a Balatontourist privatizációjakor figyelembe nem vett Balaton-törvény miatt is. Utóbbi ugyanis előírja, hogy egy-egy településen mekkora parti sávot kell kialakítani közterületként. Badacsonyörsön ez a helyi szabályozás alapján a kemping területére esik, mivel csak ott van alkalmas partszakasz. A helyiek nem látnak garanciát sem arra, hogy kapnak majd támogatást az új fürdőhely fejlesztésére, sem arra, hogy a felajánlott terület előtti nádas védettségéről lemond az illetékes nemzeti park. Ezért ragaszkodnak a 2009-es megállapodáshoz, amiben a fejlesztőcég vállalta, hogy az átadni kívánt területen „a kulturált pihenés és fürdés feltételeit a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően és a korábban a kempingterületen működő vízhez jutási lehetőséggel azonos módon biztosítja”.
TÖRÖK TÜNDE
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Az iráni válaszcsapások 18 embert öltek meg Izrael területén.
A Mercedes E-osztály és az A6-os Audi eladásai meg sem közelítik az 5-ös sorozatú BMW-jét.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
A házasságkötésen ott volt Bill Clinton is.
Ez jutott eszébe.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
Az SUV-k ma már annyira sokfélék, hogy az ellenük vagy mellettük szóló előítéletek aligha általános érvényűek. Adhatók viszont praktikus vásárlási tanácsok.
