E-mailben rúgták ki a volt zöld ombudsman, Fülöp Sándor, valamint a volt adatvédelmi biztos, Jóri András közvetlen munkatársait az Országgyűlési Biztosok Hivatalából, amelynek helyébe az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala lépett. Szabó Máté alapjogi biztos egy napot hagyott nekik arra, hogy összepakoljanak – olvasható a Heti Válaszban, illetve a Galamus blog is erről írt. Az elbocsátások minden előzetes jelzés nélkül, váratlanul érték a stratégiai és tudományos főosztály vezetőjét, Zlinszky Jánost és munkatársait, köztük Lányi Andrást, valamint a jogi főosztály vezetőjét, Babai-Belánszky Tamást.

Szabó Máté hivatalából Zombor Ferenc főtitkár a hvg.hu-nak azt mondta, a törvény alapján a megszűnő hivatal valamennyi munkatársa e-mailben kapott értesítést arról, hol és mikor veheti át a változással járó dokumentumokat. Emellett "minden érintett köztisztviselő személyesen kapott kézhez olyan felmentési, vagy kinevezés-módosítási okiratot, amely megfelel a hatályos munkajogi szabályoknak, így a köztisztviselői törvény előírásainak".

Akik kaptak új e-mail címet - és akik nem

A Heti Válasz szerint az elbocsátott munkatársak akkor kezdték sejteni, hogy veszélyben vannak, amikor rajtuk kívül mindenki más új e-mail címet kapott, majd az érintett tizennégy munkatárs a régi levelezési címére azonos szövegű, nem névre szóló üzenetet kapott. Így tudták meg, hogy átvehetik felmentésüket a személyügyi kollégától. A neve elhallgatását kérő egyik elbocsátott munkatárs ironikusan úgy fogalmazott a lapnak: „az emberi jogok ombudsmanja embertelen módon küldött el minket".

Szabó Máté itt éppen nem kirúgandó munkatársait méregeti

MTI Fotó: Soós Lajos

Zombor Ferenc szerint viszont nem volt váratlan az intézkedés, mivel az alapvető jogok biztosáról szóló törvényt már a hatálybalépését megelőzően, mintegy fél évvel korábban kihirdették. Szerinte ennek a felkészülésnek a keretében „még 2011. december elején, például épp a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának munkatársai fogalmaztak meg a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, illetve módosításával kapcsolatos több olyan munkajogi kérdést, amelyre a Hivatal humánpolitikai munkatársa értekezlet keretében adott részletes tájékoztatást, és ezen az értekezleten a hivatkozott cikkben név szerint említett több kolléga is részt vett”.

Az eljárás indoka az volt az ombudsmani hivatal szerint, hogy az új törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy a korábbi biztosi irodák bázisán egységes, a feladatokhoz jobban igazodó, hatékonyabb szakmai apparátus jöjjön létre, amely képes megfelelni az újabb feladatoknak is.

Kérdésünkre, hogy mennyiben felel meg az eljárás az emberi méltóság alkotmányba foglalt védelmének, a főtitkár azt írta: az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a 2012. január 1-én életbe lépett új Alaptörvénynek és az alapvető jogok biztosáról szóló törvénynek megfelelően jött létre. Arra a kérdésre pedig, hogy mennyiben felel meg az eljárás Szabó Máté ombudsmani hitvallásának, a következő válasz érkezett: „az ombudsman esküje az alkotmányosság elveinek és szabályainak tiszteletén és betartatásán alapul. Eljárásaiban és állásfoglalásaiban ez vezeti”.

Korábban is volt már gond

Az adatvédelmi biztosok hivatalának megszüntetése ellen egyébként civilek és az elllenzék is tiltakozott, és kifejezte aggodalmát emiatt Viviane Reding uniós alapjogi biztos is. Ráadásul Péterfalvi Attila, az ombudsmani hivatal helyett lértehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság posztjának várományosa már december közepén elkezdte kiválogatni a hivatal munkatársaiból azokat, akikkel úgymond tovább kíván dolgozni, és azokat, akikkel nem. Mindezt úgy, hogy a munkavállalókat találkozóra hívta, és itt közölte velük szándékait. Emiatt Jóri András hivatalosan is tiltakozott az eljárás ellen.