„Felszólítom, hogy mindaddig, amíg a munkáltatói jogkör gyakorlója vagyok, hagyjon fel az Adatvédelmi Biztos Irodája keretében dolgozó, Országgyűlési Biztosok Hivatalának állományában álló (…) munkavállalók és köztisztviselők zaklatásával.” Ez szerepel abban a szerkesztőségünk birtokába került levélben, amelyet Jóri András adatvédelmi biztos írt Péterfalvi Attilának, s küldött meg irodája dolgozóinak. Péterfalvi Attilát, aki jelenleg az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetője, idén december 9-én Schmitt Pál köztársasági elnök nevezte ki a 2012. január 1-jével működését megkezdő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének.
 
Mint azt korábban megírtuk, jövőre átalakul a négy országgyűlési biztosból álló ombudsmani rendszer, a kisebbségi jogok és a jövő nemzedékek érdekeit védő biztos helyettesként az általános ombudsman alá tagolódik, a legerősebb jogosítványokkal felruházott adatvédelmi biztos hivatala viszont megszűnik, Jóri Andrást pedig mandátumának lejárta előtt – az 2015-ig szólt – menesztik.

Péterfalvi Attila. Vonalban

Végel Dániel

"Válogatás" az Aranytíz Művelődési Központban

A zaklatás alatt Jóri azt érti, hogy Péterfalvi Attila még azelőtt, hogy mandátuma megkezdődött volna a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „egyes munkatársai segítségével 'válogat' a személyi állomány tagjai között és egyeseket munkaidőn kívüli találkozóra hív”.

Ennek időpontja a levélben írtak szerint december 8-án délután volt, míg a helyszíne az ombudsmani hivatal közelében található Aranytíz Művelődési Központ. Jóri András ez ellen azért emelt szót, mivel az év végéig ő a munkáltatói jogkörök gyakorlója, ráadásul a „válogatás” a munkavállalókat megfélemlíti, rongálja a dolgozók közötti bizalmat, illetve az ombudsmani intézmény presztízsét és ellehetetleníti a hivatalban a munkát. Emellett Péterfalvi Attila eljárását Jóri András  jogellenesnek és etikátlannak tartotta.

Listázás

Az adatvédelmi biztos a NAIH elnökét felkérte annak megfontolására, hogy mivel az új hatóság átveszi a jelenlegi adatvédelmi biztosi feladatokat, ezért a köztisztviselők és a munkavállalók tekintetében a munkajogi jogutódlás törvényi garanciáit kell alkalmazni. Továbbá „az Ön joga és kötelessége a jelenlegi köztisztviselői és munkavállalói állomány védelme; nem készíthet 'listát' és főként nem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (egy kormányszerv, melynek működését Ön felülvizsgálni lesz köteles) bevonásával az Ön szerint 'átveendő' emberekről.” Az utóbbihoz Jóri András hozzátette, hogy ez különösen jogsértő, ugyanis „az uniós jog alapelvként mondja ki az információszabadságért felelős intézmény függetlenségét, mely ez esetben alapvetően és súlyosan sérül.” Egy ilyen lépés ráadásul súlyosan megsérti a jogállamiság elvét is, „mely fölött őrködni Önnek jelen hivatalában és jövőbeni posztján is esküvel fogadott elsőrendű kötelezettsége lenne.”

Az adatvédelmi biztos egyben felhívta Péterfalvi Attila figyelmét arra, hogy akit az új szervezet nem vesz át, az a hivatallal szemben kártérítési igénnyel élhet. Sőt a munkáltatói jogok ilyen gyakorlása nem csak bírósági eljárásokat vonhat maga után, hanem nemzetközi vizsgálatokkal is együtt járhat, ugyanis alappal kérdőjelezhető meg az uniós joggal, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével való összhangja.”

A KIM hárít, Péterfalvi Attila nem reagált

Mészáros Katalin, az adatvédelmi biztos szóvivője a hvg.hu-nak azt mondta, külön nem kívánnak a történtekről nyilatkozni, a levél önmagáért beszél. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtó főosztálya pedig azt kérte a hvg.hu-tól, hogy megkeresésünkkel forduljunk Péterfalvi Attilához. Megtettük, ám az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetője cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdésünkre.