Gyulai Miklós – mint az MTI-nek eljuttatott anyagban írta – szakmai véleményekre alapozva úgy véli, hogy a versenyzésre nem megfelelő sátor miatt előfordulhat, nem tartják meg az idei atlétikai bajnokságokat. A MASZ elnökének közlése szerint a pályán több sportoló is megsérült. A 100 méteren utánpótlás Eb-7. Karlik Dániel például Achilles-ín-szakadást szenvedett. Gyulai Miklós hozzátette: minderről tájékoztatta az illetékeseket: a Nemzeti Sportközpontokat (NSK), a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB) és a sportállamtitkárságot is.
A hvg.hu-nak a MASZ elnöke elmondta, mi áll félelmei hátterében. „Amikor az atlétikának otthont adó csarnokot lebontották, és megépült a Syma, akkor az volt a megállapodás, hogy a magyar sport számára a téli időszakban 170 napon keresztül biztosít sportolási lehetőséget, napi egymillió forintért. A kormányváltás után az állam, azaz a Nemzeti Sportközpontok nem volt hajlandó ezt tovább finanszírozni, amit a Syma nekünk is jelzett” – idézte fel Gyulai Miklós a változásokat. Elmondta, a rendezvényközpont százmillió forinttal olcsóbban ajánlott fel sportolási lehetőséget, de erről csak az NSK állapodhatott volna meg a Syma vezetésével, mert a sportági szakszövetség csak az államtól bérelhet. A MASZ elnöke megjegyezte, a csarnok vezetése felajánlott egy másik, ingyenes használati lehetőséget is, de a kedvezmény csak a bérleti díjra vonatkozott, a rezsiköltségeket mindenképpen ki kellett volna fizetni.
A helyzet megoldására szolgáló sátor elfogadható és használható lehetőség lett volna – tette hozzá Gyulai Miklós –, ha az alépítmény megfelelő. „Úgynevezett mart aszfaltrétegről beszélünk, ami nem elég erős, és ezért elmozdulnak az elemek és szintkülönbségek keletkeznek. Az ilyen pálya legfeljebb bemelegítésre jó, versenyekre nem” – hívta fel a figyelmet az atlétikai szövetség elnöke. Megjegyezte, hogy bár hallott arról, hogy a sátor költségei magasabbra rúgtak a Syma ajánlatánál, de erről ő nem tud és nem is akar nyilatkozni, mivel pénzügyekben az NSK az illetékes. Gyulai Miklós hangsúlyozta, a pénteki döntés, amelyre nem volt példa 1972 óta, és ami számára kudarcot is jelent, egy segélykiáltás volt a részükről, amit talán az illetékesek még meghallanak, és megegyezhetnek abban, hogy használják a csarnokot.
Hiába az olcsóbb ár
Minderről megkérdeztük a Syma Csarnok illetékeseit is, hiszen a sport- és rendezvényközpont az elmúlt 5 évben otthont adott a téli időszakban való felkészüléshez a Magyar Atlétikai Szövetség sportolóinak, a szervezet által rendezett atlétikai versenyeknek. Megkeresésünkre válaszukban azt közölték, hogy a Syma vezetése 2011. augusztusában tárgyalást kezdeményezett a Nemzeti Sportközpontokkal. Az új bérleti díjra szóló ajánlat pedig az volt, hogy „az atlétikai csarnokot az olimpiai felkészülésre való tekintettel a teljes téli szezonra, azaz 170 napra 55 millió forint plusz áfa összegért – beleértve minden költséget – a sportolók rendelkezésére bocsátja”.
Megjegyezték, a Syma részéről kezdeményezték azt is, hogy a Nemzeti Sportközpontok és a Magyar Atlétikai Szövetség számára kedvezőbb feltételek szerepeljenek a szerződésben. Ez azt jelentette, hogy a csarnokot a 2012-2013-as téli szezontól napi félmillió forintért bocsátaná a MASZ sportolóinak rendelkezésére. „Ezt az ajánlatot 2011. október 10-én a Nemzeti Sportközpontok kormánybiztosának megküldtük, melyről 2011. október 26-án a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, valamint Magyar Atlétikai Szövetség vezetését írásban tájékoztattuk. Ez idáig hivatalos megkeresés nem érkezett a Syma atlétikai csarnok bérlése irányában” – írták szerkesztőségünknek.
Mivel úgy tudjuk, hogy a MASZ sátra a Syma által ajánlott mintegy 70 millió forintos összegnél körülbelül 30 millióval többe kerül, ezért megkerestük a MASZ elnökét és a Nemzeti Sportközpontok kormánybiztosát, Vígh Lászlót is, hogy megtudjuk, vajon miért éri meg inkább a drágább és rizikósabb sátor működtetése. Arra is kíváncsiak voltunk, a tárgyalások a Symával mi miatt maradtak abba, és a versenyek megrendezése érdekében felveszik-e kapcsolatot a bérleti szerződés újratárgyalására. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
