Ígéretének be nem tartását kérte számon Pintér Sándor belügyminiszteren Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára január 30-án. A nem egészen két héttel korábbi szakszervezeti konzultáción ugyanis még az hangzott el, hogy a Belügyminisztériumban egyeztetik az álláspontokat arról, hogy az érdekvédőket ezután hol helyezik el (a szakszervezeteknek ugyanis el kell hagyniuk eddigi székházukat), és mi legyen a szakszervezeteknek fizetett tagdíjak levonásával.

Utóbbi ügyben a belügy hamar kialakította álláspontját. Január 30-án a minisztérium Humánigazgatási Szolgálatának vezetője a Magyar Államkincstárnál (MÁK) kezdeményezte, hogy a kincstár ne vonja le a szakszervezeti tagdíjat a rendőrök, illetve a rendvédelmi szerveknél dolgozók 2012. január havi fizetéséből. Pongó Géza ezt barátságtalan és jogellenes lépésnek tartotta. A hvg.hu-nak azt hangsúlyozta, hogy nincs olyan jogszabály, amely ezt lehetővé tenné. A főtitkár úgy véli, egyetlen jogszabály sem hatalmazza fel a minisztériumot arra, hogy a munkáltató és a szakszervezetek között létrejött megállapodásba beavatkozzon. Ráadásul úgy, hogy még előzetes tájékoztatást sem adtak az érintetteknek.

Egyoldalú felmondás

A szakszervezet honlapjára kitett, Pintér Sándor belügyminiszternek szóló levélben az érdekvédő azt írta, ez a lépés nemcsak „ellentétes a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Független Rendőr Szakszervezet, a Rendészeti Védegylet és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) között létrejött együttműködési megállapodásban foglaltakkal, hanem ellentétes a megbízásra vonatkozó polgári jogi szabályokkal”. Eszerint ugyanis bármely megállapodás felmondását – megfelelő felmondási idő biztosítása mellett – előre kell közölni a másik féllel. Az említett megállapodást egyébként az ORFK a belügy lépését követő napon, január 31-én mondta fel.

Szolgálni szolgálnak: védeni kicsit nehezebb lesz őket mostantól

Stiller Ákos

Pongó Géza levele végén bejelentette, hogy a Belügyminisztérium jogellenes intézkedése miatt, ami az FRSZ-nek több millió forintos kárt okozott, pert indítanak a minisztérium ellen. A tagdíjak utalásának leállításával kapcsolatban a főtitkár még megjegyezte, furcsának tartja, hogy az államkincstár illetékesei elfogadtak egy olyan „utasítást”, amelyet nem a belügyminiszter vagy valamelyik államtitkár, hanem a személyzeti osztály vezetője írt alá. Az FRSZ vezetője úgy látja, a történtek ellehetetlenítik a szakszervezeteket. „A munkavállalók nem tudnak majd kihez fordulni érdekvédelmi ügyekben. A nyáron megalakuló rendészeti kamara ugyanis éppen a dolgozókkal szemben fog eljárni” – mondta Pongó Géza. Ha a például a kamara etikai eljárása azzal végződik valaki ellen, hogy az illetőt ki kell rúgni, akkor ezt nem kell majd indokolni sem. „Eddig ezt a vezetők kivételével kötelező volt megtenni, most már a beosztottaknál is lehetőség lesz rá, és hogy miként lehet majd ezeket a döntéseket megtámadni, még nem tudjuk.”

A belügyminisztérium lépése Kiss Sándor, a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének (RKDSZ) alelnöke szerint is az érdekvédők ellehetetlenítésére irányul. „Pintér Sándort eddig szavatartó embernek ismertük, kérdés, mi változott nála, hogy a január 18-án adott ígéretét nem tartotta be" – mondta. Korábban úgy volt, hogy csak április elsejével állítják le a tagdíjak utalását, de "a belügy önkényesen, minden indok nélkül előrébb hozta ezt. A lépés sérti az esélyegyenlőséget, hiszen csak a rendvédelmi szakszervezetekkel szemben járnak el így, semelyik más területen tevékenykedő érdekvédelmi szervezet nem esett el a tagdíjaktól. Ez a büntetés a tavalyi tüntetések miatt” – vélekedett Kiss Sándor. Az intézkedés miatt, akárcsak az FRSZ, az RKDSZ is bírósághoz fordul. „A Ptk. jogszabályai mellett a fegyveres szervek hivatásosainak szolgálati viszonyára vonatkozó törvényt is megsértette a Belügyminisztérium, mivel nem hagyott időt a dolgozóknak arra, hogy az utalás felől intézkedjenek” – értékelte a helyzetet Kiss.

A belügy szerint szabályos

A minisztérium szerint viszont – mint a hvg.hu-nak is írták – minden rendben van. Igaz, jogilag nem indokolták meg, miért gondolják így. „A szakszervezeti tagdíjak befizetésének módjára a jogszabályok egyértelmű iránymutatást adnak. A Belügyminisztérium mindig a hatályos jogszabályok alapján jár el, így ebben az esetben is” – mindössze ezt a választ kaptuk tőlük. Semmit nem írtak kérdéseinkre, hogy mi indokolta ezt az intézkedést, az érintetteket miért nem értesítették előre, valamint, hogy a belügy minek alapján avatkozhat be a munkavállalók és a szakszervezetek jogviszonyába.

Szikinger István alkotmányjogász és ügyvéd szerint nem törvénybe ütköző a Belügyminisztérium lépése, de egy kétoldalú jogviszonyba diszkriminatív módon avatkozott be a tárca, mivel más érdekvédelmi szervezetek megkaphatták a tagdíjaikat. "Úgy gondolom, mindez ráadásul szakszervezetellenes is, hiszen az államnak segítenie kell a működésüket” – véli a jogász.

Tavaly óta érzik a vesztüket

A Magyar Rendészeti Kar (MRK) révén – mint arról korábban írtunk –, a rendvédelmet egységes hivatásrenddé szerveznék. Amint a testület megalakításáról megjelentek a tervek, a rendvédelmi szakszervezetek úgy érezték, ellenük hozzák létre: jelentősen csökkenhetnek a rendvédelmiek érdekvédelmét ellátó szakszervezetek jogai. A szervezet élére a főtitkárt, határozatlan időre, a belügyminiszter nevezi ki. A rendészeti kar kezdeményezheti majd a kormánynál a hivatásosok élet és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását, valamint kifogást nyújthat be a miniszterhez a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlattal szemben. Az MRK felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el.

Nemcsak az MRK veti vissza az érdekvédők tevékenységét, hanem az is, hogy a szolgálati törvény változásai miatt a szakszervezeteket már nem kell tájékoztatni, ha azáltal olyan dolog kerülne nyilvánosságra, amely rendvédelmi érdeket sért vagy veszélyeztetné a fegyveres szerv érdekeit. Ha pedig kapnak tájékoztatást az érdekvédők, de az a közszolgálat érdekei védelmében bizalmas vagy minősített adatként kezelendő, akkor a birtokukban lévő információt nem hozhatják nyilvánosságra.