A szakszervezetek ellehetetlenítését szolgálja érdekvédők szerint az, hogy a Belügyminisztérium leállíttatta a rendőrségi munkavállalók szakszervezeti tagdíjának levonását a Magyar Államkincstárnál – tudta meg a hvg.hu.
Ígéretének be nem tartását kérte számon Pintér Sándor belügyminiszteren Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára január 30-án. A nem egészen két héttel korábbi szakszervezeti konzultáción ugyanis még az hangzott el, hogy a Belügyminisztériumban egyeztetik az álláspontokat arról, hogy az érdekvédőket ezután hol helyezik el (a szakszervezeteknek ugyanis el kell hagyniuk eddigi székházukat), és mi legyen a szakszervezeteknek fizetett tagdíjak levonásával.
Utóbbi ügyben a belügy hamar kialakította álláspontját. Január 30-án a minisztérium Humánigazgatási Szolgálatának vezetője a Magyar Államkincstárnál (MÁK) kezdeményezte, hogy a kincstár ne vonja le a szakszervezeti tagdíjat a rendőrök, illetve a rendvédelmi szerveknél dolgozók 2012. január havi fizetéséből. Pongó Géza ezt barátságtalan és jogellenes lépésnek tartotta. A hvg.hu-nak azt hangsúlyozta, hogy nincs olyan jogszabály, amely ezt lehetővé tenné. A főtitkár úgy véli, egyetlen jogszabály sem hatalmazza fel a minisztériumot arra, hogy a munkáltató és a szakszervezetek között létrejött megállapodásba beavatkozzon. Ráadásul úgy, hogy még előzetes tájékoztatást sem adtak az érintetteknek.
Egyoldalú felmondás
A szakszervezet honlapjára kitett, Pintér Sándor belügyminiszternek szóló levélben az érdekvédő azt írta, ez a lépés nemcsak „ellentétes a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Független Rendőr Szakszervezet, a Rendészeti Védegylet és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) között létrejött együttműködési megállapodásban foglaltakkal, hanem ellentétes a megbízásra vonatkozó polgári jogi szabályokkal”. Eszerint ugyanis bármely megállapodás felmondását – megfelelő felmondási idő biztosítása mellett – előre kell közölni a másik féllel. Az említett megállapodást egyébként az ORFK a belügy lépését követő napon, január 31-én mondta fel.
Pongó Géza levele végén bejelentette, hogy a Belügyminisztérium jogellenes intézkedése miatt, ami az FRSZ-nek több millió forintos kárt okozott, pert indítanak a minisztérium ellen. A tagdíjak utalásának leállításával kapcsolatban a főtitkár még megjegyezte, furcsának tartja, hogy az államkincstár illetékesei elfogadtak egy olyan „utasítást”, amelyet nem a belügyminiszter vagy valamelyik államtitkár, hanem a személyzeti osztály vezetője írt alá. Az FRSZ vezetője úgy látja, a történtek ellehetetlenítik a szakszervezeteket. „A munkavállalók nem tudnak majd kihez fordulni érdekvédelmi ügyekben. A nyáron megalakuló rendészeti kamara ugyanis éppen a dolgozókkal szemben fog eljárni” – mondta Pongó Géza. Ha a például a kamara etikai eljárása azzal végződik valaki ellen, hogy az illetőt ki kell rúgni, akkor ezt nem kell majd indokolni sem. „Eddig ezt a vezetők kivételével kötelező volt megtenni, most már a beosztottaknál is lehetőség lesz rá, és hogy miként lehet majd ezeket a döntéseket megtámadni, még nem tudjuk.”
A belügyminisztérium lépése Kiss Sándor, a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének (RKDSZ) alelnöke szerint is az érdekvédők ellehetetlenítésére irányul. „Pintér Sándort eddig szavatartó embernek ismertük, kérdés, mi változott nála, hogy a január 18-án adott ígéretét nem tartotta be" – mondta. Korábban úgy volt, hogy csak április elsejével állítják le a tagdíjak utalását, de "a belügy önkényesen, minden indok nélkül előrébb hozta ezt. A lépés sérti az esélyegyenlőséget, hiszen csak a rendvédelmi szakszervezetekkel szemben járnak el így, semelyik más területen tevékenykedő érdekvédelmi szervezet nem esett el a tagdíjaktól. Ez a büntetés a tavalyi tüntetések miatt” – vélekedett Kiss Sándor. Az intézkedés miatt, akárcsak az FRSZ, az RKDSZ is bírósághoz fordul. „A Ptk. jogszabályai mellett a fegyveres szervek hivatásosainak szolgálati viszonyára vonatkozó törvényt is megsértette a Belügyminisztérium, mivel nem hagyott időt a dolgozóknak arra, hogy az utalás felől intézkedjenek” – értékelte a helyzetet Kiss.
A belügy szerint szabályos
A minisztérium szerint viszont – mint a hvg.hu-nak is írták – minden rendben van. Igaz, jogilag nem indokolták meg, miért gondolják így. „A szakszervezeti tagdíjak befizetésének módjára a jogszabályok egyértelmű iránymutatást adnak. A Belügyminisztérium mindig a hatályos jogszabályok alapján jár el, így ebben az esetben is” – mindössze ezt a választ kaptuk tőlük. Semmit nem írtak kérdéseinkre, hogy mi indokolta ezt az intézkedést, az érintetteket miért nem értesítették előre, valamint, hogy a belügy minek alapján avatkozhat be a munkavállalók és a szakszervezetek jogviszonyába.
Szikinger István alkotmányjogász és ügyvéd szerint nem törvénybe ütköző a Belügyminisztérium lépése, de egy kétoldalú jogviszonyba diszkriminatív módon avatkozott be a tárca, mivel más érdekvédelmi szervezetek megkaphatták a tagdíjaikat. "Úgy gondolom, mindez ráadásul szakszervezetellenes is, hiszen az államnak segítenie kell a működésüket” – véli a jogász.
Tavaly óta érzik a vesztüket
A Magyar Rendészeti Kar (MRK) révén – mint arról korábban írtunk –, a rendvédelmet egységes hivatásrenddé szerveznék. Amint a testület megalakításáról megjelentek a tervek, a rendvédelmi szakszervezetek úgy érezték, ellenük hozzák létre: jelentősen csökkenhetnek a rendvédelmiek érdekvédelmét ellátó szakszervezetek jogai. A szervezet élére a főtitkárt, határozatlan időre, a belügyminiszter nevezi ki. A rendészeti kar kezdeményezheti majd a kormánynál a hivatásosok élet és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását, valamint kifogást nyújthat be a miniszterhez a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlattal szemben. Az MRK felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el.
Nemcsak az MRK veti vissza az érdekvédők tevékenységét, hanem az is, hogy a szolgálati törvény változásai miatt a szakszervezeteket már nem kell tájékoztatni, ha azáltal olyan dolog kerülne nyilvánosságra, amely rendvédelmi érdeket sért vagy veszélyeztetné a fegyveres szerv érdekeit. Ha pedig kapnak tájékoztatást az érdekvédők, de az a közszolgálat érdekei védelmében bizalmas vagy minősített adatként kezelendő, akkor a birtokukban lévő információt nem hozhatják nyilvánosságra.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
