Tavaly december 23-án reggel az LMP által meghirdetett tüntetésen néhány tucat aktivista a Parlament déli, illetve északi kapuja mellett sorakozott fel, így tiltakoztak az aznap szavazásra váró jogszabályok, elsősorban a stabilitási és a választójogi törvény ellen. Később a hozzájuk csatlakozó LMP-s képviselőkkel együtt leláncolták magukat az autóbejáratoknál. A rendőrök hidegvágóval vágták el a láncot, majd kisebb dulakodás alakult ki, amikor félretolták az aktivistákat a kaputól.
Giró-Szász András kormányszóvivő év elején jelentette be: a kormány javasolni fogja a parlamentnek, hogy gyakoroljon közkegyelmet az ügyben.
Az LMP képviselői visszautasították a kegyelmi szándékot, azt mondták, hogy tudták, mit csináltak, és vállalják annak következményeit. Ugyanígy nyilatkoztak a Demokratikus Koalíció érintett képviselői is.
A közkegyelemhez törvényt kellene alkotnia az Országgyűlésnek.
Az ügyben illetékes Budapesti Rendőr-főkapitányságtól a Népszabadság kérdésére azt közölték: személyi szabadság megsértésének gyanúja miatt folytatják az eljárást, amelyre két hónap áll rendelkezésre. Arra, hogy valóban a kormányzati közkegyelem bevárása miatt csúszik-e az eljárás befejezése, annyit válaszoltak: vélekedéseket nem minősítenek.
Két jogvédő szervezet, a TASZ és a Helsinki Bizottság munkatársai abszurd drámába illő fordulatnak minősítették korábban a kormány közkegyelmi javaslatát a parlamenti élőlánc ügyében.
