Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a jelek szerint Magyarország kétszer fizeti meg az egykulcsos adó árát, először akkor, amikor csökken az alacsonyabb jövedelműek keresete, másodszor pedig akkor, amikor "ennek a gazdaságpolitikai ámokfutásnak a következtében az Európai Unió 150 milliárd forint zárolását (...) javasolja" – közölte a frakcióvezető. Az ellenzéki politikus úgy látja, hogy a döntésből nyilvánvalóan megszorítások lesznek.

Jávor Benedek kijelentette, hogy mindezzel együtt túlzottnak tartanák az Európai Bizottság által ajánlott intézkedések alkalmazását, és bíznak abban, hogy az európai gazdasági és pénzügyminiszterek márciusi tanácskozásán nem kap támogatást a bizottsági javaslat, illetve később már a kormány is elő tud állni egy olyan hiteles programmal, amellyel meg lehet előzni annak életbelépését.

A frakcióvezető szerint a kormány számára eljött az utolsó pillanat, amikor még visszafordulhat, de már nem elegendő, hogy "álságos kettős beszéddel próbálják kikommunikálni" az országot ebből a helyzetből, hanem hiteles, kézzelfogható tettekre van szükség. A politikus azt mondta, hogy a kormány 2010 óta teljesen elhibázott gazdaságpolitikát folytat és nem hajlandó búcsút mondani a "sokszor megbukott gazdaságpolitikai elképzeléseknek", például az egykulcsos adónak, amelyek lehetetlenné teszik a kiegyensúlyozott költségvetés elkészítését.

Szavai szerint a kormány további megszorításokkal válaszol a kialakult helyzetre, megkurtítják a tömegközlekedés támogatását, illetve a gyógyszerkasszát. Nem éri meg tönkretenni ezt a két szolgáltatást, azért cserébe, hogy közben az egykulcsos adóval egyoldalúan támogassák a gazdagokat - jelentette ki.

AP / Virginia Mayo

Arra a kérdésre, hogy Magyarország ellen már 2004 óta túlzottdeficit-eljárás folyik, azt felelte, hogy a probléma valóban nem most keletkezett, de 2010 óta Orbán Viktor van kormányon és az ő felelőssége, hogy olyan gazdaságpolitikát folytasson, amelyik képes Magyarországot a 3 százalékos hiánycél alatt tartani. Hozzátette, hogy a kormány folytatólagosan nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, mert miközben bejelentették az Európai Bizottság javaslatát, négy másik országgal szemben megszüntették a túlzottdeficit-eljárást. Nem lehet a ciklus végéig visszamutogatni a korábbi kormányokra, mert a döntés oka alapvetően a mostani kormány döntéseiből fakad – jelentette ki Jávor Benedek.

Az LMP sajnálja, hogy Andor László uniós biztos nem vett részt az ülésen, de a biztosok feladata nem a saját országuk képviselete, hanem annak a területnek az irányítása, amelyre kijelölték őket – mondta egy kérdésre válaszolva a frakcióvezető.

A Jobbik megalázónak tartja a javaslatot

Vona Gábor szerdai, budapesti, rendkívüli sajtótájékoztatóján azt mondta: szerinte ötpárti egyeztetésre lenne szükség az ország uniós tagságáról.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: bár a kohéziós támogatások megvonása még nem végleges és visszavonható a döntés, de ehhez olyan "öncsonkításra" lenne szükség, amely hasonló eredménnyel járna. Éppen ezért a Jobbik szerint eljött az ideje, hogy Orbán Viktor összehívja az öt parlamenti párt vezetőit és őszintén tárgyaljanak arról, hogy mi Magyarország helye, szerepe, jövője az Európai Unióban. A Jobbik szerint ugyanis csak gyarmati, rabszolga szerep juthat Magyarországnak.

Vona Gábor hangsúlyozta: a magyar társadalom nem erről az Európai Unióról döntött 2004-ben, ezért pártja továbbra is kitart az ország uniós tagságáról szóló népszavazás szükségessége mellett, mert ennek kapcsán egyértelmű érveket lehetne ütköztetni "parasztvakítás" helyett. A Jobbik elnöke szerint azért is elfogadhatatlan az Európai Bizottság szerdai döntése, mert az után született, hogy a társadalom az elmúlt években jóval ereje felett teljesített az államháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében.

Józsa István

MTI / Kovács Attila

DK: Orbánnak távoznia kell

A Demokratikus Koalíció szerint a rendszerváltás óta miniszterelnök még nem okozott akkora kárt az országnak, mint Orbán Viktor, ezért a kormányfőnek le kell vonnia a konzekvenciákat és távoznia kell. Molnár Csaba független országgyűlési képviselő, a DK ügyvezető alelnöke így kommentálta az Európai Bizottság szerdai javaslatát.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy az EB a szankciót még soha egyetlen országgal szemben sem alkalmazta, de mint mondta, 2006 őszén Orbán Viktor ellenzéki vezetőként éppen ezt szorgalmazta az akkori magyar kormánnyal szemben. Molnár Csaba ezért furcsának nevezte a kormány álláspontját, hogy Magyarországgal szemben egy "összeesküvés lehet", amelyet a hazai ellenzék fűt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, az EB tagjainak túlnyomó többsége nem baloldali vagy liberális, hanem jobboldali, konzervatív politikus.

A döntés okaként szolgáló strukturális hiányról szólva a politikus azt mondta, 2006 és 2010 között az egyszeri, vagyis fenntarthatatlan bevételektől megtisztított hiány folyamatosan csökkent, míg 2010 óta 2 százalékról 6 százalékra ugrott. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bizottság azért akart szankciót alkalmazni, mert Magyarország az európai értékekkel megy szembe, a demokrácia alapvető normáit sérti meg.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió 2007 és 2013 közötti költségvetésének tárgyalásakor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, állítása szerint egy éjszaka alatt elérte, hogy a Magyarországnak szánt források mintegy 250 milliárd forinttal emelkedjenek. "Orbán Viktor most ennek a nagy részétől megfosztotta az országot" - mondta, hozzátéve, hoyg szerinte a rendszerváltás óta miniszterelnök ekkora kárt még nem okozott, mint Orbán Viktor. Szerinte mindez tovább rontja az országgal szembeni bizalmat, amelyek következménye a gyengülő forint, a növekvő kockázati felár és az árak elszabadulása lesznek. A képviselő arra kérte a kormányt: tegyen meg mindent azért, hogy a javaslat ne hatályosuljon. Kérdésre válaszolva közölte azt is, a szocialista kormánynak semmilyen felelőssége nincs a mostani döntésben.

Kovács szerint méltányos a javaslat

Kovács László szerint Andor László magyar uniós biztos rossz döntést hozott, amikor egy másik program miatt nem vett részt az Európai Bizottság szerdai ülésén. A szocialista párt alelnöke ugyanakkor kiemelte, egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság javaslata jogos, megalapozott és méltányos, mivel a kormánynak az év végéig lehetősége nyílik arra, hogy gazdaságpolitikáján változtatva elkerülje a pénzügyi szankció életbe léptetését. Ha azonban ezt nem teszi meg, csaknem félmilliárd euró hiányozni fog a magyar költségvetésből, a fejlesztési források közül - mutatott rá.

Kovács László kifejtette: a bizottság "példát statuáló" javaslata részben az európai adósságválság miatti szigorral magyarázható. Hangsúlyozta azonban, nem véletlen, hogy az eddig példátlan szankciót Magyarországgal szemben alkalmazhatják először, mivel a miénk az egyetlen állam, amely uniós csatlakozása óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az Orbán-kormány képtelen volt garantálni, hogy az államháztartási hiány fenntarthatóan a GDP 3 százaléka alatt marad.

Mint mondta, a bizottságot nem nyugtatta meg, hogy egyszeri intézkedésekkel - a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kézbe vételével és az ágazati különadókkal - tavaly sikerült 3 százalék alá vinni a deficitet, mivel nincs biztosíték arra, hogy ez a jövő évben is így lesz. Véleménye szerint a javaslat összefüggésben áll azzal is, hogy a magyar kormány Európában egyedüliként "gazdasági szabadságharcot" folytat.

Az MSZP-s politikus ugyanakkor kiemelte: a bizottság javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is jóvá kell hagynia, valamint azt is, hogy a kormány a következő tíz hónapban elkerülheti a szankció életbe léptetését, ha elfogadja a brüsszeli ajánlásokat és változtat gazdaságpolitikáján. A legfontosabb lépésként az egykulcsos adórendszer mielőbbi eltörlését nevezte meg, mivel az évente 500 milliárd forinttal rövidíti meg a költségvetést.

Arra az újságírói felvetésre, hogy a hiány 2006-ban, a Gyurcsány-kormány idején volt a legmagasabb, amikor Kovács László adóügyi uniós biztosként dolgozott, azt mondta: többször is felhívta a miniszterelnök figyelmét, hogy kövesse az Európai Bizottság és az uniós pénzügyminiszteri tanács ajánlásait. Kovács László hozzáfűzte: Gyurcsány Ferenc a 2006-os választások után, a balatonőszödi frakcióülésen adta elő az ehhez szükséges intézkedéseket, amelyekkel a frakció egy része a közelgő önkormányzati választások miatt szembement, "erre volt válasz a kemény, indulati túlzásokkal teli miniszterelnöki zárszó". A hiány csökkentése azonban 2006-ban megkezdődött és a kormányváltásig fenntarthatóan folytatódott, így a Bajnai-kormány alatt a deficit már 4 százalék alá került - mondta.

Szerdán jelentették be, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 143,5 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.