Az ország jövőjét veszélyezteti a néppességcsökkenés a hvg.hu által megkérdezett demográfus szerint. Pongácz Tiborné arra figyelmeztetett, hogy a potenciális anyák számának csökkenésével tovább fog gyorsulni a népesség fogyása, az elöregedés pedig súlyos gazdasági és társadalmi problémákhoz vezethet. Elsősorban az úgynevezett nagy generáció most már nyugdíjas tagjainak száma aránytalanul magas a fiatalabb, keresőképes lakossághoz képest.

Nem nagyon látni azt sem, hogy az egykulcsos adó „megmozgatta volna a magyar férfiak és nők fantáziáját”, amiről Matolcsy György beszélt januári költségvetési bizottsági meghallgatásán, amikor az új adórendszernek tudta be, hogy év közben nőtt a születések száma. A KSH adatait feldolgozó Chart Géza blog összeállítása szerint ugyanis tavaly júniustól valóban érzékelhető emelkedés, de fokozatosan csökkenő mértékben, és az év utolsó hónapjában már ismét kevesebben születtek, mint 2010 azonos időszakában.

Bőven tízmillió alatt

Ezzel 2011-ben összességében 88 050 gyermek született, 2,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ennek eredményeképpen 9 millió 962 ezer főre csökkent Magyarország népessége a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint. A halálozások száma eközben 128 700 volt, ami 1,3 százalékos csökkenést jelent a 2010. évihez képest. Tavaly is egy közepes városnyi emberrel lett kevesebb az ország népessége, a természetes fogyás 40 650 fő volt, 529-cel több az egy évvel korábbinál.

Az újszülöttek száma tavaly is csökkent az egy évvel korábbihoz

MTI / Ujvári Sándor

A házasságkötések havonkénti száma egyenetlenül alakult. Hét hónapban meghaladta az egy évvel korábbit, egy hónapban lényegében azonos nagyságrendű volt azzal, négy hónapban viszont elmaradt az előző évitől. A legjelentősebb csökkenés májusban és októberben volt, átlagosan 6,6 százalék, az emelkedés mértéke pedig az év első és utolsó két-két hónapjában volt számottevő, átlagosan 7,8 százalék. Összességében 2011-ben 35 750 házasságkötés történt, kétszázharminccal, azaz 0,6 százalékkal több, mit 2010-ben. Ezer lakosra 8,8 élveszületés és 12,9 halálozás jutott. Az előbbi 0,2 ezrelékponttal, az utóbbi pedig 0,1 ezrelékponttal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A természetes fogyás mértéke a 2010. évi 4 ezrelékről 4,1 ezrelékre emelkedett.

A néppességfogyás elsődleges okaiként, Pongácz Tiborné gazdasági problémákat és az általános biztonságérzet hiányát említette, aminek elsődleges oka az elhibázott, instabil családpolitika és az anyagi bizonytalanság. Mint mondta, a Bokros-csomag alatt vonták meg először a családtámogatásokat, azóta pedig az  egymást követő kormányok folyamatosan módosítják családpolitikájukat, emiatt sokan látják bizonytalannak saját és gyermekük jövőjét. Az okok között említette még a szülési szabadságra menő anyák elbocsátását és az oktatás feltételeinek romlását.

Hibás értékrend?

A legnagyobb veszélyt az értékrend megváltozása jelenti Pongráczné szerint. Bár az európai átlaghoz képest nálunk rendkívül sokan tekintik értéknek a házasságot és a gyerekvállalást, ennek ellenére mindkettőben az utolsók között vagyunk. A demográfus szerint a jelenlegi tendenciák afelé mutatnak, hogy a jövőben a társadalom értékrendje is változásnak indul, követve a demográfiai trendeket: kevésbé vonzóvá válik a gyermeknevelés és a házasság, miközben népszerűbbé válik a gyermektelenség és a késői házasodás. Ez a változás nehezen visszafordíthatóvá teheti a népességcsökkenést. Példaként Németországot említhette, ahol a gyermekvállalási és házasodási kedv hosszú ideje rendkívül alacsony, amit az állam tudatos családpolitikája sem tudott befolyásolni.

Pongráczné szerint a demográfiai problémákkal küszködő európai országok számára Franciaország lehet a követendő példa, ahol 1975 óta az állam nagymértékű támogatást nyújt az egynél több gyermeket vállaló pároknak, amivel sikerült stabilizálni a népesedési változásokat. A szakember szerint bevándorlással nem lehet megoldani a demográfiai válságot. A határon túli magyarok lakóhelyükön maradása vagy esetleges bevándorlása az anyaországba szerinte „politikai kérdés”, hosszú távon viszont az utóbbi sem jelentene megoldást, mert a határon túliak demográfiai jellemzői alig különböznek az anyaországi magyarokétól.

Vagyis a magyar népesség folyamatosan csökken a környező országokban is. A romániai magyarok száma csaknem 194 ezer fővel csökkent a 2001-es népszámláláshoz képest, számarányuk csak azért nem változott lényegesen (a tíz évvel ezelőtti 6,6 helyett most 6,5 százalék az arányuk) mert az ország összlakossága is erősen csökkent. Különösen a szórvány-magyarság fogyása gyorsult fel, a határral szomszédos Arad megyében 23,7 százalékkal csökkent a magyarok száma.