„Egy-egy bankkonglomerátum születéséről az elmúlt húsz évben, hogy hogy jött létre egy magyarnak tűnő nagy bank, annak a vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot, erről kellene beszélni” – mondta a Rádio Q-nak adott március 8-i interjújában Lázár János, amikor a nagy politikai befolyással bíró gazdasági szereplőkről beszélgetett a műsorvezetővel.

A Fidesz frakcióvezetője az interjúban azt hangsúlyozta, hogy a demokráciára nem Puch László (az MSZP volt pártpénztárnoka – a szerk.) vagy Simicska Lajos (a Fidesz gazdasági holdudvarának meghatározó szereplője – a szerk.) jelenti a valódi veszélyt. Lázár szerint azért folyik az „oligarcházás”, „ezért megy ez az egész cirkusz, hogy a legérintettebbről óriási erőkkel elterelik a figyelmet”.

Bár a műsorvezető, Fiala János többször rákérdezett, hogy Csányi Sándorról beszél-e, Hódmezővásárhely polgármestere nem akarta kimondani az OTP elnök-vezérigazgatójának a nevét. Lázár János múlt hétfői sajtótájékoztatóján pedig azt mondta, nem vonja vissza, amit mondott, igaz, hozzátette, ő „nem kevert gyanúba senkit se”, csak elmondta „egy bizonyos kérdésben” a véleményét.

A hvg.hu több agrárpiaci és fideszes forrásból is úgy értesült, a kormánypárt frakcióvezetője és az élelmiszeripari, mezőgazdasági érdekeltséggel rendelkező Csányi Sándor az utóbbi hetekben egy dél-magyarországi, milliárdos tételű agrárgazdasági ügyben különbözött össze. Információink szerint Lázár János a térség befolyásos politikai szereplőjeként – aki maga is érdekelt egy nagy mezőgazdasági vállalkozásban –, a bankár pedig a Délhús márkát is magába foglaló Pick Zrt. közvetett tulajdonosaként lobbizik a rendkívüli nehéz helyzetbe került Gyulai Húskombinát ügyében. Csakhogy ezt eltérő, ütköző érdekek mentén teszik, ebből eredhet a konfliktusuk.

Szeretik a kolbászt

Furcsa helyzet állt elő január elején a parlamentben: az Orbán Viktorral napi kapcsolatban álló Lázár írásbeli kérdést intézett a miniszterelnökhöz, melyben arról érdeklődött, hogy „tervezi-e a kormány a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentését, a konszolidációjában való tevékeny részvételt, és ha igen, mikorra várható a folyamat elindulása”.

Lázár János - ütköző érdekek

Túry Gergely

Lázár a miniszterelnökhöz intézett levelében arra figyelmeztetett, hogy „a Gyulai Húskombinát likviditási helyzetében drámai viszonyok alakultak ki, a társaság működése, további tevékenysége rövid időn belül leállhat, csődhelyzetbe kerülhet”. A Fidesz frakcióvezetője szerint amennyiben a húsfeldolgozó tönkremegy, olyan „hungarikumnak minősülő termékek” tűnhetnek el, mint a Gyulai kolbász és kenőmájas, illetve a Csabai kolbász. Lázár kiemelte, hogy a Gyulai Húskombinát az utóbbi időben „új exportpiacokat szerzett”, de hitelek és tőke hiányában képtelen a megrendeléseket teljesíteni.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője tehát arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy a kormány hajlandó-e állami pénzzel megmenteni a magántulajdonban lévő vállalatot, melynek egy magánvállalkozás, a Hage Hajdúsági Agráripari Zrt. a többségi tulajdonosa. Több, az élelmiszeripari folyamatokat ismerő – az ügy politikai vonatkozásai miatt nevűk elhallgatását kérő – forrás a hvg.hu-nak megerősítette, a 2009-ben egyszer már megmentett gyulai cég ismét komoly gondokkal küszködik, ami átrendezheti a hazai piaci viszonyokat is, ahol jelenleg is meghatározó szerepe van a Csányi érdekeltségébe tartozó, a szegedi Picket is magába foglaló Bonafarm-csoportnak. A gyulai kombinát csődjével ugyanis Csányi csoportja már-már monopolhelyzetbe kerülhetne.

Az oroszok kajálnák a magyar felvágottat

Információink szerint a Lázár által említett „új exportpiacok” Oroszországot jelentik. Az új megrendelésekről a vezérigazgató, Ruck János is beszámolt két héttel ezelőtt, amikor az MTI-nek azt mondta, az orosz piaci szállítások növelésének köszönhető, hogy a Gyulai Húskombinát a 2011-es üzleti évet mindössze 2-3 százalék közötti árbevétel-arányos veszteséggel tudta zárni.

Disznóvágás a gyulai kombinátban - kivéreztetnék?

Horváth Szabolcs

A húskombinátnak üzleti tanácsokat adó agrárszakember szerint a tavaly 10 milliárdos árbevételt elérő cég a termelés növelésével, az export felpörgetésével – amely jelenleg a cég bevételeinek 30 százalékát adja – akár 30 milliárdra növelhetné a forgalmát, de ehhez tőkét kellene bevonnia vagy hitelt kellene szereznie. Ám úgy tudjuk, a cég vezetésének jelenleg ez jelenti a legnagyobb gondot, információink szerint már a közel 3 milliárdos orosz keresletet is nehezen tudják kielégíteni. Ezért a cégcsoport vezetésében felmerült, hogy az állam segítségét kérik, és az ötletükhőz megnyerték Lázár Jánost is.

A fideszes frakcióvezető kérdésére Orbán helyett a vidékfejlesztési miniszter válaszolt. Fazekas Sándor január 20-án kelt levelében azt írta, a tárca vizsgálja „a fontos nemzeti ellátási vagy éppen márkavédelmi érdeket szolgáló élelmiszeripari vállalatok” állami konszolidációjának lehetőségét. „Ilyen vállalatnak tartjuk a nagy múltú Gyulai Húskombinátot” – írta Fazekas.

A miniszter szerint a kérdés elemzésére a kormány tárcaközi munkabizottságot hozott létre. Ez február végére összeállított egy intézkedéstervezetet, amely lehetővé tenné az állami beavatkozást. Fazekas a levelében azt írta, a támogatásért cserében az államnak átmenetileg – a támogatás visszafizetéséig – tulajdonosi, irányítási részesedést kell kapnia a megmentett cégben. A válasz szerint már folyik a megfelelő konstrukciók kialakítása, a forrás biztosítása, melybe bevonják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt és a MFB-t is.

Kormányzati forrásaink szerint – amit a húskombinát helyzetét ismerő forrásunk is megerősített – komolyan felmerült egy állami élelmiszeripari holding létrehozása, amelynek része lehetne a gyulai cég is. Az állami cégcsoport létrehozására azért lenne szükség, mert a magánvállalkozások közvetlen állami támogatását az Európai Unió versenyjogi előírásai kizárják.

A versenytárs beköszönt

Az élelmiszeripar helyzetét jól ismerő piaci források szerint egy ilyen döntést nem nézne jó szemmel a mezőgazdaságban jelentős befektetésekkel rendelkező Csányi Sándor. Ugyanis a Pick versenytársát állami eszközökkel erősítenék meg, miközben a Bonafarm-csoport évek óta piaci kamatozású hitelekből fejleszt és terjeszkedik. Ugyanakkor élelmiszeripari forrásaink szerint a gyulai kombinát letűnésével jelentős, 20-30 milliárdos rés keletkezne a piacon – különösen az Oroszországba irányuló export terén.

Egy korábban a vidékfejlesztési tárcánál dolgozó szakember a hvg.hu-nak azt mondta, a bankvezér mindig is komoly befolyással bírt a kormányzati apparátusban – még a szakminisztérium középvezetői szintjén is (az agrártárca korábbi szakállamtitkárát, Benedek Fülöpöt a 2010-es kormányváltás idején le is igazolta az OTP vezetésébe). Jó viszonyt ápol a jelenlegi miniszterelnökkel is, aki támogatta megválasztását a Magyar Labdarúgó Szövetség élére. Csányi gyakran jelenik meg fideszes rendezvényeken, többek között tavaly a Molt vezető Hernádi Zsolttal és Orbán Viktorral együtt pihent az erdélyi Tusnádfürdőn, az ott megrendezett fesztiválon.

Orbán Csányi és Hernádi társaságában Tusnádfürdőn - ki az oligarcha?

Túry Gergely

Nevük elhallgatását kérő fideszes politikusok azt mondták, a döntés a legmagasabb szintre kerül és komoly dilemmákat okoz a kormányban. Ahogy egyik kormánypárti forrásunk fogalmazott, Orbán az IMF-tárgyalások idején nem szívesen konfrontálódik a legnagyobb bank vezetőjével, aki ráadásul támogatja a politikáját.

Üzlettársak egymás közt?

Miközben Lázár a rádióinterjúban nekiment Csányinak, Hódmezővásárhely polgármestere maga is érdekelt egy olyan mezőgazdasági cégben, amelyet üzleti kapcsolat fűzi a Bonafarm-csoporthoz. Lázár tavaly szeptemberben egészítette ki a város honlapján található vagyonnyilatkozatát, feltüntetve benne, hogy hatmillió forintnyi részvényt vásárolva 1,7 százalékos tulajdoni hányadot szerzett a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben. A januárban nyilvánosságra hozott parlamenti vagyonnyilatkozatában már 2 százalékot tüntetett fel.

A cégbírósági adatok szerint Gyapjas Károly a Gorzsai Zrt. többségi tulajdonosa, aki Lázár János anyai nagybátyja. Lázárt 2001 júniusában – még polgármesterré választása előtt – választották be a cég igazgatóságába, melynek azóta is tagja, tisztsége után vagyonbevallása szerint havi 82 ezer forintot kap. A 348 millió forint jegyzett tőkével rendelkező Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. 2010-es mérleg szerinti főösszege meghaladja a 2,4 milliárd forintot, mérleg szerinti eredménye pedig elérte a 121,3 millió forintot. A részvénytársaság 3230 hektár földterületen gazdálkodott tavaly, ennek egy részét az államtól bérli.

A céges részesedésén felül Lázárnak több mint 40 hektárnyi föld van a tulajdonában. Vagyonnyilatkozata szerint 19 éves korában vásárolta az első birtokát, földjeinek bérbeadásából 2011-ben 4 milliós eseti jövedelme származott. A fideszes politikus szülei is a mezőgazdaságból élnek, Lázár tavaly azt nyilatkozta az Origónak, hogy édesapja 150 hektáron gazdálkodik.

Csányi üzemlátogatáson a Picknél - ki tölti fel a piacot?

Horváth Szabolcs

Nevük elhallgatását kérő piaci források szerint azért is meglepő Lázár kifakadása Csányi ellen, mert a Gorzsai Zrt. évi 12-13 millió literes tejtermésének jelentős részét a Sole-Mizo-nak szállítja be, a szegedi Pick pedig pedig használja a szintén Gyapjas érdekeltségébe tartozó Gorzsai Paprika Termelői és Értékesítő Szövetkezet termelte édes paprikát.

A hvg.hu üzleti kapcsolatokra vonatkozó kérdésére Raskó György, a Gorzsai Zrt. igazgatóságának tagja – az Antall-kormány egykori földművelési államtitkára, agrárközgazdász – azt mondta, a részvénytársaság nem foglalkozik sertéstenyésztéssel, így nem is szállít a Gyulai Húskombinátnak, viszont a Lázár-család gazdaságáról nem tudott nyilatkozni. Az ügyről szerettük volna megkérdezni Lázár Jánost is, de a frakcióvezető többszöri megkeresésünkre sem válaszolt.