Folytatódnak az egyeztetések a kormány és a főváros között a BKV finanszírozásának hosszú távú rendezéséről. Addig is a Fővárosi Közgyűlés ma újabb 5 milliárdról döntött, amit a most lejáró hitelének törlesztésre fordíthat a cég. Kormánypárti képviselők szerint a kabinet addig akarja préselni a fővárost, amíg az utolsó szabad forintot is ki nem izzadja magából. Az ellenzék viszont úgy látja: a kormány csak akkor adna pénzt, ha a fővárosi források már végképp kimerültek, amitől a BKV, de akár a főváros is bedőlhet.
Hétfőn újabb 5 milliárd forint tulajdonosi áthidaló kölcsönt szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés a BKV-nak a hitelek törlesztésére. Ezzel egy újabb lukat sikerül betömni, de a hosszú távú finanszírozás megoldása továbbra is várat magára. Az állam ugyanis bár szóban garanciát vállalt az állami kezességvállalásra, addig egy fillért sem utal, amíg alá nem írják a megállapodást a kormány és a főváros között a BKV finanszírozásának hosszú távú koncepciójáról. A mostani 5 milliárd forintot is a korábban a fővárosi intézményektől zárolt 20 milliárd forintból biztosítják.
1+1 az mennyi?
Egyre sötétebb képet festenek a BKV helyzetéről az ellenzéki, sőt,már a kormánypárti képviselők is. Korábban a fővárosi tulajdonban lévő intézményektől azzal vettek el és zároltak 20 milliárd forintot, hogy azt később az intézmények visszakapják. Mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők biztosak már abban, hogy ezt a pénzt az intézmények sosem látják viszont, ugyanakkor újabb megszorításokra lesz szükség.
Egy ellenzéki képviselő a hvg.hu-nak azt mondta: szerinte már egyértelmű, hogy a kormány be akarja dönteni a BKV-t. Korábban megállapodás született arról, hogy a kabinet kész segítséget adni a fővárosnak, de ehhez minden 1 forint kormányzati támogatás mellé 1 forint önkormányzati forrást kell felmutatni, valamint mindkét félnek el kell fogadnia a hosszú távú finanszírozásról szóló koncepciót. A névtelenséget kérő képviselő szerint a megállapodást a kormány úgy értelmezi, hogy előbb a fővárosnak kell odaadnia a nála lévő, BKV-ra fordítható összes forrást, és ha ez rendelkezésre áll, akkor lép csak a kormány. Szerinte ha csődbe megy a BKV, akkor a csődeljárás alatt is először az összes fővárosi pénzt elvonják, és csak a fennmaradó hiány fedezésére ad garanciát az állam. Ezzel azonban nemcsak a BKV, de a főváros is csődbe menne. A képviselő szerint ez a kormány határozott szándéka.
A BKV-tárgyalásokat jól ismerő forrásunk szerint ugyanakkor erről szó sincs. Ennek bizonyítéka szerinte, hogy szóban már garanciát vállalt az állam a hitelek törlesztésére. „Ha csődbe akarnák vinni a BKV-t, akkor ezt nem lépték volna meg” – vélte.
Púpos gyerek a prés alatt
Egy kormánypárti képviselő szerint is lehet ugyanakkor úgy értelmezni a kormány lépését, ahogy azt az ellenzéki képviselő megfogalmazta. Úgy vélte: komoly idegharc zajlik a felek között. „A kormány egyértelműen nyomást akar gyakorolni a fővárosra. Nem tesz mást, mint addig préseli, amíg az összes fellelhető forrást, megtakarítást meg nem találják. Mert azt látni kell, hogy van még pénz az intézményeknél” – mondta. Utóbbival kapcsolatban példaként említette, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. például még jó anyagi helyzetben van, ezt látni lehetett a hóeltakarításnál, de a tavaszi virágültetésnél, vagy a március 15-i rendezvények utáni takarításnál is. Példaként említette, hogy az útfelújítások során sem mindig a legolcsóbb megoldást választják, erre konkrét utcákban zajló felújítási munkákat is említett. Szerinte lehetne még spórolni a közvilágításon is.
„Egy kívülről jövő harmadik fél – jelen esetben a kormány – nem tud konkrétan rámutatni arra, hol mit spóroljon még meg a főváros. Ha viszont nyomást gyakorol, tovább szorítja a prést, akkor önkéntelenül elindul a spórolás, és újabb pénzeket találhat a főváros, amit a BKV-ra lehet fordítani. Az nem megy tovább, amit Atkáriék csináltak 20 évig, hogy hagyták a BKV-t azzal, hogy oda úgyis ad pénzt szükség esetén a kormány, mert nem fogja hagyni bedőlni a közösségi közlekedést. Így tudott közben virágozni Budapest. Most azonban fordított a helyzet, a kormány azt várja, hogy minden létező forrást kutasson fel a fővárost, és majd csak utána egészíti ki, ha muszáj” – állította a politikus. Arra a kérdésre, hogy a fent leírt módszerrel megspórolható-e az az 50-60 milliárd forint, ami a BKV hosszú távú finanszírozásához szükséges, azt mondta: nem tudja, a részletekbe nem lát bele.
Bevétel nélkül nem megy
Korábban Tarlós István főpolgármester, illetve a BKV helyzetét jól ismerő források is azt állították, hogy a közösségi közlekedést csak úgy lehet fővárosi pénzekből finanszírozni, ha ahhoz a kormány bevételt biztosít a fővárosnak adóemelés vagy új adó bevezetése formájában. Ezzel a megkérdezett fővárosi politikusok is egyetértettek. Úgy látják azonban, hogy a kormány erre egyelőre nem hajlandó. Információink szerint a kormány egyelőre csak olyan javaslatokat támogatott a főváros által benyújtott koncepcióból, ami fővárosi pénzek átcsoportosítását vagy fővárosi projektek megvalósítását jelenti. Egyelőre tehát csak a főváros vállal kötlezettséget, a kormány eddig még semmi konkrétat nem vállalt magára.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
