„Ahogy a régi alkotmány, úgy a január 1. óta hatályos alaptörvény is kimondja, hogy tudományos kérdésekbe az állam nem szólhat bele. Ez önmagában eldönti a kérdést” – mondta a hvg.hu-nak Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) korábbi elnöke. A Debreceni Egyetem volt rektora szerint éppen ezért téves megállapításokra jutott a Semmelweis Egyetem (SE), amely szerdai közleményében azt állította, hogy kizárólag a felsőoktatásért felelős nemzetierőforrás-miniszter jogosult ellenőrizni az egyetem működésének és döntéshozatalának a jogszerűségét.

A hvg.hu által kirobbantott plágiumbotrányt követően a Testnevelési Egyetem jogutódja, az SE január 25-én hozta létre azt a vizsgálóbizottságot, amely kedden megállapította, hogy az 1992-es doktori eljárás ugyan formailag megfelelt az akkori szabályoknak, de a disszertáció részleges vagy teljes egyezést mutat Nikolaj Georgiev, illetve Klaus Heinemann sportkutatók egyes munkáival.

Állami főméltóságok a Parlament előtt. Méltatlanság

Fülöp Máté

Ki hibázott?

A jelentés azt is megállapította, hogy a SE jogelődje, a Testnevelési Egyetem szakmai hibát követett el, amikor 1992-ben nem hívta fel a doktoráló Schmitt Pál figyelmét arra, hogy az ilyen mértékű szövegazonosság nem megengedett. A vizsgáló bizottság szerint éppen ezért a dolgozat szerzője „azt hihette, hogy az értekezése megfelel az elvárásoknak”. A SE kedden megküldte a jelentést Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, aki – mint azt szerda reggel a hvg.hu-nak elmondta - bontatlanul visszaküldte a dokumentációt az egyetemnek arra hivatkozva, hogy nem illetékes az ügyben.

Bár az egyetem tényfeltáró bizottsága nem javasolta a doktori cím visszavonását köztársasági elnöktől, a szerdai közleményében többek között a 2005-ös felsőoktatási törvény azon paragrafusára hivatkozva utasította el a felelőséget, mely szerint „a miniszter a bíróságnál kezdeményezi a felsőoktatási intézmény által megszervezett vizsga eredményének, a kiállított bizonyítványnak, oklevélnek érvénytelenné nyilvánítását”.

Bazsa György szerint az alkotmány ebben a kérdésben világosan fogalmaz. Az alaptörvény X. cikkelye pedig kimondja, hogy „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”. A MAB volt elnöke szerint csakis a SE Doktori Tanácsa járhat el az ügyben, és kezdeményezheti a doktori cím visszavonását. Az egyetem doktori tanácsa csütörtökre rendkívüli ülést hívott össze.

A SE által idézett felsőoktatási törvény azt is kiköti, hogy az illetékes miniszter a MAB indítványára kezdeményezheti a doktori cím visszavonását. Az egyetem keddi közleményében az szerepel, hogy a miniszternek küldték meg a jelentést, a MAB-ról nem tettek említést. Az ügyben kerestük az SE rektorát, illetve a Doktori Tanács vezetőjét, Rácz Károlyt, de Kovács Eszter az egyetem sajtófőnöke semmilyen formában nem kívánta kommentálni a miniszter válaszát, vagy az egyetem eddigi közleményeit. (Ebben azt írták, „tudomásul veszik”, hogy Réthelyi visszapasszolta a labdát.)

Bazsa György a hvg.hu-nak azt mondta, az általa vezetett szervezet korábban a Károli Gáspár Református Egyetemen vizsgálódott hasonló ügyben arra a megállapításra jutva, hogy az intézmény a saját szabályzatát megsértve járt el. A MAB viszont ekkor sem fordult a minisztériumhoz, csak figyelmezették a hibákra az egyetemet, amely végül két doktori fokozatot visszavont.

Az SE szerdai közleményében hivatkozott arra is, hogy a felsőoktatási törvény szerint a miniszter mint a fenntartó állam képviselője felelős az egyetemek működésének törvényességéért. Hack Péter, az ELTE büntetőjogi oktatója szerint ebből kiindulva minkét félnek igaza lehet. Ugyanis szerinte a szaktárca vezetője és a MAB figyel arra, hogy a diplomákat, a tudományos címeket szabályosan adják ki. „Nyilván kell a külső kontroll, hogy az egyetem oktatói ne osztogassanak egymásnak haveri alapon fokozatokat” – mondta Hack.

Az SE tényfeltáró bizottsága – melyben a Doktori Tanács vezetője is tag volt – az 1992-es eljárási és szakmai hibák miatt a Testnevelési Egyetemet mint az eljárást szervező, lebonyolító intézményt hibáztatta. A doktori cím visszavonására az SE 2009-től hatályos doktori szabályzata nem tartalmaz semmilyen rendelkezést.

Az egyetemé a felelősség

Márpedig ez lenne az ügy kulcsa Pósán László, a parlament oktatási bizottságának fideszes alelnöke, a Debreceni Egyetem docense szerint. „A jogszabályok szerintem egyértelműek, Magyarországon a címek, fokozatok adása, visszavétele az egyetem hatásköre, minden intézménynek saját szabályzatában kell szabályoznia a megfosztás feltételeit is” – mondta lapunknak a képviselő.

A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény 69. paragrafusának 4. bekezdése erről csak annyit ír: a doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata állapítja meg.

A miniszter mint fenntartó szerepével kapcsolatban a 115. paragrafus 14. bekezdése rendelkezik, eszerint „a fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény e törvényben biztosított önállóságát, az intézmény döntési hatásköreit”. Érdekes egyébként az „Értelmező rendelkezések” rész is, amelyik a doktori értekezésről kimondja: ”a doktorjelölt által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt – a doktori fokozatszerzési eljárás során – bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes”.