„Képtelen dolog” – jegyezte meg az ügyvéd – „hogy a szabálysértési eljárások helyett – amelyekben a bíróság mérlegelheti a cselekmény súlyát és a kiszabható büntetést – egyre szélesebb körben fix összegű bírságot vezet be a törvény, nem csak gyorshajtás vagy ittas vezetés esetén.”

Vitatható körülmények között bírságolt meg például egy autóst az országos hatáskörű Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Közigazgatási Hatósági Szolgálata a JogIQ blog beszámolója szerint. A "vétkest" arról értesítették, hogy egy 60 km/óra sebességkorlátozó táblánál 93 km/órával száguldott, amit a rendőrség 45 ezer forintos közigazgatási bírsággal díjazott. A hatóság értesítése viszont nem tartalmazott olyan fényképfelvételt, amely egyértelműen bizonyította volna a gyorshajtást. Az autós visszament az állítólagos "tetthelyre", ahol nem találta meg a 60 km/órás jelzőtáblát. Miután a közút kezelője is megerősítette, hogy nem helyeztek ki a jelzett útszakaszra sebességkorlátozó táblát, az autós panaszt tett a közigazgatási bírság ellen. A hatóság elfogadta a fellebbezést és lemondott a bírságról.

Amikor közigazgatási bírságot szabnak ki

Közigazgatási bírságot azokban az esetekben szab ki a hatóság, amikor a felelősség objektív, így az elkövető személyének kérdése nem lényeges. Szemben a szabálysértési eljárásokkal, amelyeknél az elkövető kilétének jelentősége van, és amennyiben az „elkövető” nem hajlandó önmagára és hozzátartozójára terhelő vallomást tenni, az eljárást a rendőrség kénytelen megszüntetni. A közigazgatási eljárásra viszont ez nem vonatkozik: a bírságot kiszabják, és amennyiben a megbírságolt nem fizet, az adóhivatal végrehajtja, a járművet pedig a közlekedési hatóság kivonja a forgalomból.

Egyre vastagabban fog a hatóságok ceruzája, ha bírságolásról van szó

MTI / Kovács Tamás

Közigazgatási bírsággal büntethetik a rendőrök azokat a száguldozókat is, akiknél a gyorshajtás mértéke meghaladta a kormányrendeletben rögzített százalékokat. Április 2-án írtunk arról, hogy több tízezer forintot utal vissza a rendőrség azoknak, akik gyorshajtás miatt kiszabott közigazgatási bírságuk megfizetését első értesítésre elmulasztották, és csak azután fizették be, hogy kilátásba helyezték autójuk kivonását a forgalomból. Ez az összeg azért jár vissza, mert miután a hatóság értesítése süket fülekre talált, az adóhivatal automatikusan levonta az illetőtől a bírság összegét, és a később teljesített fizetéssel végül is duplán bírságolták a gyorsan hajtót, ami jogsértő.

Megszűnik a mérlegelés

Az április 15-től életbe lépő új szabályozás nem ismeri a végszükség és a tévedés fogalmát sem, amelyeket a klasszikus büntetőjogi és szabálysértési eljárásokban a bíróságnak is figyelembe kell vennie – fogalmazta meg kritikáját Kovács Kázmér. Az Autóklub jogásza szerint a fix összegű bírságok esetében nincs mérlegelési lehetőség, és a hatóságnak akkor is ki kell szabnia a több tízezer forintos büntetést, "ha valaki az előírt határon, a kereszteződéseknél, utcavégeknél öt méteren belül, mondjuk 4 méter 95 centiméterre áll meg esetleg azért, mert közútfelbontás miatt nem tudta a parkolást máshogy megoldani." Az ügyvéd meglátása szerint szabálytalan, de a forgalmat nem akadályozó vagy veszélyeztető parkolás esetében a figyelmeztetés lehet indokolt, ehelyett már most is meghatározott összegű, több tízezer forintos közigazgatási bírságot mérnek a renitens állampolgárra.

ORFK: sebességmérés csak indokolt helyen és időben

Az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője, Jámbor István alezredes azzal kapcsolatban, hogy túlburjánzott volna a bírságolási gyakorlat, azt mondta: "a jogsértések számát nem a rendőrség befolyásolja, hanem az elkövetők". „Addig, amíg nem következik be tragédia, az emberek a jogsértést bocsánatos bűnnek tartják” – jellemezte az osztályvezető a tapasztalt hozzáállást. A bírságoláshoz pedig azt fűzte hozzá, hogy egyik országban sem örülnek neki az emberek, de „aki jogsértést követ el, annak számolnia kell a szankciókkal is”.

Az ezredes szerint annak, hogy idén több eljárás indult a közlekedés szabályait megsértőkkel szemben, az is lehet az oka, hogy tavaly az ORFK és a Legfőbb Ügyészség között jogértelmezési különbség volt abban, hogy bizonyos technikai eszközök használhatóak-e az objektív felelősségre vonatkozó eljárásokban a jogsértések dokumentálására. Miután megegyeztek arról, hogy ezeket az eszközöket is be lehet vetni, nőttek a rendőrség lehetőségei a szabálysértőkkel szembeni fellépésre.

Jámbor István szerint a rendőrségnek nem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy többet bírságoljanak. „Nincs olyan utasítás, hogy minél több esetben szabjanak ki bírságot a rendőrök, hogy minél több jogsértést dokumentáljanak, így az sem áll érdekükben, hogy kint felejtett sebességkorlátozó tábláknál helyezzék el a traffipaxot". Az alezredes ezzel együtt megjegyezte, hogy mint mindenhol, a negyvenezer fős rendőrségen belül is hibázhatnak az emberek.

Szakmailag nem indokolt a "fűnyírás"

"Szakmailag azt tartjuk jónak, ha a kollégáink a közlekedés biztonsága szempontjából indokolt helyeken és időpontban mérnek sebességet.” Jámbor István ezzel együtt hangsúlyozta azt is, hogy az emberek nem mérlegelhetik a kihelyezett jelzőtábla által betartandó szabályt, kötelező annak alapján közlekedniük. Amennyiben úgy érzik, nincs alapja a közlekedési tábla korlátozásának, ezt jelezhetik a táblák kihelyezéséért felelős illetékes közútkezelőnek.

Az április 15-étől életbe lépő új jogszabályról az ORFK közlekedésrendészeti osztályvezetője közölte, az egyik változás a korábbiakhoz képest, hogy bővül a járművezetéstől eltiltás esetköre. Ezután valamennyi közlekedési szabály megszegése esetén élhet ezzel a lehetőséggel a rendőrség, természetesen csak azon járművek vezetői esetében, amelyek vezetéséhez engedély kell.

A másik, hogy a helyszíni bírság összege (15-20 ezer forint) fele lesz a szabálysértési eljárásban kiszabható összegnek. Helyszíni bírság egyébként csak azokban az esetekben jöhet szóba, amelyekben a jogsértés elkövetését elismerik. „A bírság helyszíni kiszabása révén egyszerűbb az ügyek lezárása, hiszen szabálysértési eljárást már nem kell indítani. Ez pedig nemcsak a szabályt megsértőnek könnyítés, hanem a rendőrséget is megkíméli a további munkától és kiadásoktól.”

„A gyorshajtás miatt évente mintegy öt-hatszázezer közigazgatási eljárás indul csak a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Közigazgatási Hatósági Szolgálatánál, ahol közel háromszázan foglalkoznak ezekkel az ügyekkel. Az eljárások lefolytatásának költsége éves szinten több százmillió forintba kerül. És mindez kiadás, mert a bírságok – mint említettem – nem a rendőrséget illetik meg" – írták.