A ballagás kifejezés a latin "valetans" (búcsúzó) szóból ered, a szokás pedig Selmecbányáról, ahol a XIX. század 70-es éveiben az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák... kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól.

A ballagás szokása, a végzős diákok búcsúja középiskolájuktól a XX. század elejére vált általánossá. Az 1920-as években az említett dalt felváltotta, kiegészítette az Elmegyek, elmegyek... kezdetű magyar népdal.

Szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzősök szerenáddal köszöntik tanáraikat, a ballagás napján pedig az iskola zászlóját követve mennek végig a folyosókon, vállukon egy kis tarisznyával, amelybe az alsóbb évesek pogácsát, sót, földet és aprópénzt tesznek, és elhelyezik az iskola fényképét is.

A diákok pénteken nemzetiségi nyelv és irodalomból, hétfőn reggel magyar nyelv és irodalomból adnak számot tudásukról, kedden a matematika, szerdán a történelem írásbelik következnek.

Május 4. és június 29. között a középiskolákban és 20 kormányhivatal szervezésében 1210 vizsgahelyszínen 137 580-an érettségiznek, ez a 16. vizsgaidőszak a 2005-ben bevezetett kétszintű vizsgarendszerben.

Az érettségizők közül mintegy 87 850 diák a "végzős" középiskolás, akik ezúttal tesznek "rendes" érettségit, és idén tavasszal szerezhetnek érettségi bizonyítványt.