Az iskolák jelentős része az 1990-es rendszerváltás után került önkormányzati fenntartásba. Akkoriban ráadásul számos különböző alternatív oktatási kezdeményezés is életre kelt, egyrészt szerkezeti szinten (pl. 6–8 osztályos iskolák, 0. évfolyamok, vegyes iskolatípusok), másrészt fenntartói oldalról (magánalapítványi iskolák megjelenése, egyházi intézmények térnyerése, nemzetiségi iskolák működése).
A fenntartás és működtetés tekintetében ez az igen vegyes oktatási rendszer a mai napig megmaradt, azzal a különbséggel, hogy a központosítással a NER épp az önkormányzatoktól vette el az iskoláit. Arra hivatkoztak, hogy így fogják kiküszöbölni a települések egyenlőtlen gazdasági háttere miatt az oktatási intézményeknél tetten érhető színvonalkülönbséget. (Az eredmény: drasztikus színvonalesés, ráadásul nem szűntek meg az iskolák közötti különbségek sem.)
Mindenki lehet iskolafenntartó, csak az önkormányzat nem
2017-ben, az államosítás utolsó köre után éppen a legnagyobb intézményfenntartó, a települési önkormányzati rendszer került ki a közoktatásból. A Tisza-kormány ígérete szerint azonban ezt felül fogják vizsgálni, és valamilyen módon újra decentralizálják a rendszert.
Fábri István, Csömör polgármestere
Vargosz
A várható átalakítás apropóján rendeztek szerdán fórumot Csömörön. A helyszín jelképes. Ez a település ugyanis már a NER alatt pert indított az államosítás ellen, miután kényszerből alá kellett írniuk az iskolaátadást.
Úgy vélték, hogy indokolatlan és aránytalan volt az önkormányzati tulajdonban lévő iskolai ingatlanok állami működésbe vétele, másrészt az is diszkriminatív rendelkezés, hogy a települési önkormányzatokat kizárják az iskolák fenntartóinak és működtetőinek köréből. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017 végén igazat is adott nekik, ám a Sulyok Tamás vezette Alkotmánybíróság kinyilvánította, hogy az államosítás nem ütközött az Alaptörvénybe. Aztán 2026 elején – amikor még nem lehetett kiszámítani az áprilisi választás kimenetelét – újra felvetették a kérdést, miután Navracsics Tibor önkormányzati reformot emlegetett, júniusban pedig már az új kormánynál is bejelentették levélben az igényüket.
https://hvg.hu/360/20260129_csomor-iskola-tankerulet-allam-onkormanyzat-navracsics
Minderre Fábri István polgármester emlékeztetett a szerdai fórum bevezetőjében. Kijelentette, hogy az iskolák társadalmasítására van szükség, mert „az iskola Magyarországon már nem az, aminek lennie kellene: a helyi társadalom legfontosabb ügye”.
Adjuk vissza?
Bár Lannert Judit oktatási miniszter eltökélt a rendszer decentralizálásának ügyében, korábban arról beszélt, hogy azt nem lehet egyenmegoldásokkal, egyik pillanatról a másikra megoldani. Vannak olyan települések, amelyek vissza szeretnék kapni az iskolafenntartási feladatokat, és képesek is lennének ezek elvégzésére, de vannak olyanok is, amelyek nem.
Pápai Mihály, Gyál polgármestere
Vargosz
Ez a csömöri fórumon is kiderült. Szót kért például Gyál polgármestere, Pápai Mihály, aki szerint a tankerületi rendszerben is sokat tehetett az önkormányzat a helyi iskolákért, és sorolta is, hogy Gyálon mi mindenben segítettek. Leszögezte, ő nem szeretné, ha visszakerülne a fenntartás az önkormányzathoz. Ezt később a HVG-nek azzal indokolta, az a tapasztalata, hogy a kormányok „mindig elfelejtik a kiszabott feladatokhoz hozzárendelni a megfelelő forrásokat”, és nincsenek illúziói, hogy ez most ne lenne így.
Az önkormányzat nem fontos a Tiszának?
A fenntartói rendszer átalakítása már csak azért is nehéz kérdés, mert az szorosan összefügg a teljes önkormányzati rendszerrel is. Pálné Kovács Ilona akadémikus ugyanakkor arra figyelmeztetett a fórumon, hogy a Tisza-kormánynak nincs igazán önkormányzati koncepciója, a prioritásai közül hiányzik az önkormányzatiság. Enélkül viszont félő, hogy különböző „ágazati sovinizmusok” mentén dőlhetnek el a közszolgáltatási ügyek, például az oktatási decentralizáció mikéntje is.
Az iskolafenntartói rendszer átalakítása emellett azért is nagyon bonyolult lesz Pálné Kovács Ilona szerint, mert „az ország településhálózata, demográfiai helyzete, fejlődésének polarizáltsága megnehezíti a helyi közszolgáltatások decentralizált megszervezését”. A Pécsi Tudományegyetem professzora számos nemzetközi kutatási eredményt hozott fel arra, hogy az előző magyar kormányzat teljesítményromlásának egyik fontos oka volt az erős centralizáció.
Pálné Kovács Ilona
Vargosz
Senkinek nem érdeke az esélyegyenlőtlenség felszámolása
Évtizedek óta bizonyítják a nemzetközi kutatások, hogy a magyar iskolarendszer sereghajtó a tanulók esélyegyenlőségének biztosításában. A legutóbbi PISA-felmérésben a tanulók szociális helyzete és teszteredményei közötti összefüggést mutató adatokban Magyarország Romániával együtt a legrosszabb eredményt érte el, azaz e két országban határozza meg leginkább a családi háttér a tanulói teljesítményeket.
Az esélyegyenlőtlenség a magyar oktatás legsúlyosabb gondja, és nem igazán történt előrelépés e téren – jelentette ki Nahalka István oktatáskutató a fórumon. Hangsúlyozta, hogy gyakorlatilag egyik jelentősebb érdekérvényesítésre képes társadalmi rétegnek sem érdeke, hogy ebben változás legyen, a hátrányos helyzetű gyerekek szüleinek pedig nincs érdekérvényesítési képességük. A politika pedig nyilván nem mer szembemenni a társadalmi akarattal.
Így viszont rengeteg tehetséget veszítünk, ugyanis – minden ellenkező híreszteléssel ellentétben – a hátrányos helyzetű rétegekben is pont akkora a tehetséges gyerekek aránya, mint a többi társadalmi rétegben. Így azonban ezeket a gyerekeket elveszítjük. Ők csak nagyon alacsony szintű munkákat fognak tudni elvégezni.
Nahalka István
Vargosz
Az iskolában eddig mindenféle elavult, kevéssé hatékony és méltánytalan módszerrel (pl. szegregálással) próbálkoztak tenni valamit ez ellen, esetleg felzárkóztató programokat indítottak, amire általában nincs forrás, de Nahalka szerint alapvetően egy új szemléletre és az iskolarendszer, a pedagógusok folyamatos tanulására volna szükség.
„Ma az iskola a középosztály kultúrájához igazodik. Olyan feladatokat adunk a gyerekeknek, olyan nyelvet használunk a tanítás folyamatában, ami csak a középosztályhoz tartozó gyerekeknek felel meg. A többieknek nem. Ezzel mi magunk fokozzuk az esélyegyenlőtlenségeket. Az esélyegyenlőtlenség oka maga az iskola” – fogalmazott az oktatáskutató, aki szerint ez nem rosszindulatból történik, hanem mert a pedagógusokat erre készítik fel. Ezen kell képzéssel, továbbképzéssel változtatni.
Kié az iskola? Fórum Csömörön
Vargosz
A Kié az iskola? című fórumon felszólaltak egyházi (Varga Márta pedagógiai szakértő, Magyarországi Evangélikus Egyház) és magániskolák (Dobos Orsolya, Alapítványi és Magániskolák Egyesülete), valamint a pedagógus szakszervezetek (PDSZ, PSZ) képviselői, oktatáskutatók (Balázs Éva, szociológus, a HVG Középiskolai rangsorának összeéállítója), továbbá különböző önkormányzati szervezetek, iskolai társulások képviselői, valamint gyakorló pedagógusok is.
Az eltérő vélemények, tapasztalatok Lannert Judit véleményét támasztották alá: nincs egyenmegoldás az iskolafenntartás decentralizációjára. Annak megoldása nagyon komplex tervezést igényel, sürgető feladat, de nagyon sok érdeket sérthet.
