Idén az előző évhez viszonyítva több mint 20 százalékkal kevesebb hallgató kezdi meg felsőfokú tanulmányait. Ennek legfőbb oka, hogy az Orbán kormánynak köszönhetően az idén már csak 33 927 hallgató tanulmányait támogatja száz százalékban az állam.

A következő években ez a helyzet tovább fog rosszabbodni, a kormány évről évre egyre kevesebb ingyenes vagy félig ingyenes, azaz állami ösztöndíjas, illetve részösztöndíjas helyet biztosít az egyetemeken és főiskolákon. A magas tandíjak azonban ma már a középosztálybeli családok számára is szinte lehetetlenné teszik gyerekeik egyetemi oktatását.

A felsőoktatási törvénynek, a "Nemzeti Ügyek Kormányának" köszönhetően ma igen sok érettségiző diák álma tört össze, életet akadt meg, vált csalódott, reményét vesztett emberré - tette hozzá a párt. A kormány a keretszámok meghatározásán keresztül durván és értelmetlenül beleavatkozik az egyetemi autonómiába, az egyetemek közötti verseny helyett az állami tervgazdálkodás módszereire emlékeztető módon osztja szét a neki tetsző egyetemek között a helyeket.

"Az újraiparosítás fantazmagóriájának megfelelően elsősorban műszaki és természettudományi területekre irányítaná a fiatalokat, nem értve, hogy Magyarország jövőjét kizárólag a tudás alapú társadalom és gazdaság, a magas szintű tudás, kreativitás és innováció biztosíthatja. A kormány képtelen felfogni, hogy Magyarország legfőbb esélyét a nyitott, európai szintű, versenyre épülő, demokratikus elveken alapuló felsőoktatás jelenti" - írják.   

"A kormány ahelyett, hogy a Gyurcsány-kormány munkáját folytatva korszerűsítené a felsőoktatást, inkább a hallgatók röghöz kötésének feudális hagyományait éleszti fel. Arra kényszeríti az állami támogatású, egyetemet végzett fiatal szakembereket hogy itthon maradjanak, noha arra nem vállal garanciát, hogy munkát is tud nekik adni. Ilyen jellegű szerződés Európában egyedül Fehéroroszországban létezik – de még ott is enyhébb formában" - olvasható a közleményben.  

Mindennek nyomán a DK szerint aligha lehet csodálkozni azon, hogy a legjobb képességű, nyelveket beszélő fiatalok már az érettségi után hátat fordítanak Orbán Viktor Magyarországának, és máshol, más európai országokban tanulnak tovább, keresik boldogulásukat.

"Az Orbán kormány miközben minden járásban saját, anakronisztikus ideológiáját terjesztő népfőiskolákat akar létrehozni, és erre a célra több százmilliárdot tervez a költségvetésben, tönkre teszi Magyarországot, megsemmisíti elüldözi az országból a jövő legtehetségesebb szakembereit" - teszik hozzá.

Összegez az államtitkárság

Az új nemzeti felsőoktatási törvény elfogadását tartja az elmúlt időszak legfontosabb eredményének az oktatási államtitkárság, amely a kormány megalakulásának második évfordulójára kiadott összegzésben kiemelte: 2013-tól be kell vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres állami támogatás rendszerét, és folytatódik a Széll Kálmán-terv végrehajtása. A tervek között szerepel még nemzeti és nemzetközi kiválóságprogram indítása és a külföldi részképzésbe bekapcsolódók számának jelentős növelése.

Az államtitkárság szerint a felsőoktatás modernizációjának kiindulópontja a felsőoktatási közösség - Magyar Rektori Konferencia, hallgatói érdekképviseletek - által összeállított "problématérkép" volt, amely bemutatta, hogy 2010-re a felsőoktatás minden területén komoly problémák halmozódtak fel, ezért jelentős és átfogó változások indokoltak. 

Mint írták, az elmúlt kormányzati ciklusok felsőoktatási koncepciói elsősorban a mennyiségi fejlesztésre koncentráltak, háttérbe szorítva ezáltal a minőségi oktatás megteremtésének lehetőségét, ennek következtében 2010-re már nemzetközi összehasonlításban is érzékelhetően csökkent a hazai felsőoktatás általános színvonala.     

Hozzátették, az új kormány megalakulása után egy strukturálisan elavult, szétaprózott intézményhálózattal rendelkező, eltérő és egyenetlen minőségű szolgáltatásokat nyújtó, a túldimenzionált tömegképzés jellemzőit magán viselő, már középtávon is finanszírozási problémákba ütköző felsőoktatási rendszerrel találta magát szembe.

Az államtitkárság szerint míg az elmúlt két évet az új felsőoktatási koncepció végrehajtását lehetővé tevő törvényi háttér megteremtése jellemezte, addig az elkövetkezendő időszakot tekintve alapvető strukturális, finanszírozási, intézményhálózati átalakítások, illetve koncentrált és számottevő fejlesztések várhatók az ágazatban, elsősorban a csaknem 100 milliárd forintnyi pályázati források felhasználásával.

Az öszegzés szerint a cél 2020-ra az, hogy évente 20 ezren vegyenek részt külföldi részképzésben a jelenlegi 5 ezer helyett, ezzel Magyarország e tekintetben az EU első tíz országa közé kerülhetne. 

Mint írták, Campus Hungary Program indul, melynek célja a felsőoktatási nemzetközi hallgatói mobilitás támogatása és ösztönzése. Kitértek arra is, hogy a tudományos utánpótlás biztosítása érdekében a kiemelkedő kutatási, illetve tanulmányi eredményeket elérő hallgatók tevékenységét el kell elismerni. A felsőoktatási minőség kiemelt kezelésére az intézmények minőség alapú differenciálása és támogatása a cél.

Kiemelt cél az anyaországi felsőoktatási intézmények részvételének ösztönzése a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésében. A fejlesztési pólusok meghatározásakor erre a dimenzióra is figyelemmel kell lenni.

Az elmúlt időszak legfőbb eredményének azt nevezték, hogy hosszas előkészítés és széles körű egyeztetés után tavaly elfogadták az új nemzeti felsőoktatási törvényt, és elkészült a nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányainak koncepciója, amely az intézmények fejlesztési terveivel együtt a középtávú szakpolitikai stratégia alapjául szolgál. 

Több esélyt teremtenének

Az oktatási államtitkárság kitért arra, hogy az új törvény alapján elfogadták a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló rendeletet, amelynek révén újjáalakulhatott a Magyar Akkreditációs Bizottság és létrejöhetett a Felsőoktatási Tervezési Testület; e szervezetekre a felsőoktatás minőségének fejlesztését, középtávra szóló stratégiájának kialakítását tekintve komoly feladatok hárulnak majd. Kiemelték, hogy az újjáalakult gazdasági tanácsok hatékonyabb stratégiai támogatást jelentenek az intézmények fejlesztésében és vagyonpolitikájában. 

Utaltak arra, hogy 2012-től kezdődően az oktatási kormányzat a műszaki, informatikai és természettudományos képzések területén megduplázta az állami ösztöndíjas helyek arányát. Az összegzés szerint az elmúlt időszak költségvetési adatainak ismeretében elmondható, hogy 2012-ben is nőtt a felsőoktatási intézmények saját bevétele.

Minden második hallgató teljes állami támogatásban részesül, a felsőoktatási intézmények képzési díjrendszerében önköltségi alapú számítást vezettek be, amely biztosítja az átláthatóbb gazdálkodást. Az esélyteremtés még szélesebbre nyitása érdekében az állam a Diákhitel II. program keretében minden új belépő diák számára biztosítja a felsőoktatáshoz való hozzáférés forrását.

A felsőoktatási minőség erősítését szolgáló speciális intézkedések között sorolták fel a szóbeli felvételi bevezetését, a tanárképzés osztatlan képzési formába történő átalakítását, a felsőoktatási szakképzés megújítását, a doktori képzési rendszer tehetséggondozási követelményeinek megerősítését. 

Az oktatási államtitkárság közölte azt is, hogy az idén június 30-ig benyújtandó intézményfejlesztési tervek alapján az év második felében elkészül a nemzeti felsőoktatásra vonatkozó középtávú szakpolitikai stratégia.

A Nemzeti Kiválóság Program keretében megvalósul a kiváló hallgatók, a doktorjelöltek és a doktori fokozatot szerzők, az oktatók, kutatók kiválóság alapú támogatása. Kitértek arra is, az elmúlt két évben az Új Széchenyi Terv keretében összesen 17 kiírás jelent meg, csaknem 77 milliárd forint értékben. A kiírások közül 10 a felsőoktatási intézményeknek szóló pályázat, további 7 pedig országos hatáskörű fejlesztéseket megvalósító kiemelt projekt.

A felsőoktatási Bursa Hungarica-ösztöndíj pályázatához a 2011. évi fordulóban 2.431 települési önkormányzat, 2012-ben pedig 2387 önkormányzat csatlakozott, ennek alapján 38957-en kaptak támogatást.