A kormány szerdán megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Alaptantervet (NAT), amely 2013 szeptemberétől öt évig lesz érvényben, és a készülő egységes kerettanterv számára fog alapul szolgálni. Az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) vezetőinek állítása szerint a terv elfogadását szakmai egyeztetés előzte meg, a hvg.hu által megkérdezett pedagógus-szakszervezeti vezetők azonban nem voltak megelégedve az egyeztetés mértékével.

Balog Zoltán a tárca délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta: „időtálló és korszerű” lett az új alaptanterv, amely „egyfajta közös tudást hoz létre, nemzetösszetartó ereje lehet”. A miniszter méltatta Hoffman Rózsa oktatásért felelős államtitkárt, amiért szervezeti átalakulások közepette is képes volt levezényelni a tanterv elkészítését.

A NAT elkészítése „komoly, több éves munka” eredménye, amely mögött „tekintélyes, hazánkban a kultúrát képviselő emberek álltak védnöki testületként”. Korábban Thaisz Miklós, az államtitkárság oktatási kabinetjének politikai tanácsadója személyes Facebook-oldalán közzétett üzenetében azt írta: a Közoktatatás-politikai Tanács elfogadta a NAT végleges változatát.

A szakszervezetek cáfolnak

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ezzel szemben azt állította a hvg.hu-nak: a mai napig nem tudják, hogy a kormány elé milyen alaptantervet nyújtottak be és a testület mit fogadott el. Az elnöknő szerint a minisztérium csak a NAT első, nem végleges változatát juttatta el a szakmai szervezeteknek véleményezésre (ez a változat letölthető az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapjáról), azóta viszont számos módosító javaslat érkezett a minisztériumhoz, amelyek egy része bekerülhetett az alaptanterv későbbi változataiba.

Az utolsó egyeztetés a Nefmi és az érintett szervezetek között március 29-én zajlott a Közoktatatás-politikai Tanács ülésének keretében, ahol a minisztérium „kategorikusan elutasította” a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) arra vonatkozó kérését, hogy láthassák a NAT friss változatát, a szakmának így be kellett érnie az első vázlat vélelmezésével. Galló Istvánné „mélységesen felháborítónak” tartja a minisztérium eljárását, és aggodalmát fejezte ki, amiért az egységes kerettanterv bevezetésével a NAT szakmai közreműködés nélkül elkészült rendelkezései jövőre minden iskolára nézve kötelezők lehetnek.

Zsákbamacskáról tárgyaltak

A PSZ elnökének állításait megerősítette Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Mendrey szerint nem volt szó valódi egyeztetésről a minisztériumok és a szakmai szervezetek között, csupán levélben kapták meg az alaptanterv korai változatát, illetve a Közoktatatás-politikai Tanács rövid értekezlete alatt képviselhették az álláspontjukat. Mendrey túlzásnak nevezte Thaisz Miklós állítását, miszerint a Tanács elfogadta volna a NAT új változatát, hiszen egy olyan dokumentumról kellett volna vitatkozniuk, amelyet nem is olvashattak.

Az elnök elmondta: a PDSZ egyeztetett egyéb szakmai szervezetekkel, igyekezett megtudni, ők milyen módosító javaslatokat küldtek a minisztériumnak, nagyrészt fölöslegesen, mivel senki semmilyen visszajelzést nem kapott arról, beépítették-e javaslatait a végleges koncepcióba. Mendrey emlékeztetett Hoffman Rózsa kijelentésére, miszerint „baltával faragják” majd a tantervet. „Nem is tudjuk, egyáltalán mit faragtak le az alaptantervből” – fogalmazott.

Aggályos lehet a hitoktatás

A Pedagógusok Szakszervezete korábban élesen bírálta a kötelező erkölcs- és hitoktatás várható bevezetését. Utóbbi miatt a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel szerintük a hittanóra kiválasztásával egy különleges adat, a diákok vallási hovatartozása kerül be a személyes hivatalos iratok közé, ez pedig sértheti a gyerekek személyiségi jogait. Az erkölcstannal kapcsolatban Gallóné úgy fogalmazott: az erkölcsi nevelés hosszú folyamat kell, hogy legyen, nem lehet leszűkíteni egy heti negyvenöt perces órára, az erkölcsi iránymutatásnak az egész oktatás során kell megnyilvánulnia. Emellett szerinte jelenleg nincsenek meg a feltételek egy teljesen új tantárgy bevezetésére és megfelelő tanítására.

A PSZ-hez hasonlóan a PDSZ is elsősorban a vallási és erkölcsi oktatást kifogásolta, amely szerintük „sérti az oktatás világnézeti semlegességét”. Kritizálták az irodalomtanítást is, amely a szakszervezet szerint aránytalanul nagy lexikális tudást követel a diákoktól, míg a gyakorlati ismeretekre csekély hangsúlyt fektet.

Szintén a magyartanításra vonatkozó terveket kritizálta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének vezetője tegnapi közleményében. Az egyesület kifogásolta a minisztérium által „nemzeti konzervatív íróknak” nevezett Szabó Dezső, Nyírő József és Wass Albert tantervbe kerülését, illetve annak indoklását. Szerintük ezek az írók nem nevezhetők nemzeti konzervatívnak, legfeljebb nemzeti radikálisnak, ráadásul mindkettő politikai fogalom, így ezeknek a szavaknak nincs helyük egy szakmai tervezetben.

Az egyesület szerint a három szerzőt „csak műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze”, műveik irodalmi értéke nem indokolja, hogy a nemzeti alaptantervben szerepeljenek. Különösen igaz ez Wass Albertre, akivel kapcsolatban a közlemény megjegyzi: „helye lehet az irodalom határterületei érettségi tételtípusban, de nem a nemzeti alaptantervben”.