Schmitt Pál nem kíván élni törvényben biztosított lakáshasználati jogával. A volt államfő irodájának hétfői közleményében azt írják: a volt államfő az ország gazdasági helyzetére tekintettel döntött így, és megköszönte a kormánynak azt a lehetőséget, hogy a hatályos törvények értelmében állami ingatlant biztosítottak volna lakhatásához.
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény értelmében a korábbi államfőket kérelmükre megfelelő lakáshasználati jog illeti meg. A lakást és annak fenntartását a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) biztosítja.
A jogszabály alapján a volt köztársasági elnököket havonta a mindenkori elnöki tiszteletdíj - jelenleg másfélmillió forintos - összegének megfelelő juttatás, autóhasználat és sofőr, kéttagú titkárság, valamint ingyenes egészségügyi ellátás is megilleti.
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.
A Semmelweis Egyetem szenátusa ezután kezdte vizsgálni Schmitt Pál doktoriját, majd március 29-én bejelentették, elveszik a köztársasági elnök doktori címét. Schmitt Pál április 2-án a parlamentben lemondott köztársasági elnöki posztjáról.
Schmitt Pál távozása után kérdés volt, pontosan mikor költözik ki a Béla király úti rezindeciától és hova. Korábbi hírek szerint április végén arról állapodott meg utódjával, Áder Jánossal arról, hogy körülbelül egy hónap múlva átadja a rezidenciát. Május elején azonban még úgy nyilatkozott, hogy nem tud költözni, mert állítólag nem volt hova mennie.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések.
Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen. Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
