Aligha gondolták a „történelmi” felekezetek vezetői, hogy a második Orbán-kormány megalakulása után két évvel olyan feszültségek keletkezhetnek az állam és az egyház viszonyában, amelyek már-már „az előző nyolc év” kormányzati időszakára emlékeztetnek.

Hiába tizedelte meg a Fidesz–KDNP többségű parlament az államilag elismert egyházak számát, tisztította meg a pályát a legnagyobb létszámú felekezetek előtt, a megmaradók pénze nem lett több, sőt már az is veszélybe került. Az érintettek az utóbbi időben a törvények alapján garantált támogatásokat – így például az egyházi oktatási intézményeknek és közgyűjteményeknek járó normatívát – sem mindig kapták meg; a csúszás helyenként a napi működésben is fennakadásokat okozott.

Vajon Orbánék az unió után a vatikáni állammal is szembe mennek? – egyebek mellett erre a kérdésre keres választ a HVG cikke.