Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Három kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Magyarországgal szemben. Az új tojóketrecek használatára, az adómentes pálinkafőzés megszüntetésére és a környezetvédelmi hatásvizsgálat helyes használatára két hónapot adott Brüsszel, különben az Európai Bírósághoz fordulnak.
A magyar szempontból fajsúlyos ügyekben még nem indít eljárást az EB. Korábban a Bruxinfo brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írta, már csütörtökön bejelentik az eljárás megindítását a telekomadó, a kiskereskedelmi különadó és az Erzsébet-utalvány ügyében. Az Európai Bizottság három külön levélben további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az EB a bejelentéskor hangsúlyozta, a témák ugyan még nem jutottak kötelezettségszegési szakaszba, a testületének azonban aggodalmai vannak azok uniós joggal történő összeegyeztethetőségéről.
A szóvivők emlékeztettek arra, hogy a távközlési különadó miatt már indítottak kötelezettségszegési eljárást, az új vizsgálat a közvetlen adózásról szóló 2009-es uniós irányelv esetleges megsértése miatt vizsgálódik. A hvg.hu-nak nyilatkozó névtelenséget kérő bizottsági forrás szerint a távközlési cégek esetében az ok az lehet, hogy a magyar távközlési vállalatokra kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak, mint a külföldiekre.
A kiskereskedelmi különadó esetében a külföldi vállalatok hazaiakkal szembeni diszkriminációjának gyanúja miatt érdeklődik levelében az EB. Végül a étkezési és üdülési utalványrendszer átalakításáról szólva az EB szóvivője úgy vélekedett: az korlátozó lehet a külföldi vállalatokra nézve, ezért vizsgálja azok jogszerűségét. Ebben az ügyben egy hónapos válaszadási határidőt szabott Brüsszel.
Az NGM közleményben reagált az eljárások elindítására. E szerint Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt. A kormány szerint az Európai Bizottság által vitatott magyar jogszabályok teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak és készek arra, hogy magyar álláspontot mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédjék.
A kormány szerint az ágazati különadókkal érintett társaságok teherviselő képességet jól kifejezi az, ha az adóztatás az árbevétel alapján történik. A bizottság álláspontjával szemben nem valósul meg diszkrimináció azáltal, hogy az adót főképp a külföldi tulajdonú társaságok fizetik, hiszen ez szükségszerű amiatt, hogy ezen társaságok súlya az érintett szektorokban, sőt a magyar gazdaság egészében meghatározó - tette hozzá az NGM.
Hasonló a helyzet az Erzsébet-utalvány vonatkozásában is. A január elsején hatályba lépett személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján Erzsébet-utalványt a Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthat ki. A munkáltatók ebben a formában 30,94%-os adószint mellett adják az utalványt munkavállalóiknak. Az európai versenyjog szempontjából viszont problémás lehet, hogy a piac többi szereplője ugyan hasonló célú utalványt magasabb, 51,17%-os adószint mellett forgalmazhat, Erzsébet-utalvány kibocsátására viszont csak a kormány által kijelölt szerv van felhatalmazva. Ez persze nem jelenti azt, hogy állami monopólium alakulna ki, ugyanakkor mivel a kedvezményes adókulcs csak az állami utalványra vonatkozik, a Bizottság diszkriminációval vádolhatja a kormány döntését.
Tojóketrec
Az EB 10 tagállamot, köztük Magyarországot újra felszólította, hogy hagyják abba a hagyományos tojóketrec használatát. 2012. január 1-jétől ugyanis a tojótyúkok kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt „feljavított ketrecekben”, illetve alternatív rendszerekben tarthatók.
A magyar gazdák az előírást nem tartották be, januárban többek között emiatt az előírás miatt drágult meg egyik napról a másikra 50 forintra a tojás. A bizottság azt várja, hogy a tagállamok minden olyan létesítményt alakítsanak át vagy zárjanak be, amely még mindig hagyományos ketreceket használ.
Nincs ingyen a pálinka
Az Európai Bizottság felszólította a kormányt, hogy szüntessék meg a házi pálinka adómentességét. Orbán Viktor kormányra kerülése utáni első, 29 pontos csomagjában jelentette be, hogy fejenként évi akár 100 liter párlat is készíthető magánfőzésben adómentesen.
Horváth Szabolcs
Már néhány nappal a tervek nyilvánosságra hozatala után lehetett sejteni, hogy a házi pálinkafőzés ilyen mértékű liberalizációja nem felel meg az uniós előírásoknak. Az Európai Unió képviselői már 2010-ben jelezték a kormánynak, hogy uniós jogot sérthet a párlatfőzés jövedékiadó-mentessége.
Brüsszel a felszólítást azzal indokolta most, hogy az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály harmonizálja. A Magyarország által biztosított adómentesség meghaladja az uniós szabályozás által lehetővé tett mértéket. Ha a kormány nem tesz eleget az adómentesség eltörlésének, akkor két hónapon belül az EB az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
"A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része. Ezért Magyarország hasonlóan más uniós államokhoz biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány - a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is" - reagált közleményében az NGM.
Környezetvédelmi hatásvizsgálat
Az Európai Bizottság emellett a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó uniós szabályozás betartására szólítja fel Magyarországot. Ha két hónapon belül ennek nem tesz eleget a kormány, akkor az ügyet a bíróság elé viszik. Indoklásuk szerin ugyanis a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvet Magyarország helytelenül ültette át nemzeti jogába, különösen azokat a szempontokat, amelyeket a projektkiválasztási eljárás során alkalmaznak annak eldöntésére, hogy az irányelv II. mellékletében felsorolt egyes projektek esetében szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra.
A kérdéssel kapcsolatban 2009 májusában Magyarország felszólító levelet kapott, amelyet 2010 januárjában egy további levél követett. Magyarország időközben több jogszabály-módosítást is elfogadott az irányelvben megfogalmazott követelmények betartása érdekében. A bizottság üdvözli e módosításokat, de úgy tűnik, hogy számos projekt esetében még mindig vannak hiányosságok azon projektek kiválasztásával kapcsolatban, amelyeket hatásvizsgálatnak kell alávetni.
