A miniszterelnök június 25-én jelentette be, hogy a szociális és az oktatási területért felelős miniszter, Balog Zoltán emberi erőforrás fejlesztési miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közös kormányzati javaslatot készít arról, hogy egy egyház ne vállalhassa jóval több oktatási és szociális intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban. Semjén a bejelentés után a hvg.hu-nak megerősítette a kormányzati szándékot, és azt mondta, a társadalmi támogatottság kiszámításánál az 1 százalékos szja-felajánlási arány vagy a népszámlálás felekezeti adatai lehetnének irányadóak. (A magyar adófizetőknek ugyanakkor évek óta nagyjából csak a harmada rendelkezik egyházi egy százalékáról, ez azt mutatja, az egyházak nem képesek a társadalom többségét támogatásra bírni.)

Mint arról Orbán Viktor bejelentése után a hvg.hu az egyházügyet is kezelő minisztérium közlése alapján beszámolt, a tavalyi 82 átvétel után idén országosan mintegy 140 önkormányzati közoktatási intézmény egyházi fenntartásba adása várható. Kormánypárti források korábban azt mondták, az átadási hullám mögött az áll, hogy a közoktatás államosítása elől az önkormányzatok az egyházakhoz menekültek: a helyhatóságoknak május 31-ig kellett nyilatkozniuk arról, hogy egyházi, esetleg alapítványi működtetésbe adják az intézményeiket, vagy jövőre átengedik-e az államnak. Az intézmények egyházi átvételét viszont az egyre növekvő normatíva miatt korlátozza a kormányt, mivel a szociális rendszer átalakításával éppen hogy spórolást akarnak elérni – hangsúlyozták fideszes és KDNP-s politikusok. A normatíva az utóbbi években 190 ezerről 230 ezer forintra nőtt diákonként.

A legaktívabbak

Hasonlóképpen látják a kormányban és a Fideszben a szociális intézmények ügyét (bölcsődék, idősek otthona): ezeknél szerintük inkább a kisebb egyházak próbálják növelni társadalmi súlyukat az intézmények átvételével. Szerettük volna megtudni, hogy az oktatási intézmények mellett hány idősek otthonát, hajléktalanszállót, melegedőt vettek egyházi kézbe a történelmi felekezetek és a kisegyházak, de kérdéseinkre a cikkünk megjelenéséig az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt, ezért körkérdéssel fordultunk az egyházakhoz.

A Baptista Szeretetszolgálat több tucat szociális intézmény átvételét tervezi a 2012-es évben – tudtuk meg a szeretetszolgálat szóvivőjétől. Révész Szilvia szerint 25 önkormányzattal kezdték el a tárgyalást, jelenleg az engedélyeztetési eljárások folynak. De a szóvivő azt mondta, száznál is több önkormányzat kereste meg őket. A Baptista Szeretetszolgálat fenntartásában Magyarországon jelenleg 16 szociális intézményi központ – melyekhez 86 telephely tartózik – és egy oktatási intézmény van. A szeretetszolgálat leginkább a fogyatékkal élők ellátása, a gyermekvédelem, a hajléktalanellátás, az idősellátás, a szenvedélybetegek ellátása, az áldozatvédelem, a katasztrófavédelem, a segélyezés területén dolgozik. Révész azt mondta, a baptisták 2010 óta folyamatosan vesznek át szociális intézményeket.

Idősgondozásban, szociális intézmények fenntartásában is egyre nagyobb szerepe van az egyházaknak

Hernádi Levente Haralamposz

Orbán Viktor múlt hétfői kijelentésére reagálva, a szóvivő azt nyilatkozta, a „400 éves baptista közösség elismertsége és társadalmi támogatottsága kiemelkedően magas”. Az adóhivatal 2012-es kimutatása szerint az szja-felajánlások listáján a baptista egyház a negyedik helyen áll 17 ezer felajánlóval és 93 millió forintnyi felajánlással – a katolikusok, a reformátusok és a evangélikusok (a három nagyobb történelmi egyház) mögött. Révész hangsúlyozta, többéves, néhol évtizedes együttműködési megállapodásuk alapján napi kapcsolatban vannak a helyi döntéshozókkal és a lakossággal.

A reformátusok befékeztek

Egy 2011. februári zsinati határozat úgy döntött, hogy 2012 januárjától nem vesz át több szociális intézményt – közölte a hvg.hu-val az református egyház kommunikációs vezetője. Pásztory Ádám hangsúlyozta, a testület jogkörénél fogva nem tiltást rendelt el, csak fel akarta hívni az egyházi hatóságok, az egyházkerületek figyelmét az intézményátadásokkal kapcsolatos kockázatokra. Az önkormányzatok ugyanis Pásztory szerint nagy számban keresik meg a gyülekezeteket az átadás szándékával, ám fenntartói tapasztalatok, valamint pénzügyi és jogszabályi ismeretek hiányában az intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordozhat. „Az önkormányzatok nyilván szabadulni szeretnének bizonyos terhektől, de fontos tudni, hogy az egyházi intézményvezetők nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre, ugyanis ezek a rendszerek átalakítás előtt állnak” – indokolta a döntést Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinati tanács 2011. február 23-i ülésén.

Pásztory szerint a reformátusoknak 470 szociális szolgáltatója van, melyek 29 700 emberről gondoskodnak országszerte. A legrégibb református diakóniai intézmény 1911-es alapítású, a legújabb pedig 2012. január 1-től működik. Az első önkormányzati átvétel 2008-ban volt, a legutóbbi 2011-ben. A kisebb szolgálatoktól egészen az integrált intézményig nyújtanak szolgáltatásokat a rászorulóknak. Pásztory nem kívánta kommentálni a miniszterelnök bejelentését.

Az evangélikusok és a zsidók óvatosak

Körkérdéseinkre az evangélikus egyház munkatársa azt válaszolta, hogy összesen egy szociális intézményt vettek át az önkormányzatoktól. Trifán Krisztina elmondta, hogy az evangélikus egyház számos intézményt tart fenn, de ezek alapított és nem átvett intézmények. Arra a kérdésünkre, hogy tervez-e az egyház átvenni szociális intézményt a jövőben, az egyház munkatársa azt írta, az a leendő jogszabályi környezettől is függ.

A legnagyobb zsidó hitközségi szervezet nem kíván átvenni szociális intézményt az önkormányzatoktól – mondta megkeresésünkre Zoltai Gusztáv. A Mazsihisz ügyvezető igazgatója szerint idén egyetlenegy idősotthon került hozzájuk, amit a Pécsi Zsidó Hitközség vett át, az ingatlan eddig is a pécsi hitközség tulajdonát képezte. Zoltai szerint a Mazsihisz három idősek otthonát üzemeltet: Újpesten, Szegeden és Pécsett, továbbá három idősek klubját tart fenn: két budapestit és egy debrecenit. Ezen kívül van egy szociális étkezőjük Budapesten. A Népszabadság csütörtökön írt arról, hogy a másik zsidó szervezet, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vállalná át az Arany Alkony idősek otthonának üzemeltetését és épületeinek fenntartását, a csődbe jutott, az egyházi státuszát az új törvény miatt elveszítő Kálvin János Presbiteri Missziótól.

A kicsik nem akarnak nagyobbnak tűnni

Számos kisegyház munkatársát is megkérdeztünk arról, hogy vettek-e át intézményt a 2010-es törvény óta önkormányzatoktól. Szobota Zoltán a Hit Gyülekezetének sajtómunkatársa azt mondta, hogy a gyülekezet iskolákat ugyan átvett (egy ajkai középiskolát és egy hajdúsámsoni általánost), de szociális intézményeket nem, és nem is tervezik ezt a lépést.

A Magyarországi Metodista Egyház két idősek otthonát üzemeltet, de ezek alapítottak, átvenni nem szándékoznak – mondta Suhánszky Gábor az egyház munkatársa. Hasonlóan nyilatkozott a Hetednap Adventista Egyház munkatársa. Tóth Sándor, aki elmondta, hogy az Adventista Egyház két szociális otthont működtet, de ezeket még a kilencvenes években alapították, jelenlegi átvételi szándékuk nincsen.

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége egyáltalán nem üzemeltet szociális intézményt, egyetlen iskolájuk van Krisna-völgyben – nyilatkozta Mérő Mátyás a közösség szóvivője. A Than Kapuja Buddhista Egyház ugyancsak egy iskola működtetésében vállal szerepet, Baranya megyében. A Magyarországi Jehova Tanúi Egyház nem működtetett eddig se szociális intézményt, se iskolát.