Megbotlott az egyházakban a megszorítást tervező kormány
A kormányzati és a törvényalkotási rohamtempó okozott feszültséget a nagy felekezetek és a történelmi egyházakkal jó kapcsolat kiépítésére törekvő kabinet között. A kormány felismerhette, hogy az iskolák, bölcsődék egyházi átvétele korlátozza a spórolásra kényszerülő kabinetet, ezért az egyházak támogatottságához kötné az intézményátvételi arányt. Az egyházak azt nehezményezik, hogy az Orbán-kormány még mindig nem tájékoztatta őket, hogyan számolják majd ki a nekik járó oktatási és szociális támogatásokat.
Kormányzati javaslat készül arról, hogy egy egyház ne vállalhassa jóval több intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban – jelentette be Orbán Viktor a Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfő délelőtti ülése után. A miniszterelnök egy újságírói kérdésre válaszolt, ami a kisegyházak, különösen a Hit Gyülekezete intézményátvállaló szerepére vonatkozott. A kormány szerint „arányosságot és mértéktartást kell majd szem előtt tartani".
Az új bejelentés mögött több kormánypárti forrás szerint is az áll, hogy az iskolák, szociális intézmények államosítása elől az önkormányzatok az egyházakhoz menekültek. Az intézmények egyházi átvétele viszont az egyre növekvő normatíva miatt korlátozza a kormányt, ami az oktatási és szociális rendszer átalakításával éppen hogy spórolást akar elérni. Egy KDNP-s forrásunk szerint a kormányzat a költségvetés számításakor ismerte fel azt, hogy az intézmények egyházi átvétele korlátozza a megszorításokra kényszerülő kabinet mozgásterét. Miközben az utóbbi években folyamatosan emelték a kiegészítő normatívák összegét, egyre több intézmény került át felekezeti fenntartásba. Ezeket az állam átszervezés címen akkor sem tudná megszüntetni, ha akarná: viszont a támogatásokat át kell utalnia, különben magára vonja az egyházak haragját.
Az egyházak jelentik a kiskaput az önkormányzatoknak
Május végén az ajkai és a hajdúsámsoni önkormányzat döntött úgy, hogy egy általános iskola, illetve egy szakképző iskola fenntartását átadja Hit Gyülekezetének, amely az új törvény szerint megőrizhette egyházi státuszát. Bár a felajánlást a Fidesz-KDNP helyi politikusai sem támogatták, az átadás ellen elsősorban a Jobbik tiltakozott. Az egyik országgyűlési képviselőjük, Ferenczi Gábor közleményében azt írta, elfogadhatatlan, hogy az intézményeket egy „szélsőségesen magyarellenes, cionista szekta” veheti át – az egyház jó hírnév megsértése miatt pert is indított a politikus ellen.
Nem a Hit Gyülekezete az egyetlen felekezet, amely az önkormányzatoktól oktatási vagy szociális intézményt vesz át. A helyhatóságoknak május 31-ig kellett nyilatkozniuk arról, hogy egyházi, esetleg alapítványi működtetésbe adják az intézményeiket, vagy jövőre átengedik-e az államnak. Ugyanis a tavaly elfogadott köznevelési törvény szerint a közoktatási intézmények 2013-tól állami tulajdonba kerülnek. A kormány ezt idén tavasszal annyiban árnyalta, hogy jövőre az általános iskolákat, épületeket meghagyná önkormányzati tulajdonban, az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át, illetve finanszírozza. Tehát a helyhatóságoknak úgy kell részt vállalniuk az iskolaépületek fenntartásában, hogy az oktatási-nevelési célok megvalósításába nem szólhatnak bele (erről részletesebben itt olvashat).
A hvg.hu-nak több fideszes és KDNP-s forrás is azt mondta, az utóbbi hónapokban az önkormányzatok tömegesen keresték fel az egyházakat, hogy kössenek szerződést az iskolák továbbműködtetéséről. Kormánypárti forrásaink szerint viszont más a helyzet azoknál a szociális intézményeknél (bölcsődék, idősek otthona), amelyeket eddig főleg magánvállalkozások, az új törvény miatt az elismert egyházak közül kiesett fenntartók, illetve az önkormányzatok működtettek: ezeknél inkább a kisebb egyházak próbálják növelni társadalmi súlyukat az intézmények átvételével. Ám a kifizetendő állami normatíva miatt az állam elveszíti tervezési mozgásterét, nem tud spórolni, intézményeket bezárni – amit az egyik KDNP-s kormányzati forrás szerint a kabinet csak most ismert fel.
Már az egyházak sem örülnek
„Ilyen körülmények között az iskolaátvételt mérlegelni nagyon nehéz” – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek adott május 29-i interjújában arra utalva, hogy két éve nem vált egyértelművé, milyen szisztéma szerint lesz, illetve „lesz-e egyáltalán áttekinthető rendszere annak, hogyan finanszírozzák az oktatási intézményeket”. Erdő beszélt arról is, hogy az egyházat folyamatosan keresik az önkormányzatok, mert nem kívánnak tovább az új feltételek között iskolafenntartóként működni, miközben a felkínált ingatlan nem volt soha egyházi tulajdon, az épületet pedig nem adják továbbra sem egyházi tulajdonba. (Erdő korábban azt is szóvá tette, hogy az egyházaknak megítélt idei támogatások "nem jönnek időben", a kabinet késve folyósít.)
Az oktatást és a szociális területet felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a hvg.hu-val azt közölte, „a megyei kormányhivatalok előzetes adatai alapján 2012-ben országosan mintegy 140 önkormányzati közoktatási intézmény egyházi fenntartásba adása várható”. A minisztérium szerint 2011-ben az egyházak 82 intézményt vettek át önkormányzatoktól vagy kistérségi társulásoktól. A távirati iroda által – egyházakhoz intézett körkérdése alapján – készített áprilisi összegzés szerint az elmúlt három évben hétről tíz százalékra emelkedett azoknak a diákoknak az aránya, akiket egyházi fenntartású oktatási intézményben képeznek. Ez az óvodától az érettségiig 140 ezer gyereket jelentett az MTI szerint. Réthelyi Miklós volt nemzeti erőforrás miniszter márciusban az egyik jobbikos képviselőnek a parlamentben írásban azt közölte, hogy 2011-ben 24 ezerrel jártak többen egyházi iskolába, mint 2010-ben.
Az idén május 31-ig tartó átadási hullám további 20 ezer diákot jelenthet az MTI körképe szerint, amit az egyik történelmi egyház oktatásügyért felelős vezető munkatársa „sokknak” nevezett, azt hangsúlyozva, hogy még a legnagyobb egyház, a katolikus felekezet sincs felkészülve ilyen sok gyerek fogadására.
Bonyolódó kalkulus
Az esztergomi érsek május végi interjújában arra is utalt, hogy nincs meg az a számítási metódus, ami alapján az egyházak az intézmények utáni támogatásukat kapják majd 2013-ban, így a felekezetek nem is tudnak előre tervezni. Erdő aggódott amiatt is, hogy készül egy kormányrendelet "bizonyos, eddig is biztosított állami finanszírozások elosztásáról, annak alapjáról és módjáról, amely rendkívül eltér attól, ami eddig megszokott volt". Kormánypárti forrásaink szerint az utóbbi két évben fokozatosan növekvő, a felekezeteknek szánt állami támogatások is arra ösztönözhették a történelmi és kisegyházakat egyaránt, hogy bátrabban vállalják az intézmények átvételét, ám most mindkét fél csapdahelyzetbe került.
Egy 1993-as alkotmánybírósági döntés, majd az 1997-ben a magyar állam és a katolikus egyház között létrejött – az első Orbán-kormány idején a többi egyházra is kiterjesztett – vatikáni szerződés szerint a központi költségvetés nem tehet támogatásbeli különbséget önkormányzati és felekezeti iskola között. Ezért eddig a kormány minden évben kiszámította, hogy a helyhatóságok mennyivel egészítették ki az államtól érkező támogatást, normatívát. Ezt az összeget elosztották az állami iskolákban tanuló diákok számával és felszorozták az egyházi intézmények tanulólétszámával – ez volt a kiegészítő normatíva.
Az eltérő számítási módszerek miatt – sokáig vita volt arról, hogy milyen önkormányzati támogatásokat szabad beleszámolni – a kiegészítő normatíva a Bajnai-kabinet költségvetése óta fokozatosan emelkedett: 2010-ben még 190 ezer volt, idén elérte a 230 ezer forintot diákokként. (Az Emmi közlése szerint idén 65 milliárd forintot irányoztak elő összesen az egyházi fenntartású iskolákra). A parlamentnek két hete benyújtott 2013-as büdzsé tervezetéből viszont teljesen eltűnt: a javaslat indoklása szerint át akarnak térni a normatív finanszírozási módról a feladatalapúra.
A hvg.hu által megkeresett református és evangélikus egyházi szakértők – akik a kormánnyal folytatott tárgyalások lezárásáig nem kívántak névvel nyilatkozni – azt mondták, még mindig nem világos, hogy 2013-ban milyen rendszerben számítják majd az állami támogatásokat. Azt minden megkeresett elismerte, hogy az önkormányzati támogatások nem képezhetik jövőre a kiegészítő normatíva számítási alapját, hiszen az iskolákat államosítják, azt viszont kifogásolták, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást, az újságokból próbálják követni a költségvetés tervezését. A három nagyobbik egyház március elején levélben kezdeményez egyeztetést a kormánnyal az általuk fenntartott oktatási intézmények kiszámítható működtetésével kapcsolatban.
Az Emmi a hvg.hu-nak írt pénteki válaszlevelében azt írta: „a 2013. évi támogatások tervezési szakaszban vannak. Ezek egyházi fenntartású intézményekre vonatkozó összegeivel kapcsolatban természetesen lesznek egyházi egyeztetések”.
Mennyi az annyi? |
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az MTI áprilisi körkérdésére a következő választ adta: tagintézményekkel, intézményegységekkel számolva 432 oktatási intézményt működtetnek. A diákok teljes létszáma 86 772 a tavalyi 71 235-tel szemben, ami 21,81 százalékos növekedést jelent. Ezekben az intézményekben összesen 10,8 ezer pedagógus, technikai dolgozó és egyéb feladatokat ellátó munkatárs dolgozik, az elmúlt évhez képest 20,58 százalékkal több. A református egyház a 2011/2012-es tanévtől 206 közoktatási feladatot lát el 129 intézmény keretei között, ahová összesen 38 032 tanuló jár nappali tagozaton, ez 4 ezerrel több, mint egy éve. A reformátusok csak 2011 nyarán 12 önkormányzati intézményt vettek át. A protestáns egyház zsinatához az MTI felméréséig négy egyházközség fordult előzetes hozzájárulásért iskolaátvétel ügyében. A reformatus.hu június 16-i közlése szerint 2012. május 31-ig az országos zsinat elnöksége 26 önkormányzati és 4 magánintézmény átvételéhez adta meg az előzetes hozzájárulását. Az evangélikusok óvodáiba és iskoláiba mintegy 13 ezer gyermek jár. 2011-ben 1350-nel nőtt a létszám, ami 12 százalékos bővülést jelent. A 2012/2013-as tanévre vonatkozóan a közlés időpontjáig 6 önkormányzattal tárgyaltak 2 óvoda, 3 általános iskola és 3 gimnázium átvételéről. Az MTI megyékre is lebontott körképe szerint a történelmi egyházak jártak élen az intézményátvételben. A Hit Gyülekezete szóvivője, Szobota Zoltán a hvg.hu-nak azt mondta, az egyházuknak mindössze hét saját alapítású iskolájuk van – ahol 4 ezer gyerek tanul –, és eddig két hajdúsámsoni intézmény és egy ajkai iskola esetében merült fel, hogy átveszik az önkormányzattól. Ebből az önkormányzatok egy szakképző és egy általános iskola átadását szavazták meg, de a végső szót az illetékes kormányhivatal mondhatja ki. |
„Világnézeti kérdés”
„Miután az állam által átvett önkormányzati iskolákban a tanárok bérét, a taneszközöket a központi büdzsé állja, nem lesz ez másképp az egyházi intézményeknél sem” – mondta a KDNP elnöke a hvg.hu-nak hétfőn a parlamentben. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint várhatóan az átadáskor felekezetekkel szerződést kötő önkormányzatok is hozzájárulnak majd az épületek fenntartásához. Ezzel szemben több, név nélkül nyilatkozó KDNP-s képviselő is azt mondta, általános vélekedés a történeti egyházaknál, hogy a 2013-as diákonkénti támogatás kisebb lesz, mint az idei normatíva.
„Pár hete bejelentkeztem a katolikus érsekségre, hogy az általam képviselt város egyik iskoláját vegyék át az államosítás előtt. Diplomatikusan közölték velem, hogy erre most szakmailag sem állnak készen” – mondta az egyik kormánypárti képviselő, hogyan utasította el az egyik dunántúli település ajánlatát a katolikus egyház. Gulyás Kálmán, a 2003 és 2006 közötti egyházügyi államtitkár a hvg.hu-nak azt mondta, bár az egyházi intézményekben tanuló diákok 9-10 százalékos aránya messze van a két világháború közti 60 százaléktól, a felekezetek korábban is, most képesek önmérsékletet gyakorolni. Szerinte a mostani iskolaátadás inkább azzal magyarázhatók, hogy az önkormányzatok így próbálják megmenteni az államosítástól az intézményeket, és nem azzal, hogy az egyházak rohamos terjeszkedésbe kezdtek.
A volt államtitkár azt mondta, a történelmi egyházak lassan, alulról és felülről építkeznek, nem szeretik elkapkodni az iskolaátvételt. „Az oktatási intézményrendszerüket szeretik az óvodától az egyetemekig kiépíteni, ráadásul a pedagógusképzésük sem tudja ilyen gyorsan követni a mostani iskolaátvételi hullámot” – vélte Gulyás, aki szerint maguk a felekezetek sem örülnek, hogy ennyi intézmény szakadt hirtelen a nyakukba. Hasonlóan vélekedett Semjén Zsolt is, aki azt mondta, az egyházak számára „világnézeti kérdés” az oktatás, elsősorban a híveiknek kívánnak egyházi oktatási lehetőségeket kínálni, ezért szerinte nem is helyes, ha több diákjuk, ellátottjuk van, mint követőjük.
Ösztönző erő
Az iskolákhoz hasonlóan az egyházi szociális intézmények vezetői is sötétben tapogatóznak, ugyanis a 2013-as költségvetési tervezet az ő esetükben is át kíván térni a feladatalapú finanszírozásra, a normatíva összegét már ők sem látják a javaslatban.
Az egyik evangélikus intézmény pénzügyeit kezelő – az ügy politikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérő – szakember azt mondta, a 2012-es költségvetésben még az szerepel, hogy egy átlagos idősotthonban élő ember után az állam 630 ezer forint támogatást ad, amit a felekezeti, önkormányzati otthonok, de a közfeladatot átvállaló magánvállalkozások is megkapnak. Ezt az önkormányzatok a maguk erejéből kiegészítették, az egyházak számára viszont az állam idén egy 94,5 százalékos normatíva-kiegészítést garantált.
A szakember szerint ez a biztos kiegészítés legalább tíz éve folyamatosan növekszik, így 2010-ben még 70 százalék körül volt, viszont az általános normatíva fokozatosan csökkent. A válság miatt a magánvállalkozások meggyengültek, az önkormányzatok forráshiányosak lettek, így a garantált állami kiegészítés és az általános támogatás csökkenése az evangélikus intézményvezető szerint ösztönzőleg hatott, hogy adják át az egyházaknak a szociális intézményeket. Ráadásul a bentlakásos intézmények nagy többségét fenntartó megyei önkormányzatok évek óta forráshiányosak, intézményeiket – ahogy a fővárosiakat is – januártól átcsoportosították a kormányhivatalok alá, és az átalakítás miatt ott is nagy a bizonytalanság.
Több evangélikus és református forrásunk azt mondta, ahogy az iskoláknál, úgy a szociális intézményeknél is elsősorban a történelmi egyházak tartják fent a legtöbb otthont, de a szociálisan mindig is érzékeny – az intézmények fenntartását missziós küldetésként felfogó – baptisták valóban sok intézményt vettek át az utóbbi években. Ugyanakkor több KDNP-s politikus is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a kisebb egyházak ezen intézmények átvételével próbálják növelni a társadalmi súlyukat.
Lukács Tamás, a parlament vallásügyi bizottságának vezetője szerint az a kérdés sincs még lezárva, hogy mi legyen az egyházi besorolásból az új egyházügyi törvény miatt kiesett intézményfenntartókkal. (Az egyházi státuszát és ezért az állami támogatást elvesztő Kálvin János Presbiteri Misszió miatt került bajba az Aranyalkony idősotthon hálózata, ahol sajtóértesülések szerint visszaélések is voltak.) Lukács ennek ellenére helyes döntésnek nevezte az új törvény elfogadását, mert szerinte az a tény, hogy a korábban létező 360 egyházból 200 még egyesületként sem kívánta bejegyeztetni magát, arra utal, hogy nagyon sok bejegyzett felekezet nem volt valódi egyház.
| A népszámlálás és az egyszázalék lehet az alap |
Az Emmit vezető Balog Zoltán és Semjén Zsolt közös javaslatot készít az arányosság érdekében, vagyis hogy egy egyház ne vállaljon jelentősen több intézményt annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban, ellenkező esetben ugyanis az adott felekezet hitéletben elfoglalt szerepe és a hitélet alapján nyújtott szolgáltatások mértéke elválik egymástól – jelentette be Orbán Viktor hétfőn. Semjén a hvg.hu-nak azt mondta, a társadalmi támogatottság kiszámításánál az 1 százalékos szja-felajánlási arány vagy a népszámlálás felekezeti adatai lehetnének irányadóak. Az adóhivatal 2012-es kimutatása szerint a felajánlások legnagyobb nyertesei a fő intézményfenntartó történelmi egyházak voltak. Első helyen 617 ezer felajánlással (2,9 milliárd forinttal) a katolikusok állnak, második a református egyház (212 ezer felajánlóval – 1,04 milliárddal). Harmadik-negyed helyen az evangélikus (55 ezer - 307 millió) és baptista egyház (17 ezer - 93 millió) áll. A Hit Gyülekezete a hatodik helyen áll 25 ezer felajánlóval és 70 milliós felajánlással. Alaptalan tehát az a miniszterelnöki nézet, mely szerint egy-egy kisebb befolyással rendelkező egyház a tényleges társadalmi hatása alapján vett súlyához képest sokkal nagyobb arányú intézményfenntartást vállal, hiszen az MTI áprilisi körképe szerint a történelmi egyházak vették át a legtöbb intézményt. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
"Az egyház nem biodíszlet" – Fabiny Tamás a kormány egyházpolitikájáról
Irritálta az egyházi vezetőket, hogy a hatalom csak egy ornamentikának gondolja az egyházat, ennek is szólt a Kovács Zoltán államtitkár által kért központi harangozás elutasítása június 4-én – mondta a hvg.hu-nak Fabiny Tamás evangélikus püspök. Az Északi Evangélikus Egyházkerület vezetője hatalom és egyház viszonyáról, az utóbbi napok antiszemita támadásairól és az egyházak kiállásáról is beszélt.
Orbán: szabályoznák, hogy az egyházak hány intézményt tarthatnak fent
Kormányzati javaslat készül arról, hogy egy egyház ne vállalhassa jóval több intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP hétfői frakcióüléséről távozóban arra a felvetésre válaszolva, hogy a Hit Gyülekezete egyre több iskolát vesz át.
