szerző:
Halász Áron
Tetszett a cikk?

A városvezetés is felismerte, hogy nem folytatható Budapesten az elmúlt 60 év városfejlesztése. Az Akvárium Klubban rendezett „Mitől lesz jobb Budapest?” című, aktivista, építész, városblogger résztvevőkkel megrendezett [email protected] kerekasztal-beszélgetésén Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója egy sor olyan fejlesztést jelentett be, amelyektől hamarosan még jobb lesz Budapesten élni. A bringás túlsúlyban zajló beszélgetésen viszont kiderült: a sok biciklista még nem minden, de kezdetnek elég jó.

„Hosszan tudnám sorolni, amit meg kéne változtatni, de mégsincs bennem hiányérzet, én szeretek itt élni” – dobta fel a beszélgetés elején a labdát Magyarósi Csaba, aki a szándékosan pozitív hangvételű Egy Nap a Városban blog szerzőjeként úgy látja, hogy a budapestieknek igényük van arra, hogy a város jó oldalát lássák. Szerinte Budapest egyre élhetőbb kezd lenni, ugyan a változás tempójával még lehetnek gondok.

De mit jelent az élhetőség? László János, a legkülönbözőbb önkormányzatok és mérnökök győzködését magára vállaló Kerékpárosklub elnöke szerint a városi élet a közlekedés elvont értelme miatt jött létre: szeretünk egymás közelében lenni, tárgyakat és gondolatokat adni-venni, kommunikálni akarunk. Ez ma nem igazán tud megvalósulni, mert a járműközlekedés megölte a közösségi életet, véli. Felhívta a figyelmet arra a hibára, hogy a közlekedést autókban mérjük és nem bármilyen más járművel közlekedő emberekben, amitől sivárabbá és elidegenedetté válik a környezetünk.

A főváros közlekedését irányító Vitézy Dávid viszont a forgalom egzakt fogalmából vezette le az élhetőséget. Szerinte akkor tud jól működni egy város, ha új lehetőségek teremtődnek, új helyeket tudunk felfedezni, ehhez pedig le kell tenni a háztól házig autózásról. Vitézy úgy látja – és ezt BKK vezérigazgatói minőségében is hangsúlyozta –, hogy a városvezetésnek a fenntartható közlekedési módok támogatása, a tömegközlekedés, a biciklizés és a gyalogos terek kialakítása felé kell fordulnia, hogy jobb lehessen Budapest.

Új korszak jön?

Felmerült a kérdés, hogy van-e koncepciója Budapest vezetésének a következő 20 – vagy legalább a ciklusból fennmaradó két – év fejlesztési irányáról. Mert eddig alig hallottunk róla. Vitézy Dávid megerősítette az új főépítésszel korábban az Origón megjelent interjú szavait, miszerint készül az új átfogó városfejlesztési terv, ami a zöldmezős beruházások helyett a barnazónákra fog koncentrálni. Nem arról kell álmodozni, hogy beépítetlen területekre húzzunk házakat, hanem hogy Józsefváros, Kőbánya vagy az Óbudai Gázgyár 20-30 éve rohadó területein tudjunk élő dolgot létrehozni, mondta Vitézy. A BKK vezérigazgatója a közlekedésben is új érát harangozott be: „A közlekedésfejlesztési terv az elmúlt 20 évben olyan volt, mint egy vidéki csárda étlapja, amin mindenki megtalálta a neki tetsző, de megvalósíthatatlan beruházásokat.” Nagyon kemény mondás – emelte ki – hogy megváltoztak a prioritások. A fejlesztések célja, hogy a fenntartható közlekedési módokra, a tömegközlekedésre, biciklizésre és a gyalogos terek növelésére fordítsák a meglévő kevés EU-s pénzt. „Még azt is felvállalom, ha megkérdezik mikor lesz Aquincumi-híd, Munkás körút, hogy nem tudom” – jelentette ki. A dugódíjról viszont megjegyezte, hogy bár jó ötletnek tartja a város forgalomcsillapítása szempontjából, a kapcsolódó beruházások, mint a 4-es metró elkészülése, a villamosközlekedés fejlesztése és más, a határoló területeket érintő beruházások nélkül nem megvalósítható.

Egy járdán biciklizést kritizáló nézői megjegyzés a kerékpáros fejlesztések területén is új bejelentésekre sarkallta a vezérigazgatót. László János szerint az elmúlt 20-25 év gyaloglás ellen elkövetett eredendő bűne, hogy a biciklis közlekedőket a járdára terelték. Még a mai egyetemisták is azt tanulják, hogy a biciklinek nincs helye az úton, mert feltartja az autóforgalmat – háborodott fel a Kerékpárosklub elnöke.

Vitézy a megrendelői oldalt képviselve a ’60-as évek közlekedéspolitikájával való leszámolást ígérte. „Az egész belvárost kerékpárbaráttá tesszük” – jelentette ki, amely a BuBi névre hallgató és jövőre induló közbringa programhoz kapcsolódó fejlesztések során fog kiteljesedni többek között az Andrássy út átalakításának folytatásával az Oktogonon kívüli szakaszon, a Lánchíd közlekedésének rendezésével és csomópontok átalakításával. A beszélgetésen jelentette be először hivatalosan, hogy idén augusztusban 10 buszsávot nyitnak meg a kerékpárosok számára. Ezen kívül vizsgálják a tömegközlekedési eszközökön való kerékpárszállítás lehetőségét is. Bár a Kerékpárosklub már beadta terveit a BKK-nak, Vitézy szerint a a Combinón kombinálhatunk a leghamarabb, de a külvárosi, hosszú utakat megtevő alacsonypadlós buszok is a lista elején szerepelnek majd.

„Kicsit olyan nekem a Dávid, mint Luke Skywalker a gyerekeknek. Az utolsó remény a város számára” – reagált a bejelentésekre Sinya, a Critical Mass szervezője, aki azért hozzátette, hogy politikusnak alapból nem hisz, de Vitézyn legalább azt látja, hogy érti, miről beszél. A BKK vezetője szerint a jövő zenéje lesz, hogy a budapestiek hogyan viszonyulnak ezekhez a fejlesztésekhez. Tapasztalatai szerint eddig azok a változtatások voltak sikeresek, amelyeket „ottfelejtettek” valahol. A Szilágyi Erzsébet fasori buszsáv ellen biztos tiltakoztak volna, mostanra viszont bevált, mondta, feltéve a kérdést, hogy vajon milyen lenne a fogadtatása a fákkal, villamossal, biciklisávval élhetővé tenni kívánt Kossuth Lajos utca terveinek.

Kirekesztő belvárosi hipszterek

A városról folytatott elmélkedések nagy hiányossága, hogy nem látnak túl a nagykörúton. „Attól lenne jobb Budapest, ha egy ilyen beszélgetés egy hasonlóan pezsgő helyen, például Újpest központjában is megvalósulhatna” – vetette fel Smiló Dávid, az Építész Szakkollégium elnöke, [email protected] előadó, eltérő reakciókat kiváltva. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a városi lét túlságosan hipszter és szubkultúrává válik, az kirekesztő a maradék többszázezer emberre nézve. A Sinka-Magyarósi-Vitézy tengely szerint viszont általában a városok és Budapest szerkezetének velejárója is, hogy van egy eleven centrum, ahol több közösségi program és lehetőség van, mint a külvárosokban. Bár Vitézy Dávid szerint nem egészséges, ha csak a belvárosban összpontosul az infrastruktúra, a közlekedésnek mégis meg kell teremtenie a közvetlen kapcsolat lehetőségét, hogy egy csepeli se érezze magát kívülállónak a Deák téren. A BKK vezetője felhívta a figyelmet az utóbbi tíz év trendjére, amelynek hatására egyre növekszik a belváros. Egyre több helyen alakulnak ki olyan alközpontok, mint Budán a Lövőház utca, ahol a lakók felismerték, hogy az utca funkciója nem csak autóparkolásban merül ki.

Budapest madártávlatból - Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre!
©

László János szerint azonban a budapestiek ettől függetlenül is túlságosan elidegenedettek.  Jó a Gödörben üldögélni, de az emberek többsége reggel a garázsában beül a kocsijába, majd bemegy egy másik garázsba, beül az irodájába és vissza – fejtette ki, hozzátéve, hogy szerinte a közlekedéstől feszültek és intoleránsak vagyunk. László szerint hiányoznak a hagyományos kis közösségek a városból, Magyarósi Csaba ellenben úgy látja, hogy ezek megvannak, csak átalakultak. „Lehet, hogy nem tudom, ki lakik fölöttem, de egy közösség része vagyok, amikor a kerületemben iszom valahol egy kávét vagy elmegyek sportolni” – mondja a blogger. „Ahhoz képest, milyen kretének lakják, egész jó hely Budapest” – riposztozott Sinya, aki szerint a város olyan, mint a kapitalizmus: kialakítja magát. Jó példa erre a biciklizés, ami nem azért lett sikeres, mert ’98-ban kitalálták és mindenki alá tettek egy biciklit, hanem mert az emberek kipróbálták és bevált nekik. Sinya – a „Biciklisek márpedig nincsenek” című TEDxYouth előadást idézve – kijelentette, hogy nincs értelme biciklistákről beszélni. „Hány kilométert kell tekernem ahhoz, hogy biciklista legyek?” – tette fel a kérdést Molnár Péternek, a Milla egyik szervezőjének, aki azért szólalt fel, hogy a „biciklisták” együtt álljanak ki a bicikliző romákat érő rendőri zaklatások ellen.

„Nem értelmiségi gőg a Dunára vágyni”

A beszélgetés Budapest egyedi lehetőségeit firtató részében más városok jó tapasztalatainak hazai megvalósítása, vagy épp a tipikusan pesti romkocsma kultúra fejlesztése mellett a Duna kihasználása tűnt igazi közös pontnak. A part menti parkok hiányáról konszenzus van, a Duna pedig olyan lehetőség, amihez méltatlan, hogy ma megközelíthetetlen, hangzott el. A BKK vezetője szerint a budai rakpart nem kiváltható tranzitútvonal, alagútépítésre pedig nincs pénz, a pesti oldalon viszont eleinte időszakos lezárásokkal és programokkal fogják tesztelni a jobb budapesti élet egyik lehetséges megvalósulását – ígérte.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nébih: tök jók a magyar sütőtökök

Nébih: tök jók a magyar sütőtökök

Családjával zsarolták a Budapesten elítélt brazil drogfutárt

Családjával zsarolták a Budapesten elítélt brazil drogfutárt

Állatkínzás miatt nyomoznak a szadai elefántok ügyében

Állatkínzás miatt nyomoznak a szadai elefántok ügyében