Schiffer András mellett a bizottság MSZP-s és jobbikos tagjai támogatták a tárgysorozatba vételt, a fideszes és KDNP-s bizottsági tagok tartózkodtak a szavazásnál. A fideszes Vas Imre ezt az ülésen azzal indokolta, hogy a Fideszben is készül egy a témával foglalkozó javaslat, az LMP előterjesztése pedig szerinte a problémának csak egy kisebb szeletét orvosolja.

A döntés után Schiffer András újságíróknak azt mondta: a kormánypárti képviselők - idén február után - immár másodszorra akadályozták meg a javaslat tárgysorozatba vételét. "Ez azt jelenti, hogy a Fidesz nem akar nyilvánosságot, ez a döntés arról szól, hogy nem is akarnak tárgyalni az aktanyilvánosság kérdéséről"  - jelentette ki.

Az előterjesztés ismételt benyújtását azzal indokolta, hogy a februári leszavazás után a kormányoldal azt ígérte, május 15-ig saját indítvánnyal állnak elő, ez azonban nem történt meg. Schiffer András tévesnek tartotta az a fideszes érvelést, hogy a problémának csak egy kis szeletéről lenne szó. Szerinte ahhoz, hogy morális rend érvényesüljön az országban és az elmúlt húsz év számos kudarcával szembe lehessen nézni, világosan kell látni abban a tekintetben is, hogy a túlélő állambiztonsági hálózatok hogyan szőtték át a rendszerváltás utáni politikai, gazdasági és médiaelitet.

Schiffer András a bizottsági ülésen azt hangsúlyozta: ez a szabályozás nem a "kishalakra" céloz, hanem a megbízókra, azokra, akik kezükben tartották a hálózatokat. Nyilvánosságot akarunk, a katonai biztonság és az áldozatok védelmének tiszteletben tartása mellett - jelentette ki az ellenzéki politikus, közölve: a javaslatban az is szerepel, hogy büntetőjogi felelősséggel tartozzanak azok, akik illetéktelenül birtokolnak állambiztonsági iratokat vagy ezzel visszaélnek.