A képviselők azt követően fogadtak el állásfoglalást, hogy konzultációt folytattak az alternatív vitarendezési fórumról. Az állásfoglalásban megfogalmazták, hogy rendkívül fontosnak és támogatandónak tartják a békéltető testületek tevékenységét a fogyasztói jogok érvényesítésének elősegítése, a fogyasztói jogviták gyors és költségkímélő rendezése érdekében.

A bizottsági állásfoglalásban megfogalmazták, hogy tovább javíthatja a békéltető testületek tevékenységének eredményességét a kereskedők, szolgáltatók ösztönzése az együttműködésre, az alávetési nyilatkozat megtételre, amellyel az érintett vállalkozó magára nézve kötelezőnek ismeri el a testületi döntést. A békéltető testületek zökkenőmentes működése érdekében a bizottság megoldandónak tartja az állami támogatás megfelelő időben történő folyósítását.

A bizottság ülésén Szomori Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője kiemelte: a májusban módosított fogyasztóvédelmi törvényben a békéltető testületek eddigi tevékenységének elismeréseként nagyobb szerepet kaptak, például a tanácsadás végzésének bevezetésével.

A főosztályvezető elmondta: a békéltető testület ismertségét növelheti, hogy a Magyar Kereskedelmi és Ipakamarával kötött megállapodás alapján a támogatás 5 százalékát promóciójukra kell fordítani.

Nyárádi Gabriella, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgári törvénykönyvről szóló javaslat fogyasztóvédelmi rendelkezéseket is tartalmaz.

Vándor Béla, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezető jogtanácsosa elmondta: a kamarának fontos tevékenysége a gazdasági szereplőket érintő vita rendezése, köztük a választott bíróság, illetve a fogyasztóvédelmi kérdésekben eljáró békéltető testületek működtetése. Rámutatott, a békéltető testületek támogatása hektikusan, többnyire a második félévben érkezik, ezért a kamaráknak előfinanszírozniuk kell az alternatív vitarendezési fórumok működtetését.

Simon Gábor, a fogyasztóvédelmi bizottság MSZP-s elnöke közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig problémát jelent az együtt nem működő vállalkozásokkal szembeni szankcionálás, ezért kezdeményezte a jogszabályban való hangsúlyosabb rögzítés-, illetve a nyilvánosság bevonásának lehetőségét.

Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület (BBT) elnöke szintén amellett foglalt állást, hogy növelni kell a békéltető testületek ismertségét. Az MKIK adatai szerint a békéltető testületek ügyszáma folyamatosan növekszik, 2009-ben 5.978, 2010-ben 7.456, 2011-ben 7.874 volt. Legtöbben a lábbelikkel, az építőipari szolgáltatással és közüzemi témákkal kapcsolatosan fordultak a testületekhez. A békéltető testületek támogatására a költségvetés 2009-ben és 2010-ben évi 375 millió, 2011-ben 300 millió, 2012-ben 360 millió forintot adott.