A IMF-megállapodásról Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió reggeli adásában azt mondta, azért érdemes a 2008-as IMF-megállapodással foglalkozniuk, mert azt a gyakorlatot kell alapul venni a döntéseknél, és ha Magyarország a korábbihoz hasonlóra készül, akkor indokolt, hogy alaposan "feldörzsöljük a korábbi megállapodást". Orbán szerint elég riasztó a 2008-as megállapodás, így visszanézve, és kétségbe vonta Bajnai Gordon volt kormányfő szavahihetőségét.

A 2008-as megállapodás a bankok megállapodása volt, állította Orbán Viktor a rádióinterjúban, szerinte ezt igazolják, hogy a megállapodásban a magyar pénzügyi rendszer stabilizálásáról szóló mondatok szerepelnek. Orbán hozzátette, hogy ő inkább adóztatni szeretné a bankokat, nem pénzt adni nekik.

Az IMF-megállapodásért cserébe nyugdíjcsökkentést, bércsökkentést, családi pótlék csökkentést nem fogadunk el – jelentette ki Orbán, hozzátéve, hogy a hitelre egyébként nem magunk miatt van szükség, hanem mert az Európai Unió felől válsághullám közeledik. A magyar kormány taktitkája, hogy a megörökölt adóssághegyet csökkenteni tudjuk, minden, ami történik, ennek az eszköze – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az IMF-hitel is erre jó, hiszen olcsóbb kamatra kaphatunk hitelt.

MTI / Máthé Zoltán

Arra a kérdésre, hogy mikor lesz IMF-megállapodás, azt mondta Orbán: ő is hall mindenfélét. Olyan válaszlevelet küldtünk a Valutaalapnak, amely alapján meg lehet állapodni – fogalmazott, és kilátásba helyezte azt, hogy a költségvetési bizottság elnökének, Rogán Antalnak révén, aki tagja az IMF-tárgyalásokkal megbízott delegációnak, a parlamenti képviselők és a nyilvánosság is megismerheti a magyar fél válaszát. Parlamenti szentesítést azonban nem tervez az esetleges megállapodáshoz Orbán Viktor, szerinte Rogán Antal delegációbeli részvétele elégségesnek tűnik.

Emberséges elbocsátások

A közszférában végrehajtandó elbocsátásokra nem az IMF miatt, hanem a magyar emberek miatt van szükség – mondta a kormányfő az államigazgatás átalakításáról. Erkölcsi kérdés, hogy az államigazgatásban emberek tízezreit továbbra is közpénzből fizessünk-e, miközben munkájukra nincs szükség – fogalmazott, szerinte a közigazgatási reform ésszerűbb mködést hoz, de az elbocsátott emberek számára meg kell találni az emberséges megoldást, hogy az államigazgatáson kívül megtalálják a helyüket.

A válságkezelésről szólva azt mondta, hogy Magyarország két éve bevezette azokat az intézkedéseket, amelyeket a bajban lévő dél-európai országok most készülnek bevezetni. Magyarország válságkezelése nem csak előtte jár a többieknek, hanem már meg is hozza az eredményeket, állította Orbán, példaként említve a munkanélküliség csökkentését, és azt, hogy rendszeresek a gyárátadások. Elismerte ugyanakkor, hogy baj-gond, eladósodottság így is van elég, de szerinte kifelé megyünk az erdőből. A miniszterelnök szerint a 2010-es kormányváltáskor Magyarország rosszabb pénzügyi helyzetben volt, mint a görögök, ehhez képest a szakadék felé vágtató lovakat sikerült visszafordítanunk.

Gigantikus megállapodások nem lesznek

A foglalkoztatás terén kedvezőek a tendenciák, elindultunk kifelé a tömeges munkanélküliségből – mondta a rádióinterjúban Orbán.

Szerinte több százezer magyar család már kijutott az adósságcsapdából, de mivel ettől még nem lett több pénzük, fogyasztani nem akarnak, óvatossá váltak és a kis boltok így nem jutnak vásárlóhoz. Biztatónak nevezte ugyanakkor, hogy most már megtakarítások is vannak, 800 milliárd forintnyi magyar állampapír van az embereknél.

MTI / Máthé Zoltán

Külföldi útjairól szólva Orbán Viktor elmondta, hogy gigantikus megállapodásokban nem reménykedik, Grúziába pedig azért látogatott csütörtökön, hogy átadjon egy nemzetközi repülőteret, amelynek építésében öt magyar cég is részt vett. Elismerte ugyanakkor, hogy az európai néppárt alelnökeként az azonos pártcsaládhoz tartozó politikai erő kampányát is támogatta látogatásával, ez egyfajta kötelezettség, ami az alelnöki poszttal jár.

Arra a kérdésre, hogy várható-e bármilyen nagy beruházás, Orbán annyit mondott, hogy több vasat tartanak a tűzben. Ugyancsak konkrétumok említése nélkül jegyezte meg, hogy neki határozott elképzelése van arról, hogy milyen iparágakat kell Magyarországon fejleszteni, ami által az emberek életszínvonala nőhet.

Orbán Viktor szerint a teljes foglalkoztatottság nem álom, a világon több helyen van, ez a 3%-os munkanélküliséget jelenti, amikor ugyanannyian lépnek be, mint ki a munkaerőpiacról.

Az eurózónához való csatlakozásról szólva Orbán emlékeztetett arra, hogy az alkotmány szerint Magyarország fizetőeszköze a forint, így ha valaki eurózóna-csatlakozást akar, ahhoz a parlament kétharmados többségének akarata kell.