A Handelsblatt Forrongó bankok címmel közölte Stafan Menzel cikkét, aki írása alcímében kiemelte: a magyar kormány nem tartja magát a korábban kötött megállapodásokhoz. A szerző kifejtette: a kormány és a bankok kapcsolata "újabb mélypontot ért el". A bankokra nehezedő közterhek emelkedésének folyamatát bemutatva hozzátette: a bankok "fejőstehénnek érzik magukat", és a kormányzati politikára reagálva visszafogják tevékenységüket, és egyre nagyobb mértékben vonnak ki tőkét az országból. Az európai összehasonlításban példátlanul magas bankadónak az adórendszer állandó elemeként történő rögzítése és a még a kézpénzfelvételre is kivetett "nemzeti tranzakciós adó" bevezetése után a szektor "újabb állami támadásoktól tart" - tette hozzá a szerző. Kifejtette: a bankok attól tartanak, hogy az önkormányzati adósság egy részének elengedésére kényszerítik őket.

A Deutschlandfunk a honlapján összeállítást közölt az Európa ma című műsorának legutóbbi adásáról. A Horthy-kultusz és jobboldali rockőrület - Magyarország a barna mocsárban című adás szerkesztője, Stephan Ozsváth úgy vélekedett: Magyarországon erősödik a zsidóellenesség és növekedik a szélsőjobboldali pártok támogatottsága. Hozzátette: "Orbán Viktorhoz közel álló publicisták nyíltan uszítanak a zsidók ellen", a kormányfő pedig "a szélsőjobboldaliak kifejezését használva 'idegenszívűnek' nevezi őket, amivel a szélsőjobboldali szavazókra kacsint". Ez az a környezet, amelyben Gyöngyösi Márton "nyíltan követelhetett zsidólistát" - állapította meg a német országos közszolgálati rádió tudósítója.

A Der Standard vezető osztrák liberális lapban Paul Lendvai ausztriai publicista jegyzetében azt írta, hogy a hatalomtudatos Orbán Viktor 2010-es választási győzelme után a magyar nemzeti bankhoz való közvetlen hozzáférést akart biztosítani kormánya számára. Szerinte Orbán a kétharmados parlamenti többségével minden fontos állami intézmény vezetőjét menesztheti vagy lemondásra kényszerítheti, a nemzeti bankba azonban "beletört a foga". A jegybank függetlenségéért vívott küzdelem morális győztese Simor András jegybankelnök lett - fogalmazott Lendvai. "Simor András megbízatásának lejárta után a kormányfő teljesen átveszi az ellenőrzést a jegybank és a rendelkezést a 35 milliárd eurós devizatartalék felett" - írta a szerző.

A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci lap a vasárnapi budapesti tüntetésről azt írta, hogy hosszú ideje most először tartottak ilyen széles támogatást élvező tüntetést a Magyarországon - a Jobbik berkein belül, de azon kívül is - egyre jobban megjelenő antiszemitizmus ellen. A liberális konzervatív svájci lap beszámolt arról, hogy a tüntetésen felszólalt Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Bajnai Gordon is, valamint arról, hogy Orbán Viktor kormányfő és Áder János államfő elhatárolódtak Gyöngyösi Márton kijelentésétől. "A szélsőséges ellenzéki párt (a Jobbik) újra és újra zsidók és romák elleni gyűlölködő kirohanásokkal hívja fel magára a figyelmet" - írta a tudósító.

Rosszindulatú Jobbik, A zsidó lista egyesítette a magyarokat címekkel közölt cikket a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap a budapesti tüntetésről. Kiemelte, hogy sok szempontból egyedülálló tüntetés volt a magyar fővárosban, amelynek során a hatalom és az ellenzék képviselői ugyanazon emelvényről szólaltak fel. "Sem a pénzügyi válság, sem a tavalyi vörös iszap, sem más probléma nem tudta összefogásra késztetni a különböző politikai erőket. Saját maga számára is váratlanul ezzel a nem egyszerű feladattal (...) Gyöngyösi Márton birkózott meg" - írta az orosz kormánylap.

A kihívó, vagyis az antiOrbánról cím alatt Bajnai Gordonról közöl terjedelmes portrét a Hospodárské Noviny című vezető cseh gazdasági és politikai napilap. "Bajnai olyasmivel rendelkezik, ami Orbánnak kétségbeesően hiányzik: a közgazdászok, a cégek és a pénzügyi körök bizalmával. Amikor 2009-ben és 2010-ben kormányfő volt, sikerült keresztülvinnie egy takarékossági programot és megmenteni a magyar gazdaságot a csődtől. Ez az ő alapvető politikai tőkéje" - állította Martin Ehl, az elemző írás szerzője. Szerinte Bajnai legnagyobb problémáját most azonban nem Orbán Viktor, hanem a szétforgácsolt ellenzék jelenti. Ezen a téren Bajnainak jól jön a Fidesz új választási rendszere, amely előnyben részesíti a nagy pártokat. "A szétdarabolt ellenzéknek kisebb lenne az esélye a sikerre. És az egyesülés vízióját - ha nem számítjuk a diszkreditált szocialistákat - egyedül Bajnai kínálja" - mutat rá a szerző. Úgy véli, a siker szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogyan alakul Bajnai viszonya a szocialistákkal, akiktől Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is saját pártja távozott. Magyar elemzőket idézve Ehl azt írta, hogy a sikerhez szükséges strukturális hátteret egyedül a szocialisták tudják biztosítani Bajnainak. Program szempontjából Bajnai táborát az Orbán-ellenesség egyesítheti. "A magyarok, hasonlóan mint a 2006-os és a 2009-es válság után, valószínűleg most rövidesen egy Orbán Viktor utáni, új megváltót fognak keresni. Az alacsony, semmi feltűnést nem keltő Bajnai Gordon nevű férfi egészen logikus választásnak tűnik" - zárta eszmefuttatását Martin Ehl.