Medián: Mesterházy utolérte Orbánt

A Fidesz 2010-es választási győzelmét még a közhangulat ugrásszerű javulása követte, az első hónapok elteltével azonban a kormányba vetett bizalom repedezni kezdett. A közvélemény változását jól jelzi, hogy a kormányváltást követően mért 41 százalékról 2011 végére közel négyötödre nőtt azok aránya, akik úgy látták, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok. Jelenleg is az emberek több mint háromnegyede (76 százalék) borúlátó, és komoly figyelmeztetés lehet a kormányoldal számára, hogy még a saját szavazótáborának 38 százaléka is sötéten látja a helyzetet.

A kormányzati munka megítélését 100 fokú skálára kivetítő mutató értéke az eddigi mélypontra csúszott, és a jelenlegi 28 pont már jócskán elmarad az első Orbán-kormány legrosszabb szintjétől is (36 pont volt, 1999 végén). A mostani Fidesz-pontszám egyébként megegyezik a Bajnai-kormány idején mért elégedettség átlagos szintjével – különbség viszont, hogy Bajnai idején épp ellenkező irányú tendenciát lehetett megfigyelni, a számok akkor a kezdeti bizalmatlanság után fokozatosan javultak.

Közvetve a kormány hitelességének csökkenését jelzi az is, ahogyan a lakosság a gazdaságpolitikai helyzetet értékeli. A válaszadóknak mindössze a 11 százaléka, de még a fideszeseknek is csak a 23 százaléka vallja, hogy az Orbán-kormány megszorítások nélkül is képes javítani az ország helyzetén. Ezzel szemben a válaszadók 83 százaléka a kormányzati kommunikációtól függetlenül úgy látja, hogy a kabinet már eddig is számos megszorító intézkedést hozott. Ugyanekkora azok aránya, akik úgy érzik, hogy az ország gazdasági helyzete az utóbbi egy évben romlott; 65 százalék a következő 12 hónapban további visszaesésre számít.

Az általános kiábrándultság súlyos következménye, hogy a választási részvételüket biztosnak gondolók aránya húsz éve nem tapasztalt szintre, 38 százalékra süllyedt. Ráadásul ez utóbbiak között is 18 százaléknyian vannak azok, akik nem támogatnak egyetlen pártot sem. Összességében mostanra 43 százalékra nőtt azok aránya, akik a pártok jelenlegi kínálatából nem tudnak választani – ekkora pártpreferencia nélküli tömeget 1998 óta mindössze egyszer, 2001 végén mutatott ki a Medián felmérése. Emiatt nehéz is a mostani helyzetben a sokat emlegetett „választani tudó biztos szavazók” választási szándékairól beszélni, hiszen ez a közös halmaz manapság a felnőtt népességnek mindössze 30 százaléka.

Ami a teljes szavazókorú népességet illeti, a Fidesz március óta újabb 4 százalékpontnyi támogatót veszített, és a népszerűsége ezzel több mint tíz éve nem látott szintre, 22 százalékra csökkent. Igaz, még jelenleg is a kormányoldal mondhatja magáénak a legnagyobb támogatottságot, de két év alatt a szavazótáborának több mint felét elveszítette. És bár az emberek visszaemlékezései nem teljesen megbízhatóak, mégis jelzésértékű, hogy azok közül, akik emlékeik szerint 2010 tavaszán a Fideszt támogatták, ma már csak minden második döntene úgy. Az akkori fideszesek több mint egyötöde mostanra más párt mellé állt. Legnagyobb arányban a Jobbikhoz (amely február óta így is fokozatosan veszít a támogatottságából), de az MSZP és az LMP szavazótáborába is kerültek egykori Fidesz-szavazók. Több mint egynegyedük viszont jelenleg egyik pártot sem támogatja. Ezzel együtt mostanra jócskán szűkült az olló a Fidesz és a második helyét stabilan tartó MSZP között: a kormányváltás idején mért 40 pontos előnyből mára mindössze 7 maradt.

Komoly változások mutatkoznak a vezető politikusok népszerűségi listáján is. Schmitt Pál regnálását megelőzően visszatérő jelenség volt, hogy a mindenkori államfő a politikuslista élén, vagy legalábbis az első helyek valamelyikén áll. Áder János beiktatásával egy csapásra visszatért ez a „hagyomány”, az új államfő ugyanis 41 százalékos (tehát valójában magasnak nem mondható) elfogadottságával jócskán kiemelkedik a mezőnyből. Mostani támogatottságában talán benne van a közjogi tisztséget megillető tisztelet, hiszen a politikus ezt megelőző legutóbbi népszerűségi mutatója még igencsak távol állt a mostanitól: tavaly szeptemberben az őt ismerők mindössze 26 százaléka látta volna szívesen „fontos politikai szerepben”. A rangsor további helyein számos politikust találunk szinte azonos, 29 és 32 százalék közötti támogatottsággal. Bár még néhány hónapja is nehezen lett volna elképzelhető, de mostanra e tekintetben Mesterházy Attila MSZP-elnök beérte, az LMP-s Karácsony Gergely pedig megelőzte Orbán Viktort. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a miniszterelnök népszerűsége ismét negatív rekordot döntött: már csak 30 százaléknyian látják szívesen fontos pozícióban.

HANN ENDRE, LAKATOS ZSUZSA