Áder első száz napja: egy szerep, s az ötödik szerző

Aki arra számított, hogy a köztársaság ötödik elnöke már a megválasztását követő első száz napban élni fog az államfői arzenál rendelkezésére álló összes eszközével, annak csalódnia kellett. A debütáló Áder János nem folytatta ott, ahol utolsó jogász elődje, a „polgárkirály” Sólyom László 2010-ben abbahagyta. A Sándor-palota új lakója a fideszes többség által elfogadott egyetlen törvény ellen sem kezdeményezett felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságon (AB), s alig kódolt közjogi üzenetekkel a kormányfővel sem bocsátkozott nyílt vitába.

A rendszerváltó Magyarország eddigi legfiatalabb (53 éves) államfője a politikusokat megillető kegyelmi időszakot ugyanakkor nem pusztán arra használta fel, hogy akklimatizálódjon a budai Várhegyen. Míg megválasztása után Sólyom László betanulási időként egy teljes évre tartott például igényt, s az ellenzéki elnök Göncz Árpád első alkotmányos vétójára is több mint fél év után került sor, a „pártállamfőként” is emlegetett Áder eljárási hibákra hivatkozva öt törvényt küldött vissza a nagyrészt egykori frakciótársaiból álló parlamentnek az elmúlt közel száz napban. A vétók vélhetően nem csak azt voltak hivatottak jelezni, hogy Áder nem óhajt a következő öt évben szimpla pecsétnyomó lenni. Az elnöki kontrák óhatatlanul azt is demonstrálták, hogy az utóbbi két évben lejáratott államfői intézmény még a nemzeti együttműködés rendszerének mondott autokratikus szisztémában sem működhet hitelesen, ha nem szerzi vissza integritását.

Áder János a londoni olimpián

Kovács Tamás /MTI

„Itt az ideje, hogy mi, magyarok kiegyezzünk végre önmagunkkal, mert csak ebből születhet meg saját belső békénk.” Áder május 10-ei beiktatási beszédéből egyértelműen kiderült, hogy az új elnöknek fontos szerepet szán Orbán miniszterelnök az általa megálmodott konszolidációs folyamatban. A radikális szavazók egy részének igényeit kiszolgáló Kövér László házelnök és a Fidesz törzsközönségének feltétlen bizalmát élvező kormányfő mellett Áder lehet az a legalább nagyjából kiszámítható politikus, aki esetleg tájékozódási pontként szolgálhat például a gazdátlanul maradt egykori balliberális szavazók bizonyos rétegei számára.

Az új államfőből kétségkívül hiányzik az a professzoros, metafizikus emelkedettség, ami a direkt politizálástól több lépés távolságot tartó Sólyom elnököt egykor jellemezte. Az új „prezident” hétköznapibb elemekből kísérli megteremteni saját elnöki figuráját. Vendéglátó vacsorák a Sándor-palotában, elnöki kapálás tudósítók gyűrűjében a közhasznú foglalkoztatási programot fenntartó tolnai kisfaluban, Belecskán, személyes látogatás az egy ismeretlen által megfenyegetett 90 éves volt országos főrabbi, Schweitzer József fővárosi otthonában – Áder ilyen és ehhez hasonló új gesztusokkal vétette eddig észre magát. Hivatali működése mindeközben azt mutatja, hogy szerepfelfogása leginkább a szakjogászként fellépett Mádl Ferenc elnöki attitűdjével mutat rokonságot, miközben a jogfilozófus Sólyom is érezhetően fontos minta számára. Nyilván nem véletlen, hogy az Elnöki Hivatal honlapján Áder portréja nem Schmitt Pál fotója után következik, hanem Mádl és Sólyom fényképe között kapott helyet.

Amikor 2010 júniusában végképp nyilvánvaló lett, hogy a választáson győztes Orbán Viktor a következő években az AB alapító elnöke helyett egészen más személyiséget akar látni a továbbiakban a Sándor-palotában, többen némiképp kajánul a brüsszeli emigráns, a „számkivetett” Áder nevét kezdték emlegetni. Mégpedig abban a biztos tudatban, hogy az egymással konfliktusba keveredett két fideszes potentát belátható időn belül nyilvánvalóan nem fogja társbérletben irányítani Magyarországot. Az akkor még teljes képtelenségnek tűnő kombináció időközben valósággá vált. Akik azonban júniusban még azt állították, hogy Ádert politikusi kvalitásai szinte bármely pozícióra alkalmassá teszik, az elmúlt száz napban hirtelen rájöttek, hogy az új államfő önálló akaratképzésre szerintük teljesen alkalmatlan. A köztársasági elnökök teljesítményének méltányos megítélésére (amennyiben arra tényleg rászolgáltak) persze legalább a távozásukat követő egy-két évig általában várni kell, miként épp az elmúlt hónapokban bizonyosodott be Sólyom László esetében.

BABUS ENDRE