Január 1-jével – harminc évvel a járási rendszer megszüntetése után – ismét megalakultak a járási hivatalok. Vidéken 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal alakult meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyeinél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák. A hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől.

A hivatalvezetők december 17-én tettek esküt Budapesten. A kinevezettek közül tizenegyen polgármesterek, nekik összeférhetetlenség miatt le kell mondaniuk. A hivatalvezetők közül heten országgyűlési képviselők, ők a mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik. A 198 járási hivatalból háromnak - Békés megyében a békésinek, Csongrád megyében a kistelekinek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházinak - egyelőre csak megbízott vezetője van.

A fentiekkel párhuzamosan átkeresztelik a helyi, városi bíróságokat, amelyek ezentúl járásbíróságok lesznek, a fővárosi kerületi bíróságok viszont megőrzik eddigi elnevezésüket. Nem változik a helyi bíróságok száma, székhelye és illetékességi területe, az elnevezés azonban — a fővárosi kerületi bíróságokat leszámítva — a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze.