Egy csütörtök délutáni, nem túl hosszú telefonbeszélgetés során győzték meg egymást a Fidesz illetékesei arról – miután nagyjából biztossá vált, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálja pénteki ülésén a választási regisztrációt –, hogy a párt „engedje el” a történetet. Legalábbis 2014-re vonatkozóan, mert ezzel kapcsolatban nem árt Rogán Antal nyilatkozatának minden szavára figyelni.

„Túl nagy lett volna a rezsiköltség. A regisztráció nem vált népszerű ötletté, ezt be kell látni, és ha most még az Alkotmánybírósággal is szembe kellett volna mennünk, az már valószínűleg sok lett volna a pártvezetésnek is” – mondta ezzel kapcsolatban egy fideszes képviselő, aki szerint – bár végül egységes volt a szavazás– már a párt tavalyi sárvári frakcióülésén is többen a regisztráció ellen érveltek, de akkor a pártvezetés szava döntött.

Nem példanélküli

A Fidesz egyébként nem először enged a közvélemény nyomásának: miután a hvg.hu éppen egy éve megírta, hogy Schmitt Pál doktori dolgozatának nagy része plágium, a párt részéről az első reakció a teljes összezárás volt a köztársasági elnök mögött – ennek jele volt Szijjártó Péter elhíresült „bulvárkacsázása”, amit a kormányfő szóvivője azután mondott a sajtónak, hogy Orbán Viktor egy háttérbeszélgetésen biztosította teljes támogatásáról az elnököt – majd április elejére mégis úgy alakult, hogy gyakorlatilag 24 órán belül lemondásra bírták az elnököt. Addigra értékelték ki ugyanis azokat a belső felhasználásra készített közvélemény kutatásokat, melyek azt mutatták: minden választói csoportban elveszítette a többség támogatását az elnök, így a plágium ügy könnyen a Fideszre éghetett volna.

Lényegében hasonló folyamat játszódott le decemberben, amikor az oktatási államtitkárság bejelentette a felsőoktatási felvételi keretszámok drasztikus szűkítését. A hallgatói tiltakozásokra Orbán Viktor először még úgy reagált, hogy nem érti az érintettek meglepetését, ő ezt már egy éve közölte Nagy Dávid HÖOK-elnökkel. Majd amikor december 10-én a lágymányosi campusról indult menet hídfoglalásba torkollt, és a következő napokban egymást követték a megmozdulások, december 15-én a kormányfő az Ötkert nevű szórakozóhelyen megejtett találkozó után már azt mondta lapunk munkatársának: nem lesznek keretszámok, majd még aznap levélben kérte fel Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert egy teljesen más felsőoktatási rendszer kidolgozására - más kérdés, hogy a "keretszámok eltörlése" korántsem jelenti az államilag finanszírozott képzésben részesülő hallgatók számának automatikus növelését a botrányt kiváltott 10480-hoz képest.

Soha nem volt népszerű: a Medián felmérése a regisztrációról

„Most is az történt, amit a ’Fidesz populizmusaként’ szokás interpretálni: a párt magáévá tesz egy számára politikailag fontos gondolatot, majd figyeli a társadalmi reakciókat, és ha sokáig nem sikerül meggyőzni róla a többséget, akkor hagyja” – mondta a párt egyik háttérembere lapunknak. Márpedig a regisztráció soha nem vált népszerű témává. A Nézőpont Intézet tavaly augusztusi felmérése szerint az előzetes regisztráció akkor sem örvendett túl nagy népszerűségnek, amikor még csak tervként létezett: csak a megkérdezettek 25 százaléka értett egyet az ötlettel, míg 70 százalék azt támogatta, hogy mindenki szavazhasson. Szeptember végén a Medián felmérése azt mutatta, hogy a megkérdezettek 80 százaléka elutasítja a regisztrációt, hasonló eredményeket hozott ki a Századvég is.

A Fideszben ugyanakkor valószínűleg régóta foglalkoztak a választási regisztráció bevezetésével. Legalábbis Lázár János, a párt akkori frakcióvezetője (ma a Miniszterelnökséget vezető államtitkár) 2011 októberében, az új választási rendszerrel foglalkozó albizottság ülésén elejtett egy megjegyzést arról, hogy megfontolnának valamiféle regisztrált választói rendszer bevezetését. Ezt akkor még nem fejtette ki, és az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben sem volt szó ilyesmiről.

A lassan szivárgó híreket végül maga Orbán Viktor miniszterelnök erősítette meg tavaly júliusban, az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő azzal érvelt az általa feliratkozásnak nevezett regisztráció mellett, hogy ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor "annyit igazán megtehet", hogy a maga részéről a szándékot jelzi.

Pedig szerintük kellett

Orbán és más kormánypárti vezetők magyarázata szerint azért volt szükség a regisztrációra, mert nem lehet másképp megoldani, hogy a kettős állampolgárok, illetve a tartósan külföldön élő és dolgozó magyarok is szavazhassanak a választásokon. Ha pedig számukra kötelezővé teszik, akkor a magyarországiak számára is azzá kell tenni, mert „nem lehet egyik ember számára ilyen, a másik számára olyan” rendszer.

Más, nem hivatalos kormánypárti magyarázatok szerint viszont azért jó a regisztráció, mert így ki lehet küszöbölni, hogy az utolsó pillanatban populista ígéretekkel, egy jól felépített botránnyal, vagy épp némi itallal mozgósítsák az egyébként el nem kötelezett szavazókat. Valahol érthető, hogy a Fidesz ódzkodik a bizonytalan szavazóktól, hiszen a jelenlegi kormánypárt 2002-ben és 2006-ban is a bizonytalanok miatt veszítette el a választásokat.

A választási eljárási törvény javaslatát végül tavaly szeptemberben nyújtotta be egyéni indítványként Lázár János és több képviselőtársa. A törvényjavaslathoz tartozott egy alaptörvény-módosítás is, valószínűleg azért, mert a kormányban is tudták, hogy alkotmányosan aggályos lehet az általános választójog korlátozása. Utóbbival az átmeneti rendelkezések közé iktatták, hogy a választójog gyakorlását regisztrációhoz lehet kötni, illetve hogy a feliratkozást hogyan és meddig lehet elvégezni.

Az Országgyűlés tavaly november 26-án fogadta el az új választási eljárási törvényt, de Áder János köztársasági elnök nem írta alá, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (korábban a Fidesz azt tervezte, hogy a parlament kéri a vizsgálatot, de erről később letettek). Az államfő nem vizsgálta magának a regisztrációnak az alkotmányosságát, mivel az akkor még szerepelt az alaptörvény átmeneti rendelkezései közt. December 28-án azonban az Ab megsemmisítette az átmeneti rendelkezések nagyobb részét.

Nem lefutott történet?

A cikkünk elején említett telefonbeszélgetés résztvevői valószínűleg azt a szempontot is mérlegelték (erre utalhatott Rogán Antal is nyilatkozatában arról, hogy „nem akarják a zűrzavar érzését kelteni”), hogy ha ragaszkodik a 2014-es regisztrációhoz, akkor egyszerűen nem tudta volna lezárni a történetet ősz előtt, figyelembe véve a parlamenti menetrendet, az esetleges újabb Ab-beadványokat, a nemzetközi szervezetekkel folytatandó egyeztetést, és a többi „hátráltató tényezőt” (azt nyilván nem vállalta volna fel senki, hogy egy ilyen horderejű ügyet sürgősséggel átverjen a törvényhozáson), legkorábban 2013 őszén lehetett volna lezárni a történetet, vagyis alig bő fél évvel a választások előtt. Ez pedig már az eddiginél is nehezebben védhetővé tette volna az egész intézményt, hiszen ilyen rövid idővel a választások előtt demokráciában már „nem illik” belepiszkálni a rendszerbe. (Persze Silvio Berlusconi megtette 2006-ban, de ő éppenséggel rajtavesztett, hiszen a külhoni olasz választók nagyobbik része, mint utólag kiderült, éppen ellene szavazott.)

Persze ettől függetlenül érdekes volt Rogán Antal kitétele, hogy „2014-ben nem lesz regisztráció”. Némi kremlinológiát kölcsönözve gondolatmenetünknek, ebből egyáltalán nem következik, hogy egy későbbi időpontban ne vezesse be a párt. Hiszen magát a regisztrációt a nyilatkozatok szerint hasznos, és jó eszköznek tartja a Fidesz, a párt egyik legfőbb érve – a külföldön élő, és dolgozó magyarok számára biztosítani a szavazás lehetőségét minden esetben – a migrációs trendeket figyelembe véve csak erősödni fog a következő években, így a politikai logika alapján egyáltalán nem kizárt, hogy a Fidesz élni fog az ebben a ciklusban még rendelkezésére álló alkotmánymódosító többséggel, és kőbe vési a regisztrációt 2018-tól. Ebben az esetben ugyanis már kiesne az az érv, hogy a szavazást közvetlenül megelőzően „buherálnak” a rendszerrel.