A rezsicsökkentés ugyanaz, ami a '80-as években megroppantotta a magyar gazdaságot: a lakosságnak a világ realitásaitól való, az „állam" tíz- és százmilliárdjaiból fedezett megkímélése - írja szerdai cikkében a Véleményvezér.
A kormány nemrég igen nagy büszkeséggel jelentette be a rezsidíjak tízszázalékos csökkentését, ám az elmúlt napokban több olyan információ is napvilágot látott, melyek elég egyértelműen mutatják a rezsicsökkentés kudarcát - írja a Véleményvezér.
A lakossági áramár csökkenését a szolgáltatók a magyar kis- és középvállalati fogyasztókra terhelik, ezek azonban egyrészt magyar szavazók tulajdonában vannak, másrészt a magyar munkavállalók egy jelentős részét foglalkoztatják, így ők fogják lefaragni a költségeiket is.
Ezzel együtt a kormány idén 52 milliárd forintot tervez a távhőcégeknek kompenzációként fizetni, azaz az állam fogja zsebből fedezni a rezsicsökkentés ezen részének költségeit - írják.
Könyvtárnyi irodalma van annak, hogy miért teljesen reménytelen és felesleges minden hasonló próbálkozás, a magyar kormány mégis belevágott – áll a cikkben, amelyet teljes egészében itt olvashat el.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
A miniszterelnök elsősorban Ukrajna ellen hangolt a péntek reggeli rádióinterjúban.
Az elmúlt években némileg átrendeződtek Adnan Polat magyarországi befektetései.
Magyar Péter felemelkedése önmagában csak az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök alatt szemlátomást inog a szék.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
