A bíró azért napolta el a tárgyalást, mert az első-, a harmad- és a negyedrendű vádlott hiányozott a hétfői tárgyalásról, a másodrendű vádlott pedig későn kapta meg az iratokat. Az MVM-perben Kocsis Istvánt, a cég korábbi vezérigazgatóját és öt társát bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja az ügyészség.

A per hétfői kezdőnapján több védő is alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy a MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel kapcsolatos újabb büntetőügyet a Kaposvári Törvényszéken tárgyalják. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Fővárosi Törvényszék elnökének indítványára korábban úgy határozott, hogy az ügy ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében az eljárás lefolytatására a Kaposvári Törvényszéket jelöli ki.

Az első- és másodrendű vádlott védője, Raboczki Gábor és Bárándy Péter indítványozta, hogy a büntetőügy tárgyalását helyezzék át megfelelő hatáskörrel rendelkező bíróságra. Bárándy Péter a sajtónak kifejtette, az indítvány azon alapszik, hogy az Alkotmánybíróság egy decemberi döntése értelmében alaptörvény-ellenesek az alkotmány átmeneti rendelkezésének érdemi részei. Ezek között szerepel az is, amely lehetővé teszi, hogy az OBH elnöke és a legfőbb ügyész más bíróságokra tegyen át ügyeket.

"Ezt úgy kell értelmezni, hogy az Alkotmánybíróság egyelőre nem találta meg a helyét az átmeneti rendelkezéseknek a jogalkotási rendben, ezért semmisítette meg" - fogalmazott. Álláspontja szerint így érvényben maradt az alaptörvénynek az a rendelkezése, amely kötelezővé teszi, illetőleg természetesként kezeli a törvényes bíróhoz való jogot.

Az Alkotmánybíróság korábbi határozatai és a nemzetközi bíróságok döntései szerint ez azt jelenti, hogy törvénynek kell megállapítania azt a bíróságot, amely adott ügyben eljárhat, minden személyes döntés kizárásával. A védőügyvéd hozzátette, az egyik megoldás, hogy átteszi a kaposvári bíróság az ügyet a Fővárosi Törvényszékhez, a másik pedig, hogy állásfoglalást kér az Alkotmánybíróságtól.

Bárándy Péter szerint a döntés precedens értékű lesz azon ügyek szempontjából, amelyek tárgyalását más bíróságokra helyzeték, de a tényleges tárgyalása még nem kezdődött meg az Alkotmánybíróság december végi döntéséig. "Ha le is zajlik a per tárgyalása Kaposváron, és ha születik is döntés az ügyben, akkor sem fogja megállni a helyét sem alkotmányosan, sem pedig az általunk vállat nemzetközi kötelezettségeket tekintve" - mondta az ügyvéd.

A vád képviselője szerint az Alkotmánybíróság december végi döntése nem hat ki erre az ügyre, ezért kezdeményezte, hogy a bíró utasítsa el a védőügyvédek indítványát. A bíró közölte, nem ő fogja meghozni a döntést arról, hogy felfüggessze-e a tárgyalást, hanem az OBH-tól kért állásfoglalást az ügyben. A tárgyalás megkezdését március 5-6-7-8-ra napolta.

Az elnapolt büntetőügyben a másodrendű vádlott az MVM vezérigazgatói főtanácsadója, a harmadrendű a System Consulting Zrt. igazgatósági tagja, a negyedrendű a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója, az ötödrendű a Paksi Atomerőmű Zrt. osztályvezetője, míg a hatodrendű a Paksi Atomerőmű Zrt. főosztályvezetője volt. A vád szerint a vádlottak munkájuk során előnytelen szerződéseket kötöttek, az MVM-nek 15,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozva, amiből 12,1 milliárd forint térül meg.

Bárándy Péter a vádiratról a sajtónak azt mondta: az borzasztó bonyolult, és nehezen érthető. Summázata szerint a per arról szól, hogy miként finanszírozták az MVM bizonyos beruházásait bizonyos külföldi pénzintézetek, illetőleg hogy ezen ügyletek létrehozatalában ki milyen szerepet játszott, és okozott-e  vagyoni hátrányt az MVM-nek.