Hamu és gyémánt, értéke: "felbecsülhetetlen" - olvasható Vágó Gábor csütörtökön leadott vagyonnyilatkozatában, hogy az LMP-s politikus milyen sokra tartja az ajándékba kapott folyóiratot. A tavaly leadott nyilatkozatában közölte, az ország nagykövete eredeti kubai szivarral és rummal kedveskedett neki 20 ezer forint értékben. Kövér László házelnök is kapott ezt-azt diplomáciai útjai során, a fideszes Babák Mihály pedig az ajándékok számára fenntartott táblázatba azt írta be, hogy alkalmanként kapott könyveket, újságokat, CD-ket, de mind a szarvasi városi könyvtárnak adományozta őket.

Kövér, Balla és Vágó a ritka kivételek közé tartoznak, politikustársaik többsége ugyanis üresen hagyja a nyilatkozat ezen táblázatát, miközben honlapjaikon vagy a Facebook-oldalukon gyakran büszkélkednek azzal, hogy választóiktól vagy a vendégül látott külföldi delegációktól milyen értékes ajándékot kaptak. Ezzel a politikusok törvényt sértenek, ugyanis a jogállásukról és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről szóló jogszabály leszögezi: minden olyan ajándékról kötelesek kimutatást készíteni, melynek értéke eléri a tiszteletdíjuk 1/12-ed részét, ami egy „mezei” – különféle pótdíjakban nem részesülő – képviselők esetében 19 ezer forintot jelent.

A parlamenti képviselők jogait és kötelességeit is meghatározó, az Országgyűlésről szóló törvény előírja, hogy a politikusok január 31-ig adják le az előző évi vagyoni helyzetüket bemutató nyilatkozatukat, melyet a parlament honlapján hoznak nyilvánosságra. A nyilatkozattétel elmulasztása komoly következményekkel jár – a képviselő nem kap fizetést és nem szavazhat, amíg nem pótolja a mulasztását –, de ritkán vizsgálják meg, hogy a leadott papírokon szereplő adatok fedik-e a valóságot.

Rugalmasan kezelt önbevallások

Tavaly februárban leginkább az foglakoztatta a sajtót és a közvéleményt, hány képviselő élt a rögzített árfolyamú végtörlesztés lehetőségével és ez mennyiben apasztotta a politikusok megtakarításait. Korábban ugyanis az MSZP és a Fidesz között vita alakult ki, miután az ellenzéki párt kifogásolta, hogy a képviselők alkották meg a végtörlesztési törvényt, melynek áldásait aztán kiélvezték. Ekkor szabadult meg a fideszes Kocsis Máté 40 milliós és Papcsák Ferenc 21 milliós devizaadósságától, de az MSZP-s politikusok is feladták elveiket: Gőgös Zoltán 6 milliót, az akkor még szocialista Vadai Ágnes 10 milliót könnyített terhein.

Papcsák Ferenc - zsebre tette a költségtérítést

Fazekas István

A vagyonnyilatkozatokra figyelő közvélemény még így sem lehetett biztos a dolgában, ugyanis a jelenlegi rendszerben a politikusok családi vagyonának csak egy részét olvashatja ki a vagyonnyilatkozatokból, ráadásul akár az is előfordulhat, hogy a képviselők nem mindenről számolnak be – és nemcsak a senki által nem ellenőrizhető ajándékokat felejtik ki a nyilatkozatukból.

A fővárosi XIV. kerület fideszes polgármesteréről, Papcsák Ferencről, illetve képviselőtársáról, Miskolc alpolgármesterről, Zsiga Marcellről 2011 márciusában derült ki, hogy elfelejtették bevallani, nemcsak az Országgyűléstől, hanem attól az önkormányzattól is kaptak költségtérítést, melyben dolgoztak. A turpisság viszont kiderült, így a több százezer forintnyi összeget vissza kellett fizetniük a parlamentnek. Ebben az esetben nem volt nehéz kideríteni, hogy Papcsák és Zsiga vagyonnyilatkozatában mi nem klappol, hiszen az önkormányzatok is közzéteszik, hogy vezetőik milyen díjazásban részesülnek, ami összevethető a képviselői önbevallásokkal. (Valójában Papcsák teljesítette a nyilatkozattételi kötelezettségét: feltüntette, mennyi pénzt kap az önkormányzattól, de azt már elfelejtette közölni, hogy ennek egy része költségtérítés, márpedig két helyről nem vehetett volna fel ilyen díjat.)

Más esetekben nehezebben tud a választópolgár utánajárni az adatok valóságtartalmának: cégbírósági adatokat kell böngésznie, ha a politikus érdekeltségeire, vagy földhivatalban kell eljárnia, ha a képviselő ingatlanjaira kíváncsi. Ráadásul nem is biztos, hogy az alapos utánajárást siker koronázza: nem zárható ki, hogy a képviselők családtagjaikra íratják érdekeltségeiket. Ugyan a törvény szerint kötelesek csatolni a velük közös háztartásban élő házastársak, gyerekek vagyonnyilatkozatát is, ám ezeket az Országgyűlés nem hozza nyilvánosságra, csakis a parlament egyik testülete, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság tekintheti meg.

„Az igazi ellenőr a nyilvánosság”

Összesen 40 bejelentést kapott a bizottság azóta, hogy nyilatkozattételi kötelezettsége van a képviselőknek – mondta a hvg.hu-nak Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke. A törvény szerint ugyanis bárki tehet panaszt a testületnél, ha úgy véli, kifogásolható az adott politikus nyilatkozata. Rubovszky hangsúlyozta, a bizottság automatikusan nem vizsgálja a nyilatkozatok tartalmát, csak azt, hogy a képviselő időben leadta azt – ám eddig mindig betartották a határidőt.

Rubovszky György - a nyilvánosság a legnagyobb ellenőr

Túry Gergely

Viszont akkor sem indul azonnal eljárás a képviselő ellen, ha bejelentés érkezik. Előbb a bizottság megvizsgálja a bejelentés tartalmát: a testület bármilyen adatot bekérhet bármelyik hatóságtól (adó-, illetve földhivatal, önkormányzat, cégbíróság stb.), megkérdezik az érintett képviselőt, vagy felkérhetik a bejelentőt, hogy mutasson fel bizonyítékokat állításainak igazolására. Igaz, a külföldi – anonimitást biztosító – bankbetétekről a testület sem szerezhet tudomást, de az offshore cégek is elrejthetik a politikusokat. Ha a bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján mindent rendben talál, elutasíthatja a kezdeményezést.

Rubovszky György azt mondta, előfordult, hogy azért kaptak bejelentést, mert a képviselő elfelejtette beírni, hogy egyben polgármester is, egy esetben pedig azt kifogásolták, hogy nagyobb lakásban lakik, mint amekkorát beírt. A testület elnöke szerint az utóbbi esetben kiderült, hogy egy épülő házról van szó és végül stimmelt az alapterület azzal, ami a földhivatalnál szerepelt. Egy másik esetben azt panaszolta egy bejelentő, hogy a képviselő kiadja az egyik lakását, de a nyilatkozatában nem tüntette fel a bérleti díjat. A képviselő viszont a bizottsággal azt közölte, hogy ebből nincs bevétele, a bejelentő pedig nem tudta az ellenkezőjét bizonyítani.

Más ellenőrzési lehetőség nincs – azaz a képviselők a bizottságon keresztül lényegében magukat ellenőrzik –, ám a mentelmi bizottság vezetője szerint „az igazi ellenőr a nyilvánosság”. Tavaly például többen nettóban adták meg a pluszjövedelmüket – pedig a formanyomtatványon szerepel a „bruttó” felirat –, mások elfelejtették, hogy nyugdíjat is kapnak (így az MSZP-s Kovács László vagy a jobbikos Nyikos László), Simicskó István pedig az államtitkári fizetését nem írta bele. A sajtó végül mindegyik esetet „kiszúrta”.

Nem mindegyik politikus tart a nyilvánosságtól: a fideszes Budai Gyuláról többször kiderült, hogy többet keres annál a kétmilliós határnál, melyet Orbán Viktor húzott meg a válságra hivatkozva még 2010-ben, mégsem mondott le a fizetéséről. Míg a határt átlépő Szijjártó Péter 2011-ben törvényt kezdeményezett, hogy ne „fordulhasson elő” még egyszer ez a hiba, Budai közölte, rá ez a törvény nem vonatkozik (a hvg.hu akkor megírta, egy joghézag miatt az elszámoltatási biztosnak igaza volt).

Orbán: „törv. szerint”

A nyilatkozat helytelen kitöltése lényegében bűncselekmény: magánokirat-hamisítás, ami akár börtönbüntetéssel is sújtható. Ám ez csak akkor igaz, ha bizonyítható, hogy a politikus „tényt szándékosan valótlanul közölt”. Az eddigi esetekben viszont a képviselő hiba esetén a bizottsággal közölte, hibázott, így nem állapítottak meg szándékosságot. A mentelmi bizottság elnöke szerint eddig összesen 2 esetben indult meg az eljárás, de azok is megnyugtatón zárultak, a képviselők határidőn belül, azaz 5 nap alatt kijavították a nyilatkozatukat.

Orbán Viktor - kifelejtett számok

MTI / Marjai János

Miután a bizottság automatikusan, hivatalból nem vizsgálja a vagyonnyilatkozatokat – és mint látható, a bejelentések sem gyakoriak –, sokszor csak gyanítani lehet, hogy a nyilatkozatokkal gondok vannak. A Magyar Narancs 2007-ben 300 olyan céget számolt össze, melyek a képviselők érdekeltségébe tartoztak, a nyilatkozatok szerint viszont ezeknek egynegyede termelt adóköteles jövedelmet a politikusoknak. Szintén a hetilap hívta fel a figyelmet arra, hogy a korrupció gyanújával letartóztatott Zuschlag János egykori MSZP-s képviselő utolsó vagyonnyilatkozatában 1,5 milliós bankbetét szerepelt, ám az ügyészség a vagyona zárolásakor közölte, a vagyonából fedezhető a több tízmilliós kár egy jelentős része.

A nyilatkozattétel szabályai ráadásul igen rugalmasak. Elviekben a képviselő az Országgyűlés elnökének is lead egy nyilatkozatot, melyben feltünteti minden tisztségét, állását, mindenféle rendszeres vagy eseti jövedelmét (ami meghaladja az egyhavi tiszteletdíját), de semmi nem írja elő, hogy ezt a dokumentumot össze kelljen vetni a vagyonnyilatkozattal. Ráadásul az utóbbiban a december 31-i állapotot kell feltüntetni: tehát a képviselő akár azt is megteheti, hogy egy nappal korábban lemond az adott cégben betöltött tisztségéről, majd januárban ismét betölti azt.

A politikusok maguk is rugalmasan kezelik a nyilatkozattételi kötelezettségüket: Orbán Viktor nem írta bele, pontosan mekkora a miniszterelnöki fizetése, csak annyit jegyzett meg „törv. szerint”.