Medián a hókáoszról: így látja a nép a Fidesz katasztrófakezelését

A Medián felmérése szerint legalább közvetve a magyar lakosság 24 százalékát érintette a márciusi hóvihar következtében kialakult rendkívüli helyzet. A kormánypárti szavazók az ellenzéket, az ellenzékiek a kormányzatot bírálták, a döntő többség viszont egyetértett abban, hogy a kormány későn lépett.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet hétfői közleményében azt írta: a Belügyminisztérium kimutatása szerint a március 14-15-i hóviharban több mint 14 ezer ember rekedt az utakon. A Medián egy héttel később készült felmérése szerint a lakosság 10 százalékának a családjában van olyan, aki hosszú órákig az utakon vesztegelt, vagyis a vihar következményei csaknem egymillió embert közvetlenül érintettek. Ehhez hozzászámítva azokat, akiknek nem a családtagjai, hanem a barátai, ismerősei rekedtek a hóban, csaknem minden negyedik magyart, legalábbis közvetve, érintett a rendkívüli helyzet – írták.

A kutató cég közleményében arra is kitért, hogy a kormányzat, illetve a katasztrófavédelem tevékenysége azonnal a viták kereszttüzébe került. A Medián a felmérésének eredménye alapján azt írta: a polgárok összességében "kevéssé voltak megelégedve a kormányzat munkájával". A válaszadók kétötöde elégedett, 13 százalék maradéktalanul elégedett volt a kormányzat intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya összesen 56 százalék volt, ezen belül a teljesen elégedetleneké 24 százalék. A kormánypárti szavazók általában elégedettek voltak, a párt nélküli szavazók és különösen az ellenzéki szavazók elégedetlennek vallották magukat.

Szekértáborok a hókáoszban

"A kormánypárti szavazók az ellenzékre, az ellenzéki szavazók pedig a kormányra mutogattak" – fogalmazott a Medián.

A kormányzati reakció gyorsaságával és eredményességével kapcsolatban az emberek döntő többsége, csaknem nyolctizede úgy véli: a kormányzat késve lépett. Ugyanakkor a Medián kiemelte, kisebb részük egyben tompította is a kritika élét, ugyanis azt válaszolták, hogy a késlekedésnek "nem volt jelentősége, mert ha időben lépett volna a kormány, akkor sem tudták volna megakadályozni, hogy az utakon ragadjanak az emberek". Minden ötödik válaszadó volt elégedett a lépések hatékonyságával, és ez a vélemény kizárólag a kormánypárti szavazók körében volt többségben.

Az ellenzékről a többség azt gondolja, hogy "okkal bírálják a kormányzatot, mert mulasztásával sok embert hozott veszélybe", az emberek kétötöde viszont úgy vélte: "az ellenzék egy elkerülhetetlen természeti katasztrófából próbál hasznot húzni".

Segített a "Belugymin"

A Medián felmérése kitért "az utakon rekedtek megnyugtatására szánt" sms-ek ügyére is. Ezen üzenetek kiküldését a többség feleslegesnek ítélte, és csupán minden negyedik ember szerint volt szükség ezekre.

A Medián a felmérést március 22-e és 26-a között készítette, az ország mintegy 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb plusz-mínusz 3 százalék – olvasható a  közleményben.

A Belügyminisztérium a márciusi rendkívüli hóhelyzet kezeléséről egy hat és fél oldalas jelentésben foglalta össze a történteket, s a tapasztalatokat. Erről Pintér Sándor belügyminiszter múlt kedden az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt számolt be.

Pintér szerint a polgárok elégedettek

A meghallgatáson Pintér Sándor elmondta: külön felmérést végeztetett arról, hogy az állampolgárok hogyan ítélték meg a mentési munkálatokat. Ez alapján a miniszter közölte: akik a saját bőrükön érezték, tapasztalták a nehézségeket, azok jónak vagy kiválónak ítélték meg a mentésben részt vevők tevékenységét.

Hétfői közleménye szerint Szabó Máté ombudsman azt állapította meg: a márciusi rendkívüli hóhelyzet idején a mentésben érintett szervek – az önkéntes mentőcsapatokkal, valamint a civilekkel együtt – maximálisan kihasználták személyi és eszközállományukat, ugyanakkor számos hiányosság volt a lakosság felkészítésében, riasztásában és tájékoztatásában, valamint a kommunikáció során.