Közlésük szerint az április 8-án elfogadott választási eljárási törvény alapján nem lehet pontosan tudni, hogy kik azok, és hányan vannak, akik levélben szavazhatnak, az adatokat még a külképviseleten lévő szavazóköri névjegyzékek sem tartalmazzák. Csak annyi tudható róluk, hogy külföldön élnek, és regisztráltak – közölték.

A Transparency International (TI) arra sem lát törvényi biztosítékot, hogy a levélben szavazók névjegyzékét akár a pártok, akár a nemzetközi megfigyelők ellenőrizhessék. Tájékoztatásuk szerint annak ellenére nem kötelezi a törvény a Nemzeti Választási Irodát az erről szóló részletes adatok ismertetésére, hogy azok közérdekű adatnak minősülnek. Bírálják, hogy az adatokat csak az iroda ellenőrzi, a jogszabály nem biztosít lehetőséget a levélben érkező szavazatok ellenőrzésére Nemzeti Választási Bizottságnak, amelybe az ellenzéki pártok is delegálnak tagokat.

A TI szerint nem zárható ki, hogy a levélben szavazók névjegyzékére feliratkozott, ám valójában nem szavazó választópolgárok nevében más által leadott, fiktív szavazatok is az urnákba kerüljenek.

A jogvédők a kampányfinanszírozás átláthatatlanságát is problémásnak tartják, annak szabályai szerintük továbbra sem biztosítják ugyanis a pártok bevételeinek és kiadásainak követhetőségét, a pártok mögött álló magánérdekek, valamint a kormányzati forrásokból fedezett esetleges kampányköltések megjelenítését.

Bírálták emellett azt, hogy nem lehet politikai hirdetést elhelyezni a kereskedelmi médiában – ez szerintük súlyosan sérti az esélyegyenlőség elvét és a kormánypártok számára nyújt kedvezőbb megjelenési feltételt a közszolgálati csatornákon. Kifogásolják, hogy az átlátható kampányfinanszírozás megteremtésére irányuló törvényjavaslatot még nem nyújtották be, bár megígérték már.

A parlament változtatásokkal, múlt hétfőn fogadta el ismét a választási eljárási törvényt, amelyet januárban az államfő beadványa nyomán nyilvánított alaptörvény-ellenesnek az Alkotmánybíróság.