Súlyos szakmai hibának tartják az MSZP-ben, hogy Laborc Sándor személyesen találkozott Portik Tamással. Az olajszőkítéssel milliárdokra szert tevő Energol Rt. egykori marketingvezetőjét, a Nemzeti Nyomozó Iroda az 1998-as Aranykéz utcai merénylettel, az 1996-os Prisztás-gyilkossággal, illetve az 1999-ben Tahitótfalun több lövéssel meggyilkolt Seres Zoltán ügyével kapcsolatban felbujtással gyanúsítja.

A Vajtó Lajos üzletember közreműködésével létrejött találkozókat – szocialista forrásaink szerint – azért maga Laborc vállalta be, mert félt attól, hogy ha nem ő egyezkedik Portik Tamással, akkor a kapott információk "elfolynak a rendszerben". Laborc Sándor alapvetően senkiben nem bízott a szolgálatoknál, aminek oka volt az is, hogy kívülről került az NBH élére, és az új szerepében idegenül mozgott, nem találta meg a jó kapcsolatot a kollégáival. Ráadásul kinevezésének körülményei sem voltak egyszerűek: miután Gyurcsány Ferenc őt jelölte az NBH élére, 2007-ben a parlament nemzetbiztonsági bizottságának SZDSZ-képviselője, Gulyás József is tiltakozott a Szovjetunióban diplomát szerzett Laborc kinevezése ellen.

A Fidesz is a kezdetektől élesen támadta Laborcot – az MSZP-ben ezért most szintén hibájául rótták fel, hogy mindezek ellenére személyesen találkozott egy alvilági figurával. Az szerintük már csak "hab a tortán", hogy a találkozón Laborc "nem tűnt felkészültnek Portikból" és "óvatlanul kezelte azt a férfit", akit az alvilág egyik legravaszabb alakjának tartottak. Egykori támogatói azt sem vélték szerencsésnek, hogy Laborc a beszélgetésekhez nyilvános helyeket választott, ráadásul olyat, mint a turistáktól hemzsegő Liszt Ferenc téren lévő Menza étterem.

Nem volt politika?

További hibának tartják az MSZP-ben, hogy a találkozókról még felvételek is készültek, de szerintük éppen ez cáfolja a kormány állítását, hogy politikai megrendelésre zajlott a találkozó, hiszen Laborc Sándor mindent hivatalosan hajtott végre. A beszélgetést Portik Tamás kezdeményezte, a szocialista források szerint Portik egy lépésben jutott el Vajtó Lajos üzletember révén Szilvásy Györgyhöz, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterhez, hogy rendőrökről, ügyészekről és bírókról információt adjon. A szocialista körökhöz kötődő vállalkozó és a volt miniszter ugyanis rendszeresen együtt teniszeztek a Tabánban, de Vajtó jó kapcsolatokat ápolt Pintér Sándorral is. Vajtót egyébként még az MSZP-ben is egy, "a rendszerváltás körüli zavaros években a kapcsolataiból meggazdagodott üzletembernek" tartják.

"Ebből Laborc Sándor nem tudja magát kimagyarázni, ebben a kommunikációs helyzetben védhetetlen" – mondta a hvg.hu-nak egy MSZP-s képviselő, a pártban csak azon lepődtek meg, hogy a Fidesz nem csapta ki hamarabb a kezében lévő ütőkártyát, több mint fél évet vártak vele.

Az ügy ugyanis még tavaly nyár végén kezdődött, amikor több orgánum – köztük a Hír Tv és a Magyar Nemzet – megírta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója találkozott az olajszőkítésből meggazdagodott, az éjszakai életből ismert, tavaly júliusban elfogott Portik Tamással, aki felajánlotta, hogy információkat tudna szolgáltatni korrupt politikusokról, rendőrökről, ügyészekről és bírákról. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága több érintettet, köztük Laborc Sándort is meghallgatta, a Belügyminisztérium pedig ezt követően hívta létre a titkosítást felülvizsgáló szakértői bizottságot, melyet a korábbi szakminiszter, Gálszécsi András vezetett. Miután a testület április elején nem tartotta indokoltnak a titkosítás fenntartását, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága a fideszes Kocsis Máté indítványára feloldotta azt, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal pedig kedden küldte el a sajtónak a 2008-as találkozókról készített jegyzőkönyveket.

Az MSZP szerint ugyanakkor a jobboldali sajtóban megjelent információk azt igazolják, hogy azok törvénytelenül jutottak a szerkesztőségek birtokába. „Vagy a leiratot látták, vagy szivárogtattak nekik, de akár így, akár úgy, államtitoksértést követtek el, ami miatt az Alkotmányvédelmi Hivatalnak eljárást kellett volna indítania államtitoksértés gyanúja miatt" – mondta egy titkosszolgálati ügyekben jártas szocialista politikus.

Várhat még egy-két meghallgatás Laborc Sándorra

Túry Gergely

Gulyás József szerint is további vizsgálatra szorul az ügy, így azt is tisztázni kell, megsértettek-e államtitkokat; a találkozók hanganyaga és a leirat azonos-e. „A Gálszécsy-jelentésből egyébként úgy tűnik, hogy az adathordozó tartalmát nem vizsgálták meg. Ha ez megtörténne, az is kiderülhetne, hogy a kipontozott és a nem érthető részek rekonstruálhatóak-e" – mondta a nemzetbiztonsági bizottság volt tagja, aki hat éve azért nem szavazta meg Laborc kinevezését, mert "a jelölés hírére folyamatosan érkeztek hozzánk Nyugat-Európából a jelzések, hogy Laborc személye vállalhatatlan".

Gulyás József a kitakart nevekkel kapcsolatban azt mondta, nem hiszi, hogy azok nyilvánosságra hozásával más megvilágításba kerülne a történet, bár valószínűleg érthetőbbek lennének a beszélgetések. „Az ügyben mindent nyilvánosságra kellene hozni, mint azt az LMP-s Mile Lajos is javasolja. Ha ez megtörténne, kiderülhetne, hogy a beszélgetéseknek milyen utóéletük volt, már ha volt, például, hogy történtek-e intézkedések, készültek-e jelentések." Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke ugyancsak azt hangoztatta, hogy az adatgazda Alkotmányvédelmi Hivatal bocsássa rendelkezésükre az összes hangfelvételt.

Mile Lajos egyébként több mindenre kíváncsi a javaslatában, így a találkozó előzményeire, arra, hogy az NBH a tőle elvárható szakmai gondnoksággal járt-e el, illetve hogy volt-e munkakapcsolat Portik Tamás és bármelyik nemzetbiztonsági szolgálat (Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal, katonai hírszerzés, szakszolgálatok) vagy annak munkatársa között. Gulyás József ennek ellenére is szkeptikus a vizsgálatokkal szemben, szerinte, ha "el is fogadják Mile javaslatát és a ténymegállapító bizottságot létrehozzák, biztos, hogy a Fidesz adja majd annak az elnökét és mindent kézben fog tartani".

„Az egyébként látszik – tette hozzá –, hogy a Fidesz rákészült az ügyre, mert a jegyzőkönyvek már tavaly nyár vége óta a nemzetbiztonsági bizottság, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Belügyminisztérium rendelkezésére álltak. Éppen ezért ezzel kapcsolatban is jó lenne tudni, hogy milyen intézkedések történtek.” Gulyás megjegyezte, szerinte azzal is érdemes lenne foglalkozni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal miért adta oda korábban a jobboldali sajtónak a jegyzőkönyveket, mint más sajtóorgánumoknak.

Egy volt NBH-s véleménye

Életszerűtlen és nagyon sok szakmai kérdést felvet a történet – összegezte a hvg.hu-nak a véleményét egy volt nemzetbiztonsági tiszt. "Laborc Sándornak számolnia kellett azzal, hogy kompromittálódik, ha találkozik Portik Tamással, de minisztere kérését vehette utasításnak." A férfi szerint a műveleti tisztnek kellett volna leülni Portikkal, és amennyiben kap olyan információt, amelyek használhatóak, akkor találkozhatott volna vele az NBH főigazgatója is,

A beszélgetések leírt anyagáról az egykori NBH-s azt mondta erősen vágottnak tűnik, ezért jó volna ismerni a teljes felvételt. Hozzátette: kétli azt is, hogy Portik Tamás, aki nem hülye gyerek, így beszélne és hangsúlyozta, hogy ha komolyan be voltak technikázva a beszélgetések helyszínei, akkor nincs olyan, hogy nem hallható vagy nem érthető valami az elmondottakból.

A jegyzőkönyvvel kapcsolatban azt mondta, hogy egy belső anyag formátuma nem így néz ki, a nevek helyett nem különböző betűket használnak, és mindig jelzik, hogy az ilyen és ilyen nevű személyt a továbbiakban ezzel és ezzel a betűvel jelöljük. "Hogy mégis másképp jártak el, az miért volt" – kérdezte az egykori nemzetbiztonsági tiszt.