„Lett a nemzetnek 1500 trafikosa?” – vág bele az aktuális botrány, a trafikmutyi közepébe a parlament hétfői ülésén, az interpellációk közt a szocialista Szanyi Tibor. Bár a napirend előtti felszólalók listáját csak hétfőn dél körül teszik közzé, szinte biztos, hogy ezeket is a dohányboltok elosztása körüli furcsaságok uralják majd. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken sugárzott rádióinterjúja alapján valószínűtlen, hogy a kormány tagjai a konkrétumokról beszélnének, inkább igyekeznek majd elkenni a botrányt.

Hétfőn derülhet ki, hogy Kövér László házelnök eleget tesz-e az LMP kérésének, és megengedi-e, hogy újjáalakítsák hét főre fogyatkozott frakciójukat. A párt vezetése az Alkotmánybíróságnak arra nemrégiben – a Demokratikus Koalíció frakcióalakításáról – született határozatára hivatkozik, amely szerint az ötszázalékos küszöböt elért pártok képviselői akkor sem foszthatók meg a frakcióalakítás jogától, ha létszámuk a házszabályban előírt alá csökken. Schiffer András, az LMP társelnöke csütörtökön azt mondta: arra számítanak, hogy Kövér elutasítja kérelmüket, de ha ez történik, alkotmányjogi panasszal élnek.

Túry Gergely

A interpelláció-listáján több olyat találni, amely csak sejteti, hogy visszaélést vagy hibát akar a kormány orra alá dörgölni, de a címek trükkösen vannak megfogalmazva, így nem tudni mire célozgatnak a képviselők. (A miniszterek megkapják írásban az interpelláció szövegét, nekik van lehetőségük felkészülni.) A szocialista Tóth Csaba például azt kérdezi: „Ki jár jól a végén a kkv-k, vagy a kormány?” A jobbikos Gyöngyösi Márton „Elszámoltatás helyett kitüntető és jól fizető állami posztok?” címmel interpellál. A legtalányosabb cím a szintén jobbikos Vágó Sebestyéné, és csak egy szóból áll: „Felülvizsgálat”.

A kormánypárti öninterpellációk közt a fideszes Font Sándor arra ad lehetőséget a kormánynak, hogy beszámoljon a magyar földért vívott küzdelem eredményeiről. „Elegendő lesz a rendelkezésre álló négymilliárd forint az idén arra, hogy a NFA korrigálja a szocialista kormányok idején elharapózott spekulációs célú zsebszerződések által okozott károkat?” – kérdezi a képviselő, amire szinte biztosan az lesz a válasz, hogy igen, de ha nem, adunk még. A KDNP-s Tarnai Richárd a közigazgatás világába tesz kirándulást, mikor azt kérdezi: „Milyen konkrét eljárások esetében valósította meg a Kormány az Egyszerűsítési Program célkitűzéseit?”

Kevesebb katona, több hivatalnok

Elfogadják a képviselők a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozatot, amely megszabja, hogy legfeljebb hány tiszt, tiszthelyettes, legénységi állományú katona és civil tisztviselő lehet a hadseregben. Az összlétszám nem változik a korábbi, legutóbb 2011-ben módosított határozathoz képest, de 500-zal nő a tisztviselők száma, míg a bakancsos katonák száma ennyivel csökken: 300-zal kevesebb tiszti, 60-nal kevesebb tiszthelyettesi és 100-zal kevesebb legénységi pozíció lesz. (Arról, hogy a széles tisztikari, hivatalnoki réteg miatt miért "franciakrémes" a Honvédség, és ez milyen következményekkel járna egy esetleges támadás esetén itt olvashat részletesen.)

A friss határozat ugyanakkor hatályon kívül helyezi a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló, 2007-es határozatot, de újat egyelőre nem terjesztettek be helyette. A 2007-es határozatban egyebek mellett olyan megállapítások szerepelnek, hogy a védelmi kiadásokat fokozatosan meg kell emelni a NATO által megkövetelt szintre, illetve a kiadásokon belül a haditechnikai fejlesztésekre fordított pénz aránya érje el a 20 százalékot. A Honvédség jelenlegi költségvetési helyzetében ez nyilván tarthatatlan.

Kormánypárti súrlódások

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályait tartalmazó törvényjavaslat módosítóin tetten érhető a kormány és a fideszes parlamenti többség közti - nagyon ritkán jelentkező - feszültség. A nemzetbiztonsági bizottság – kormánypárti többséggel – azt javasolja, hogy a bírók és igazságügyi dolgozók esetében a munkahelyi főnökük, ügyészek esetében pedig a legfőbb ügyész legyen jogosult kezdeményezni a vizsgálatot. Az indoklás szerint ez azért is szükséges, hogy egyértelmű legyen: a nemzetbiztonsági ellenőrzés nem feltétele az ilyen jogviszony létesítésének, de a kormány ezt nem támogatja.

Fazekas István

Hasonló egyet nem értés tapasztalható a kertészetek fűtésére használt termálvíz ügyében. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) javaslata általános felmentést adna az üvegházak üzemeltetőinek az alól, hogy az kitermelt vizet visszanyomják a föld alá, ahonnan kinyerték, sőt épp a visszatápláláshoz kellene hatósági engedélyt kérni. A javaslat ellen sokan tiltakoztak, a fideszes Turi-Kovács Béla pedig olyan módosító indítványt adott be, amely megfordítaná annak értelmét. Ezt viszont a kormány nem támogatja.

Hozzányúlnak a temetési segélyhez is

Kedden kezdődik meg az úgynevezett önkormányzati segélyről szóló törvény módosítása. Ennek lényege, hogy – az indoklás szerint az átláthatóság növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében – összevonják a jelenlegi átmeneti segélyt, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. Az egységes önkormányzati segélyről a helyi képviselő-testületeknek kell majd rendelteket alkotniuk, a törvénymódosítás csak a kereteket szabja meg.

A segély megállapításánál természetesen figyelembe kell venni a család egy főre jutó jövedelmét, vagyis azt a határt, ami fölött nem jár segély. A javaslat szerint ez a limit nem lehet kevesebb, mint a nyugdíjminimum (28 500 forint) 130 százaléka, vagyis 37 050 forint. Ez alatt mindenképpen adni kell segélyt, de az összeg, illetve az egyéb feltételek meghatározása már a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. A segély akár természetben (például Erzsébet-utalvány vagy tűzifa) is adható.

A javaslat egyik érdekessége, hogy a segélyt bizonyos esetekben nem is kell kérni, az iskola vagy a gyámhatóság jelzésére az önkormányzat hivatalból is megállapíthatja. Budapesten a hajléktalanok számára a fővárosi önkormányzatnak kell biztosítania a segélyt, hacsak meg nem állapodik a kerületekkel. Mivel az ilyen megállapodás valószínűtlen, a javaslat rögzítené, hogy ennek költségeihez a szociálpolitikáért felelős miniszternek is hozzá kell járulnia egy évente külön megállapodásban rögzített keretösszeggel.

Csináljunk magunknak törvényt!

Egészen furcsa helyzetet teremtett a fideszes Papcsák Ferenc, akinek törvényjavaslatát múlt hétfőn már megtárgyalta a parlament, de a képviselő visszavonta azt, majd párttársa, a szintén ügyvéd Vas Imre ismét benyújtotta. A civilben ügyvédként dolgozó – ezzel tavaly 40 millió forintot kereső – Papcsák és Vas is a polgári perrendtartást módosítanák annak érdekében, hogy nehezebben lehessen beavatkozóként belépni a perekbe. Ezt a képviselők azzal érnék el, hogy erősen korlátoznák a fellebbezés lehetőségét azokban az esetekben, ha a bíróság elsőre nem enged valakit belépni a perbe.

Az indoklás szerint a szigorítás szigorításával el „az eljárás ésszerű időben történő lefolytatását” hivatott biztosítani, mert a beavatkozások a legtöbbször csak a per elhúzását szolgálják. Papcsák nem indokolta, miért kellett visszavonnia, majd újra beadatnia a törvényt, de a szocialista Steiner Pál módosító indítványának indoklása valószínűleg közel jár a valósághoz: „ha sokáig várna, még az is előfordulhat, hogy [Papcsák] elveszti azt a pert ügyvédként, amelyiket éppen most befolyásolni kíván” – írta az ellenzéki képviselő. Gyanúját erősíti, hogy a perrendtartás módosítását a javaslat szerint a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kellene.