Több pontja is támadható a negyedik alkotmánymódosításnak még azok szerint az alkotmányjogászok szerint is, akiket a Külügyminisztérium kért fel nemrég arra, hogy az Európai Bizottság által is bírált alkotmánymódosításokat véleményezze. Francis Delpérée, Pierre Delvolvé és Eivind Smith azzal egyidőben végezték el az elemzést, hogy a Velencei Bizottság is vizsgálta az alkotmánymódosítást, ám míg az a jelentés nem készült még el, a kormány által megrendelt vizsgálat eredményei május 1-jén elkészültek, és kedden kikerültek a külügy honlapjára.

A 62 oldalas dokumentumban található összegzés szerint az európai normák és standardok kapcsán támadható az alkotmányban a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök el nem évülésének kimondása, amennyiben azok már korábban elévültek; támadható a kommunista rendszer alatt tanúsított magatartásokkal kapcsolatos állításokra vonatkozó tűrési kötelezettség; és támadható a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása a magyar nemzet és a nemzeti közösség kapcsán, amely fogalmak nem elég világosak.

Hogyan kell értelmezni a családot?

Több olyan pontot is találtak a jogászok, amelyek szerintük csak akkor állnak összhangban az európai normákkal és standardokkal, ha megfelelő módon értelmezik őket. Így például a családi kapcsolat meghatározása csak akkor áll összhangban, ha az nem zárja ki a házasság és a szülő-gyermek viszonyon kívüli kapcsolatot sem.

Azt a dokumentum készítői is kimondják, hogy az alkotmányozó szemmel láthatóan korlátozni kívánta a házasság fogalmát egy férfi és egy nő életközösségére, azaz meg akarták akadályozni az azonos neműek házasságát. Ugyanakkor megjegyzik, hogy az európai normák nem írják elő, hogy a házasságot a homoszexuális párok számára is meg kell nyitni, így a magyar alaptörvény nem szegi meg az uniós előírásokat.

Az európai normák nem írják elő...

AFP / Bertrand Guay

A szakértők ennél hosszabban értekeznek az alaptörvény azon mondatáról, miszerint „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony”.  Ez a megfogalmazás ugyanis kétféleképpen értelmezhető: szűkebben például kizárnák a családi kapcsolatok közül az együttélést, és csak a házasságot és a szülő-gyermek viszonyt fogadná el. Ez azonban ellentétes az európai normákkal. A bővebb értelmezés alapja a mondatban található „alapja” szó, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a jogalkotó szerint a családi kapcsolat vagy a házasság vagy a szülő-gyerek kapcsolat alapján jön létre, amely nem zárná ki, hogy más körülmények között is . „Az Alkotmánybíróság és a magyar bíróságok feladata lesz, hogy az európai normákkal összhangban értelmezzék a család és a családi kapcsolat fogalmát” – írták a véleményezők.

Összhangban van az egyházak meghatározása

Ugyancsak akkor lehet elfogadni a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök elévülésének szabályozását, ha nem nyitnak új elévülési határidőt, amennyiben az már lezárult. Az egykori kommunista vezetők személyes jellegű adatainak közzététele vonatkozásában akkor kompatibilis az uniós joggal a törvény, ha tiszteletben tartják az ártatlanság vélelmét és a magánélet védelméhez való jogot. Ugyanígy, az egykori kommunista vezetők számára megítélt nyugdíjak és más juttatások csökkentése vonatkozásában csak akkor helyes az értelmezés, amennyiben az így megtakarított összegeket az áldozatok kártalanítására használják fel, és így a csökkentés egy tulajdon közérdekből való elvételének tekinthető.

A kormány által felkért jogászok szerint akkor nem sért uniós jogot a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása vonatkozásában az emberi méltóságot, az etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságot ért sérelem esetén, ha ez mindenképpen szükséges az alapjogok védelméhez.

A bírósági ügyek áthelyezése akkor nem sért uniós jogot, ha az ügyek áthelyezése egy bíróságról egy ugyanolyan bíróságra objektív kritériumok alapján történik – áll a jelentésben.

Összhangban áll azonban az európai normákkal és standardokkal vagy összeegyeztethető azokkal a házasság meghatározása, az alkotmánymódosítások felülvizsgálata, a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök nyilatkozat formájában való felsorolása, amennyiben azok nem tartalmaznak új meghatározást, az egyházak elismerése és jogállása, a politikai reklám szabályozása, a felsőoktatási intézmények és a szakmai tevékenységüket tanulmányaik után külföldön folytatni kívánó hallgatók pénzügyi támogatási rendszerének szabályozása, a lakhatáshoz való jog és a közterület elfoglalásának jogellenessége, és az alkotmánybíráskodás szabályai.