Szabó Zsolt hét órán keresztül több részre osztotta vádbeszédét, amelyet a pénteki tárgyaláson nem fejezett be. Egyebek mellett beszélt a bizonyítási eljárás időtartamáról, a büntetőeljárás szabályainak érvényesüléséről, a házkutatásokon, a helyszíni szemléken történtekről, az azokról készült jegyzőkönyvek hiányosságairól, a bizonyítékok értékeléséről. Részletesen ismertette az egyes cselekmények helyszínen történt eseményeket, az ezekről szóló vádlotti vallomásokat és a helyszíneken talált bizonyítékokat.

Az ügyész vádbeszédét úgy indította, hogy emlékeztetett arra: csaknem öt évvel ezelőtt, 2008 nyarán a Pest megyei Galgagyörkön lőfegyverekből több lövést adtak le roma származású családok házaira. Ezzel - a sérüléssel nem járó - támadással kezdetét vette a több mint egy éven át tartó bűncselekmény-sorozat, amely hat ember életét követelte. Az ügyész szerint a vádlottak a cselekmények helyszínéül olyan településeket választottak, ahol korábban etnikai feszültség alakult ki. 

A fegyveres és gyújtópalackos támadásokban a halálos áldozatok mellett többen súlyosan, illetve életveszélyesen megsebesültek. "Sokan csak a véletlen szerencsének köszönhetően menekültek meg élve a halálos veszedelemből" - tette hozzá. 

Szabó Zsolt kijelentette: a hideg fejjel kigondolt és véghez vitt, mégis teljességgel értelmetlen gyilkosságsorozat azon túl, hogy megrendítette a sértettek környezetében élők biztonságérzetét, mélyen megrázta a roma közösséghez tartozó embereket és az egész társadalmat. Az ügyész elmondta, a bíróságon 159 tárgyalási napon keresztül tartott a bizonyítási eljárás, 259 tanút és 43 szakértőt hallgattak meg.

Mint egy korábbi tárgyaláson, most is kijelentette: az eljárási cselekmények - például házkutatás, szemle - jogszerűségét kifogásoló indítványok alaptalanok, azok egyike sem vezethet ahhoz a következtetéshez, hogy a szóban forgó bizonyítási eszközökből származó adatokat a büntetőeljárási törvény értelmében ne lehessen bizonyítékként értékelni. Az ügyész a támadásokkal kapcsolatban azt mondta, a vádlottak "katonai akciónak" tekintették a bűncselekményeket, azok "eredményeit" utólag együtt értékelték.

Szabó Zsolt elmondta, a DNS-minták, a lefoglalt adathordozókon lévő fényképek, térképek, a vádlotti vallomások, mobiltelefonok hívásinformációi, a fegyverszakértői vélemények igazolják, hogy sorozatgyilkosság történt. Emlékeztetett arra, hogy K. Árpád elsőrendű és testvére, K. István másodrendű vádlott a nyomozás során beismerte azoknak a cselekményeknek az elkövetését, amelyekben nem történt haláleset. P. Zsolt harmadrendű vádlott nem ismerte el egy cselekmény elkövetését sem. Cs. István negyedrendű vádlott vallomásában beismerte, hogy közreműködött a két utolsó cselekményben.

Cs. István vallomásával összefüggésben az ügyész azt mondta, a vádlottak vallomásaiból kiderült, hogy Cs. István nem védekezhet azzal, hogy nem tudta, miben vesz részt, és nem is állt olyan kényszer alatt, ami indokolhatná tetteit.

A büntetőügy koronatanújának számító F.-né Ny. Éva nyilatkozataival kapcsolatban Szabó Zsolt emlékeztetett arra, hogy a vádlottak volt munkáltatója, K. Árpád elsőrendű vádlott volt barátnője a nyomozás során terhelő vallomást tett a vádlottakra, majd ezeket a vallomásokat később megváltoztatta. Az ügyész, aki "produkciónak" nevezte F.-né Ny. Éva a bíróság előtt tett nyilatkozatait, azt mondta: nem lehet hitelt érdemlőnek tekinteni a tanú által a tárgyaláson elmondottakat.

Szerinte a tanú a perben már K. Árpád érdekeit tartotta szem előtt, és utalt arra is, hogy a vádlott és F.-né Ny. Éva meg nem engedett kapcsolatot tartott fenn az eljárás során. A per szerdán, továbbra is az ügyészi vádbeszéddel folytatódik.

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében K. Árpádot, a testvérét, K. Istvánt, valamint P. Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Cs. Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

A vád szerint a négy férfi a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadt romákra fegyverekkel és gyújtópalackokkal: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.