Május elején hozta nyilvánosságra az Európai Parlament azt a jelentéstervezetet, amelynek elkészítésére még tavaly adott felhatalmazást az EP állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságának. A Rui Tavares bizottsági tag által jegyzett tervezet az alapjogokat és a jog uralmát érintő, az utóbbi három évben lezajlott hazai törvényhozási lépésekkel foglalkozik elsősorban, és ennek kapcsán ajánlásokat fogalmaz meg mind az Európai Unió intézményei, mind pedig a magyar kormányzat számára. A jelentéstervezettel kapcsolatban a magyar kormány kifejtette az álláspontját, és részletes megjegyzésekkel is ellátta azt.

A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és a Mérték úgy látja, hogy a magyar kormány megjegyzései több esetben nem felelnek meg a tények tiszteletben tartására vonatkozó, saját maga által támasztott elvárásnak. A három szervezet által készített dokumentum korrigálja és pontosítja a jelentéstervezet tényállításait vitató kormánymegjegyzéseket, ahol "azok tévedéseket, hamis állításokat tartalmaznak, vagy félrevezető értelmezését adják a tényeknek".

MTI/Európai Parlament/Benoit Bourgeois

A szervezetek szerint a kormány állításával szemben az Alaptörvény kidolgozása és elfogadása a demokratikus legitimáció súlyos hiányától szenvedett, az Alaptörvény negyedik módosítását nem az Alkotmánybíróság kérte, mert az tele van olyan rendelkezésekkel, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban tartalmi alkotmányellenesség miatt megsemmisített, ez az eljárás pedig összeegyeztethetetlen a Velencei Bizottság sztenderdjeivel is.

"Bármennyire tagadja a kormány, az Alkotmánybíróság hatásköreit a kétharmados többség ténylegesen csökkentette, és a védekezésükkel ellentétben, a bírák idő előtti nyugdíjazása nyomán előállt jogsértő állapotot nem hozta helyre. A kormány állításával szemben a demokrácia korlátozásához vezet a kétharmados törvények újraszabályozása, az egyéni képviselői indítványok visszaélésszerű tömeges használata és a Költségvetési Tanács közjogi pozíciója is" – olvasható közleményükben.

A szervezetek szerint a kormány elhallgatja, hogy a kampányhirdetések alaptörvényi szintre emelt szabályai alkotmányellenesek, mert indokolatlanul korlátozzák a demokratikus versenyt és a véleménynyilvánítás szabadságát, a sérülékeny kisebbségek védelmére megalkotott szabályok pedig csak látszatintézkedések, mert a hatóságok a rendelkezésre álló jogi eszközöket sem alkalmazzák megfelelően.

"A kormány állításával szemben a lelkiismereti szabadságot súlyosan korlátozó és az Alkotmánybíróság által megsemmisített szabályok továbbra is részei lesznek a magyar jognak, mert továbbra is a Parlament ismeri el az egyházakat önkényesen értelmezhető kritériumok alapján, amivel szemben nincs hatékony jogorvoslat" – írják.

A jelentéstervezet plenáris vitájára az EP-ben jövő hónapban fog sor kerülni. A három magyar civil szervezet a dokumentumot azért küldte el a parlamenti frakcióknak is, hogy az a vitában háttéranyagként szolgáljon a felszólaló képviselők számára.