Tavares: "a ma többsége bármikor a holnap kisebbsége lehet"

"Nagyjából egy évig dolgoztunk a jelentésen, a kormánnyal mindvégig együttműködő, tisztességes eljárást folytattunk" – fogalmazott Rui Tavares zöldpárti EP-képviselő a nevét viselő uniós jelentéssel kapcsolatban a Magyar Narancsnak adott interjújában.

A képviselő az után kezdett jelentést írni a magyar viszonyokról, hogy az Európai Parlament tavaly februárban határozatot fogadott el, amelyben "súlyos aggodalmát" fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. A határozat az igazságügyi és szabadságjogi bizottságot (LIBE) bízza meg azzal, hogy készítsen jelentést. A feladatot megkapó portugál képviselő több munkadokumentumot is készített, és igen alaposan tanulmányozta a magyar belpolitikai helyzetet.

Szokatlan szokások

A lapnak elmondta: szeptemberi budapesti látogatásukkor találkoztak Navracsics Tiborral, Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkárral, az összes parlamenti párt képviselőjével, egyeztettek a vonatkozó kérdésekben illetékes parlamenti bizottságok képviselőivel, jártak az Alkotmánybíróságon és találkoztak az Országos Bírói Hivatal, a Médiahatóság, valamint liberális és konzervatív civil szervezetek vezetőivel és nagykövetekkel is.

MTI/Európai Parlament/Benoit Bourgeois

"Igen szokatlan volt, hogy a tartózkodásunk teljes ideje alatt ajtótól ajtóig kísért minket a Külügyminisztérium valamely munkatársa. a végrehajtó hatalom egy-egy képviselője az összes találkozónkkor jelen volt, így például a tőle elvben teljesen független bírói hivatalok képviselőivel vagy a civil szervezetekkel folytatott egyeztetéseken is. Az átláthatóságot semmi esetre sem kérhetik számon rajtunk" – jegyezte meg Tavares.

"Megalapozott a jelentés"

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz csúsztatásoktól hemzsegő baloldali koholmánynak nevezi a jelentést, azt mondta, őt megnyugtatta a kormány válasza abban, hogy "jó munkát végeztek". "Noha szövegük szerint a jelentés 'tele van' valótlanságokkal, olyan ténybeli tévedésről szó sincs, ami a tervezet megalapozatlanságára utalna, vagy aláásná annak következtetéseit" – jelentette ki.

"A magyar kormány nekünk címzett jelentésében első körben nem találtam egyetlen olyan részletet sem, ami érdemben megkérdőjelezte volna a következtetéseinket. Ha vannak ténybeli tévedések, és a kifogásokat megalapozottnak találjuk, természetesen korrigáljuk, de meggyőződésem, hogy a helyzetértékelésünk megalapozott" – mondta a Magyar Narancsnak a jelentéstevő, hozzátéve: "a kormánypárt gyakorlatot csinált az önálló képviselői indítványok beterjesztéséből, tucatjával fogadott el – helyenként minimális vita nélkül – sarkalatos törvényeket".

Önkényes elfogadás, többszöri módosítás

"Előbb gyakorlatilag önkényesen elfogadta, majd egy éven belül négyszer módosította az új alaptörvényt. Ezek önmagukban is nagyon ritka jelenségek Európában, így együttesen pláne" – fogalmazott Tavares, aki szerint "olyat eddig sehol nem tapasztaltak, hogy ezek a szabályozások következetesen és egységesen a szabadságjogok szűkítése, a jogállamiság korlátozása irányába mozdultak volna el".

"Nem találunk olyan kormányzati szegmenst, ahol nőtt volna az átláthatóság, a politikai pluralitás vagy a szabadságjogok érvényesülésének terepe. Félreértés ne essék: nem írjuk elő, hogy a magyar kormány mit írjon egy törvénybe, (...) csak azt mondjuk, hogy amennyiben egy ország vezetése fundamentális változtatásokat hajt végre, azt mindig a demokratikus értékek magasabb szintű érvényesülése érdekében tegye" – jelentette ki.

"Nem a 7. cikk alkalmazásában kellene gondolkodni"

Tavares arról is beszélt az interjúban, hogy szerinte eleve nem büntető, vagy reaktív megoldásokban és nem az uniós szerződés 7. cikk alkalmazásában kellene gondolkodni. "Én azt tanácsolnám az Európai Bizottságnak, hogy hozzon létre egy ütemtervet, amely lehetőséget teremtene az értékviták tágabb kereteken belül történő lefolytatásához az érintett kormányok részvételével" – mondta.

"Sok esetben feladatunkká válik megértetni a másik féllel, mi a saját, jól felfogott érdeke. Például azt, hogy a demokrácia nem csak a többség uralmát jelenti, hogy a szabályok önkényes változtatása könnyen a visszájára fordulhat. Egy demokráciában ugyanis a ma többségének annak a tudatában és szellemében kell megváltoztatni a törvényeket, hogy bármikor a holnap kisebbsége lehet" – fejtette ki az EU jelentéstevője.