Hiába a nemzeti konzultációk, a tájékoztatási források közötti ordító különbség, hiába a foglyul ejtett média, az óriásplakátok, lényegében teljesen hatástalan a kormányzati propaganda az ellenzéki szavazók körében, akik már jelentős többségben vannak – derül ki a Dimenzió Média Alapítvány és a Medián kutatásából. Közben meglepő adatok jöttek ki a Fidesz híveiről is.
Már a Fidesz-szavazók is azt érzékelik, hogy a politikai pártok közül a Fidesznek van a legnagyobb befolyása a hazai médiatartalmakra – ez derül ki többek között a Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb, hazai hírfogyasztásokról szóló kutatásából. A legbízhatóbb hírforrásnak a HVG-t és az RTL-t tartják a magyar médiafogyasztók.
A megyei lapokban tartott szépségversenyen 18 év alatti lányok pózolnak kihívó fürdőruhában.
Újságírás szempontjából Magyarország a régió „legszomorúbb barakkja” a Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb kutatása szerint. A kutatók szerint ezen az állapoton egy esetleges kormányváltás segíthet.
A magyarországi állapotokról az önmagában sokat elárul, hogy a fideszesek közel harmada szerint elfogadható, ha a politika befolyásolja a médiát. A HVG-t ugyanakkor a lakosság a második leghitelesebb hírforrásnak tartja.
Az elismerést idén a Mérték Médiaelemző Műhely, valamint a puccsszerűen bezárt lap korábbi újságírója, Kácsor Zsolt kapta.
Minden nyolcadik magyar csak kormányoldali médiumot fogyaszt, a társadalom többsége pedig több kormánypárti, mint kritikus médiumot - a Fidesz véleménybuborékja többségben van ma Magyarországon, akármennyire is az ellenkezőjét bizonygatja a kormán, tárta fel egy elemzés.
A legtöbb figyelmet a kormány kapta a megvizsgált híradókban.
A háromnegyedes arányt is meghaladó médiatúlsúly alakult ki a magyar médiában a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány felállításával. Ez derül ki a kormánysajtó illegális finanszírozásáról szóló januári panaszbeadvány friss kiegészítéséből.
Egy médiaelemző civil szervezet végigelemezte egy fél évig a megyei napilapok híreit. Elfogultság, az ellenzék elhallgattatása, felhígulás, amit talált.
Vannak pillanatok, amit még szakértőként is nehéz elemezni. Van például valós értelemben vett médiapiac Magyarországon? Újságírás-e az, ami a kormányzati médiaholdingnál folyik? Urbán Ágnessel, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójával, egyetemi docenssel, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének vezetőjével beszélgettünk.
Több ponton sérti a médiatörvényt a kormányközeli médiagóliát alapítvány létrejötte, ezekben a kérdésekben pedig hiába kapott a GVH felmentést a hatósági elbírálás alól, a Médiatanácsnak vizsgálódnia kéne. Elvileg.
Orbán Viktor a hírek szerint utasítást adott a fideszes média átszervezésére, ami a Mérték és a Medián friss kutatása szerint logikusnak is tűnik: a Magyar Idők a hibahatárt figyelembe véve a negatív tartományban jár, a Ripost jelentéktelen maradt, a vidéki lapok pedig veszítenek erejükből. A magyar polgárok döntő többsége ennek ellenére úgy érzi, megvalósult a fideszes médiatúlsúly, és főleg a legfiatalabb generáció már hátat is fordított az egész közéletnek.
Árulkodóan óvatoskodó érveléssel bújt ki a Médiatanács a Figyelő-féle Soros-listázás alól: szerinte a megbélyegzettek nem alkotnak védendő közösséget. A cikkbeli vélt kirekesztés miatt panaszt beadó Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint pedig épp a lista léte bizonyítja, egy közösségről van szó. Egy másik médiaszakértő szerint ma már egyre jobban védik a stigmatizált embercsoportokat, ez a szemlélet nem érvényesült a médiahatósági döntésben.
A Mérték Médiaelemző Műhely az RTL Magyarország felkérésére a kampányidőszak kezdetétől elemzi az RTL Híradó adásait, emellett – összehasonlításképpen – két másik országos csatorna: a Tv2 és a közszolgálati Duna Tv esti hírműsorait.
Csúcsidőben az állami hirdetési piac több mint felét uralta Simicska Lajos médiaportfóliója, mielőtt összeveszett volna Orbánnal, mostanra lényegében nem érkezik oda egy fillér sem.
A Magyar Idők szerint az már végképp felháborító, hogy civil szervezetek és egyesületek kormánykritikus politikai üzeneteket fogalmazzanak meg.
Médiatulajdonosok jönnek-mennek, a médiafogyasztási szokások alapvetően nem változnak.
Nem létezik a kedves milliárdos, aki pusztán jóindulatból biztosítja majd a kritikus sajtó túlélését, olyan olvasók kellenek, akik hajlandóak fizetni – derült ki azon a konferencián, amelyen a Népszabadság, a Népszava, a Hír Tv és a Mandiner munkatársai is részt vettek.
A legnézettebb tévécsatorna a harmadik helyre csúszott vissza az állami reklámköltések listáján, vetélytársa viszont a piac felét viszi - olvasható abban az elemzésben, amelyet a Mérték Médiaelemző Műhely készített a 2008-as és a 2012-es az állami reklámköltések összehasonlításával. A napilapok korábban is nagyban függtek az államtól, de ez 2012-re egyes esetekben extrém mértéket öltött.
