„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A DK álláspontja szerint az Európai Bizottság egyszerű mutatókon méri az államháztartás állapotát, és ezek a mutatók 3 százalék alatti hiányt mutatnak, csakhogy itt névleges egyensúlyról van szó, amely "leplezi a súlyosbodó feszültségeket".
Bauer Tamás úgy véli: a névleges egyensúly ára, hogy a kormány felélte hárommillió ember nyugdíjcélú megtakarításait, illetve, hogy a kormány olyan különadók kivetésével pótolta az egykulcsos adó révén kiesett bevételeket, amelyek a növekedésben kulcsszerepet játszó nagyvállalatokat terhelték. Emiatt Magyarországon nincs növekedés, az előttünk álló években nem bővülnek a költségvetés forrásai, tehát nem lesz mód az állam fejlesztési és szociális feladatainak finanszírozására. Ez hosszú éveken át okoz majd súlyos hiányt rászoruló honfitársaink megélhetésében.
A DK szerint a névleges egyensúly ára az is, hogy a kormány olyan jóléti kiadások megnyirbálásával csökkentette a kiadásokat, amelyek veszélybe sodorták az oktatást, az egészségügyet, a munkanélküliek és a rokkantak ellátását. Ez már ma is súlyosan veszélyezteti magyarok millióinak egészségét, és a következő évtizedek Magyarországának felkészültségét a huszonegyedik század mind nehezebb kihívásaira.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett ajánlásában jelentette be, hogy a Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának.
