A miniszterelnök a kedd reggel 8 órára összehívott kormányzati koordinációs bizottság ülése után elmondta: az árvízi védekezéshez szükséges költségvetési forrásokat megnyitották, és megkezdték a szakemberek átcsoportosítását az árvízveszélyes területekre. A kormányzat mozgósítani tud körülbelül 8 ezer katonát, ugyancsak 8 ezer katasztrófavédelmi dolgozót, 1400 vízügyi szakembert és 3600 rendőrt. Utóbbiakkal kapcsolatban Orbán Viktor azt kérte Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy az ő mozgósításuk ne járjon a közbiztonság csökkenésével az ország más területein.

Az Ausztriától kapott adatok alapján történelmi magasságú vízállás várható a Dunán, és elhúzódó védekezésre kell berendezkedni. Óriási víztömeg érkezik, amely szerdán lép be az ország területére, ezért a legnehezebb időszak a hétvégén várható, a kormány energiájának legtöbbjét így a védekezésre kell összpontosítani - közölte Orbán Viktor a veszélyhelyzet-kezelési központban tartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozva ugyanakkor: "reális esély van arra, hogy megtartsuk a vizet a medrében", ennek érdekében folynak a gátmagasítási munkálatok.

Orbán Viktor azt kérte az állampolgároktól, hogy működjenek együtt a hatóságokkal, mert "a víztömeg olyan óriási, hogy valóságos kockázatot jelent az emberéletre nézve". "Ha van együttműködés, mindenkit meg fogunk védeni" - mondta, majd azt is kérte az emberektől, hogy szükség esetén készüljenek fel az esetleges evakuálásra, amely akár egész településeket is érinthet, de a kabinet bízik abban, hogy erre nem kerül sor.

A kormányfő egyúttal állampolgári részvételre buzdított a védekezésben. A kormányzati koordinációs bizottság ülésén részt vett Tarlós István főpolgármester is, a miniszterelnök tájékoztatása szerint ugyanis a védekezés középpontja valószínűleg Budapest lesz.

A kormányfő által elrendelt veszélyhelyzet Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye egészét, valamint Pest megye és a főváros egyes területeit, a váci, szobi és szentendrei járást, valamint Budapestnek a Duna-part menti kerületeit, az I., a II., a III., a IV., az V., a IX., a XI., a XIII., a XXI. és a XXII. kerületet érinti.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet szerint a veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatos kormányzati kommunikációt Pintér Sándor belügyminiszter hangolja össze. A védekezés költségeit a kabinet várhatóan a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló keretből biztosítja.

Stiller Ákos

A veszélyhelyzetet és annak kihirdetését az Alaptörvény külön szabályozza. Azt a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdetheti ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A kormány által hozott rendelet tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja, de annak újbóli meghosszabbítására már csak az Országgyűlés jogosult.

Erre legutóbb 2010. október 5-én, a vörösiszap-katasztrófa során volt példa, és veszélyhelyzeti rendelkezést 2011. június 30-ig tartottak fenn.

Kövesse az árvízhelyzet alakulását a hvg.hu-val percről percre itt!