Központi megoldás kellene mielőbb a védekezés utáni helyreállításra, főleg a homokzsákból épített védvonalak elbontására, mert ezt képtelenség lesz önerőből megoldani – mondta a hvg.hu-nak kedden Major Gábor, a Duna partján fekvő Gönyű polgármestere. Az árhullám innen már levonult, de a település vezetője szerint még most jön a neheze, ráadásul ebben a szakaszban már nem lehet csak a helyiekre számítani.

„Már mindenki nagyon fáradt, másrészt ipari mennyiségről van szó: leraktunk 130 ezer homokzsákot, ennyit nem tudunk eltüntetni. Mostanra a zsákok átáztak, így 3-4-szeres a súlyuk, büdösek és fertőzöttek, így védőruha kellene hozzá. Oda még odarakták, de hogyan kérjem az embereket, hogy álljanak neki visszaszedni? Valaki segítsen, mert önkéntes alapon nem fog menni” – magyarázta.

Kivárás, újra meló, kárügyintézés

A folyóparti településen házakat nem öntött el a Duna, de sok kert és más terület víz alá került. „Még legalább két hétig nem is tudunk nekiállni a takarításnak, mert hiába húzódik vissza a víz, cupákos az egész, rá sem lehet menni. Van, ahol másfél méteres belvíz van, hetekbe telik majd, mire elszivárog. Ezt nem lehet siettetni” – tette hozzá Major, aki azt jósolta, szeptember előtt nem lesz újra rend.

A gönyűiek így egyelőre várnak, a többség a gátakról visszatért a munkahelyére, vagy pedig a keletkezett károk miatti ügyintézéssel bajlódik. „Valamilyen kára gyakorlatilag mindenkinek lett, ezt intézik a biztosítóknál. Én is most hívom a statikust, mert megrepedt az egyik út Duna felőli része” – mondta a polgármester.

Túry Gergely

A Facebook "Árvíz 2013" oldalán is felmerült a fertőző homokzsákok kérdése, és az egyik önkéntesnek a járási tiszti főorvos azt tanácsolta: az áradó vízben található, bélfertőzést kiváltó kórokozók miatt csakis védőkesztyűben nyúljanak a zsákokhoz. „Nincs az a fertőtlenítőszer mennyiség, amellyel a homokzsákokat és azok tartalmát fertőtleníteni lehetne. (…) A zsákokat hulladékgyűjtőbe kell szállítani, kiszáradás után építési célra még felhasználható” – olvasható a közösségi oldalon sorjázó tudnivalók közt. Megkérdeztük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, hogy várható-e kormányzati segítség az eltakarítási munkákban, de egyelőre nem kaptunk választ.

Fals információk, elérhetetlen illetékesek

Már a belvízzel harcolnak a nagybajcsiak is, a folyó itt nem törte át a gátat, viszont felnyomta a csatornarendszerben található szennyvizet. „Keveredve kerül a felszínre, bugyog fel a fekália a település egyik részén, ide mobil vécéket kellett kihelyeznünk” – adott pillanatnyi helyzetjelentést Huszár Imre polgármester. Ezekben az utcákban – nagyjából 30-40 háznál – a korábbi árvizeknél is probléma volt a szennyvízhálózattal, ezért azonnali egyeztetést szerveztek. „Mi ehhez nem értünk, ezért idehívtuk a csatornaműveket és vízügyeseket, mert végre ezt rendbe kell tenni. Jövő hétre már tudni szeretnénk, mennyibe fog mindez kerülni” – mondta a településvezető, aki már próbálja beosztani a legszükségesebbekre az önkormányzati vis maior keretet.

„A Duna mellettiek a folyóval élnek, nem az árral van a gond, hanem a rengeteg fals információval. A mostani árhullámban is az volt a legnehezebb, hogy nem kaptunk megfelelő tájékoztatást: jöttek a hírek, hogy felettünk már átszakadt a gát, vagy csak megcsúszott, utána, hogy át kell vágni, de hivatalos helyről nem segítettek, hogy ebből most mi igaz. Akkor így hogy döntsek?” – tette fel a kérdést Huszár, aki állítja: egyszer sem tudott a területileg illetékes kormánymegbízottal beszélni, de más hivatalos szerv sem segítette alapvető információkkal a legdurvább napokban. „960-an élnek Nagybajcson, ebből 300 egyedülálló idős ember, akik mind az én szavamra vártak, hogy pakoljanak vagy ne” – tette hozzá.

Huszár szerint leginkább a környékbeli polgármesterek számíthattak egymásra, folyamatosan értesítették a mellettük, illetve a folyó lentebbi szakaszán található települések vezetőit, hogy mi a helyzet náluk, és így mire számíthatnak a többiek. „Most már ott vigyorog sok hivatalos ember a megyei lapban, de mikor szükség lett volna rá, nem segítettek” – jegyezte meg.

Vízállás egy nagybajcsi kertben

Stiller Ákos

A konkurencia segít, a vendég jön takarítani

A civil összefogás úgy tűnik, ott is megmaradt, ahol már azon fáradoznak, hogy minden visszatérjen a rendes kerékvágásba. Egyik példája ennek a Szentendrei-sziget legdélebbi pontján található, és így teljesen elöntött Rosinante Fogadó, amelynek megsegítésére valóságos mozgalom kezd szerveződni az interneten. „Az idősebb, tulajdonos házaspárnak az élete munkája van ebben a fogadóban, ami az a tipikus kicsi, helyes-kedves, jó kaját adó szálláshely. Mikor a főnököm átvette az evakuálási papírt a polgármestertől, kibuggyant a könny a szeméből, pedig nem az a sírós típus” – mesélte a hvg.hu-nak Paór Anikó, a fogadó egyik munkatársa.

Múlt héten a vidéki fogadót 60 önkéntes próbálta megvédeni, négy napig építették a kis saját töltésüket. „A korábbi árvizeket mindig meg tudtuk fogni, most szombat este végül áttörte a víz, ami innen már megállíthatatlan volt. Egy méter magasan állt a Duna az egész alsó szinten, úszott még a zongora is” – mondta. Azonban nemcsak a helyiek, de a hosszú évek alatt kibővült vendégkör is azonnal a bajba került fogadó segítségére sietett.

„Nem is vártunk ennyi segítséget, folyamatosan csöng a telefon, majdnem százan jelentkeztek be. Az egyik törzsvendég szabadságot vesz ki, de jön takarítani, küldik az aggregátorokat, miközben a konkurens vendéglátóhely hordja nekünk a kaját. Most szombaton esküvő lett volna a fogadóban, amit szintén egy felajánló segítségével tudtunk átszervezni máshová, ahol önköltségi áron átvállalták. A menyasszony is annyira jó fej volt, rögtön rábólintott – sorolta Paór Anikó, aki jelenleg motoros hajóval jár a munkahelyére, méghozzá „az árban egészen a házig”.

A folyó alsó szakaszán továbbra is helyzet van, itt követheti a legfrissebb árvízi híreket!