„Az itteni embereket nagyon nem kell felszólítani, tudják, hogy jön a víz. Ilyenkor naponta legalább egyszer mindenki lemegy a partra, megnézni, hogy mennyit emelkedett a Duna” – mondta a hvg.hu-nak Major Gábor, a Duna partján fekvő Gönyű polgármestere. A szintén folyóparti Nagybajcson is azzal kezdte a munkanapját Huszár Imre polgármester, hogy munkába menet saját szemével ellenőrizte a vízállást.

Az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt várhatóan minden eddiginél magasabb (percről percre tudósításunkban is követett) árhullám várható legnagyobb folyónkon. A Duna felső-magyarországi szakaszán a 2002-ben levonult, rekordnagyságú árhullámhoz hasonló lehet a helyzet az idén, keddtől megállási tilalom lép érvénybe a budapesti rakpartokon és nem járnak a BKK hajói sem. A kormány 4 millió homokzsákkal és több ezer emberrel készül a védekezésre. Győr és Komárom megyében rendkívüli készültséget rendeltek el, Budapesten, a Szigetközben és Szentendrén készülnek komolyabb helyzetre.

„Már kértünk ötezer homokzsákot, homokot és árvízvédelmi fóliát, és értesítettük a helyi vállalkozókat, akik rendelkeznek autóval. Belőlük és a helyi lakosokból áll nálunk a katasztrófavédelmi csoport” – mondta Major Gábor, aki szerint ilyenkor rajtuk kívül is mindenki igyekszik, és „mindent megtesznek, hogy ne ússzon el házuk”. A legnagyobb károkat még az 1950-es években szenvedte el Gönyű a medréből kilépő Duna miatt, a 2002-es árhullámot viszont könnyen átvészelte a parton fekvő település.

MTI / Krizsán Csaba

Huszár Imre szerint ilyenkor a nagybajcsiak is hirtelen mindig híresek lesznek, mert a település elhelyezkedése miatt ide telepítettek egy országos előrejelzések alapjául szolgáló vízmércét. „5,9 méteren állt reggel, estére várunk jelentősebb emelkedést. De mi ezzel élünk, megszoktuk, hogy jön a zöld ár” – sommázta a településvezető. Hétfőn azért nekifogtak újra kipucolni az árkokat, sőt már szervezik a gépeket az ár levonulása utáni rendezéshez.

Megdőlnek a rekordok

A kitartó esőzés miatt a Duna németországi és ausztriai szakaszán már nagyon komoly árvízzel kell szembenézniük a folyó partján élőknek: a két ország határán lévő Passaunál a vízszint hétfőn meghaladta az 1501-ben észlelt legmagasabb vízállást. A belügyminiszter hétfőn már rendkívüli árvízvédelmi készültséget rendelt el Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyére, miután a következő napokban számítani kell arra, hogy a magyarországi szakaszon is az eddig mért legnagyobb vízállással tetőzik a Duna. Győrött Bakondi György, a katasztrófavédelem vezetője már közölte: az árteületen élőknek el kell hagyniuk házaikat.

Az osztrák vízmércéket figyelik az Észak-Dunántúli Vízügyi Főigazgatóság munkatársai, hiszen ezek alapján kedden már meg tudják becsülni, meghaladja-e a 2002-es vagy a 2006-os áradás szintjét a héten levonuló árhullám – tudtuk meg a térség központi védelemvezetőjétől, Németh Józseftől. Az elmúlt hétvégén már megkezdték az úgynevezett operatív beavatkozást, vagyis magasítják a töltéseket, ahol pedig nincs védmű, ott ideiglenes védvonalakat építenek.

Passau víz alatt

MTI / EPA / Andreas Gebert

„Vasárnap már 250-en dolgoztak, azóta még érkezett 160 szolnoki kolléga, de már úton vannak az átvezényelt vízügyesek Pécsről, Miskolcról is. Megkerestük a honvédséget is, kedd reggeltől a komáromi védvonalon segítenek be” – mondta Németh József, az észak-dunántúli védelem vezetője. Hozzátette, számítanak önkéntesekre is, illetve következő lépcsőben a helyi katasztófavédelmi csoportokra, vagyis azokra a civilekre, akiket korábban polgári védelmi szolgálatra köteleztek.

Nagy homokzsákpakolás jön

Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője hétfőn újságíróknak azt mondta: a legnagyobb munkát az árvíz a Szigetközben adja, mivel az ottani védművek alacsonyabbak, mint az eddig mért legnagyobb vízszint, amit várhatóan meghalad majd az ár: ezen a területen homokzsákokkal kell majd megemelni a gátakat. Rekordvízállásra készülnek Komárom és Esztergom térségében is, Budapesten pedig várhatóan megközelíti a 860 centiméteres rekordot – ez több mint két méterrel van az alsó rakpart felett –, ezért ideiglenes védművet kell építeni a Margitszigeten és a Római parton.

Tétényi Éva, Esztergom polgármestere a hvg.hu-nak azt mondta: arra számítanak, hogy a 2006-ban mért rekord felett mintegy tíz centivel tetőzik az árhullám, ami azt jelenti, hogy víz alá kerül a Prímás-sziget (ahol egyebek mellett a város eladósodásának egyik szimbólumává vált élményfürdő található), de elöntheti a víz a 11-es főút bevezető szakaszát is, így a hegyi utakon keresztül kell megoldani a felhajtást a Mária-Valéria hídra. A Duna-parti sétányt várhatóan a katasztrófaturisták miatt kell majd lezárni, mivel a bámészkodók akadályoznák a védekezési munkákat.

AFP / Oláh Tibor

Bár a fővárosban egyelőre nem rendeltek el még elsőfokú készültséget sem, a felkészülést már megkezdték. Ennek az első ütemét a Fővárosi Csatornázási Művek, illetve a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság végzi a védelmi tervnek megfelelően. A Duna magyarországi szakaszán több helyen is építkezések nehezítik a védekezést, például Szentendrén, ahol épp mobilgátat építenek. Hasonló a helyzet a Komárom-Esztergom megyei Táton, ahol egy uniós beruházás miatt van megbontva a védmű.

Legények a gátra

Molnár szerint az OKF összesen mintegy 5000 ember munkájára számít, amihez az önkormányzatok is hozzáadnak 18-20 ezer embert. A hvg.hu kérdésére a főigazgató azt mondta: számítanak a polgári védelmi szolgálatra kötelezettek munkájára. Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly január 1-től hatályos új katasztrófavédelmi törvény alapján az önkormányzatok már összeírták, kik azok, akiket természeti vagy ipari katasztrófa esetén ez a kötelezettség terhel. Bár a polgármester helyett a járási hivatalvezető lett a helyi védelmi bizottság vezetője, ezeknek a csoportoknak az irányítását a települések első embere végzi.

Tétényi Éva szerint Esztergomban ötszáz emberrel alakult meg a törvényben előírt katasztrófavédelmi csoport, de azóta többen is jelezték, hogy inkább mégsem szeretnének részt venni benne. Mivel mozgósítás ez idáig nem volt, csak szerda-csütörtök körül fog kiderülni, hogy hány embert lehet valójában használni, például a homokzsákok töltésére. A polgármester ugyanakkor azt mondta: a korábbi években is sok mindent önkéntesek segítségével oldottak meg, így most is számít a helyiekre.

A Komárom-Esztergom Megyei Védelmi Bizottság kérésére ugyanakkor száz-száz katona fog váltásokban dolgozni a gáton Komárom és Szőny térségében. A Honvédelmi Minisztérium (HM) hétfőn elrendelte a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer részleges aktivizálását, megkezdődött a védekezési feladatok tervezése. A HM közleménye szerint a Magyar Honvédség készen áll arra, hogy technikai eszközeivel és személyi állományával részt vegyen az árvízvédelmi munkáltatokban.