Közeledik a véghajrá a parlamentben, a nyári szünet előtt már csak három napot ülésezik az országgyűlés: pénteken, illetve a jövő héten hétfőn és pénteken. E három napon – hat nemzetközi szerződés kihirdetését is beleértve – összesen 25 törvény elfogadása várható. Köztük lesz a sokat vitatott földtörvény, az egyházakról szóló jogszabály módosítása, a vadonatúj jegybanktörvény, illetve a temetési törvény módosítása is, amely bevezeti az úgynevezett szociális temetést.
Pénteken nem lesznek interpellációk és kérdések, a napirend előtti felszólalások után egyből a szavazógéphez ül a parlament. Ezen az ülésen még csak egy zárószavazás várható, amely egyebek közt a távolléti díj, vagyis a szabadság idejére járó fizetés kiszámításának szabályait rendezi. Az új munka törvénykönyve idén januárban lépett teljes egészében hatályba, de rögtön kiderült, hogy a pongyolán megfogalmazott szöveg miatt sok dolgozó rosszul járt a számítási módszer megváltoztatásával. A kormány ezért május közepén előállt a módosító javaslatával.
Egy felolvasztott javaslat
Pénteken előkerül az alaptörvény negyedik módosítása miatt szükséges salátatörvény, aminek tárgyalását még áprilisban befagyasztották – nyilván a nemzetközi szervezetekkel folytatott egyeztetéseket kivárva. Az azóta bekövetkezett változásokra Répássy Róbert igazságügyi államtitkár reagált kedden öt, úgynevezett kapcsolódó módosító indítvány formájában. A legfontosabb változás, hogy teljes egészében kihúzzák a szövegből a perek áthelyezését, amelyet az Európai Bizottság kifogásolt, és amit várhatóan az alaptörvényből is törölnek. Legutóbb már az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője – az áthelyezések korábbi szorgalmazója –, Handó Tünde is a törlést javasolta, igaz, cserében többletforrásokat kért az igazságszolgáltatás számára.
Túry Gergely
A perek áthelyezésének lehetőségéhez a végsőkig ragaszkodott a Fidesz, amely így akarta ledolgoztatni a bíróságokkal az ügyhátrányt. Az Alkotmánybíróság 2011 végén megsemmisítette azt a törvényi passzust, amely lehetővé tette, hogy legfőbb ügyész ügyeket helyezhessen át egyik bíróságról a másikra. Ezt követően ezt a jogosítványt az új intézményt, az OBH elnöke kapta meg – amit bele is írtak az alkotmány átmeneti rendelkezéseibe –, aki élt is a jogával: a Fővárosi Törvényszékről áttetette például a volt főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós perét Kecskemétre. A döntés ellen Hagyó ügyvédje az Ab-hoz fordult. Bár nem ez az ügy mozgatta az Ab-t, hanem az ombudsman indítványa, végül formai okok miatt megsemmisítette az átmeneti rendelkezéseket. A Hagyó-ügyben ugyanakkor Handó maga kérte, hadd állhasson az Ab elé, hogy kifejthesse álláspontját, amit végül zárt ülésen tett meg.
Nem kerül bele az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe az sem, hogy a Kúria elnöke vagy a legfőbb ügyész is kezdeményezhet úgynevezett utólagos normakontrollt, vagyis egy konkrét ügytől függetlenül is kérheti egy jogszabály megsemmisítését (ehhez jelenleg csak az ombudsmannak, a kormánynak, illetve a parlamenti képviselők negyedének van joga). Az indoklás szerint az érintettek maguk javasolták a rendelkezés elhagyását, mivel a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is úgy látta, nekik alkalmazni kell, nem pedig vitatni a törvényeket.
A múlt héten levették a napirendről azt az oktatási módosító csomagot, amelynek apropóján tovább folyik a fideszes szakpolitikusok és a KDNP-s közoktatási államtitkárság közti csendes háború. Pénteken kiderül, hogy a többség támogatja-e a Pokorni Zoltán vezette oktatási bizottság módosító indítványait, amelyek az iskolaigazgató hatásköreit bővítené a teljhatalmával amúgy is nehezen birkózó Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) szemben.
Pénzmosoda, kisajátítás, romkocsma
Emellett a képviselők döntenek a Stabilitás Megtakarítási Számla bevezetéséről, amellyel újra megpróbálják hazacsábítani a magyarok külföldön elrejtett pénzeit: ha valaki legalább öt évig a számlán hagy legalább ötmillió forintot, akkor nem kell adót fizetnie a betett összeg után. A javaslatnak az az érdekessége, hogy a gazdasági bizottság a kisajátítási szabályok megváltoztatásáról szóló egyéni képviselői törvényjavaslathoz adta be, mégpedig a vita lezárása után. Tehát semmi köze ahhoz a szöveghez, amelybe beleillesztenék, és még csak vita sem folyt róla az országgyűlés plenáris ülésén.
Az eredeti, a kisajátítási törvényt módosító javaslat is változik, miután az eredeti szöveget úgy is lehetett értelmezni, hogy bárkinek kisajátíthatják a lakását, ha egy országgyűlési képviselőnek megtetszik. György István főpolgármester-helyettes a hvg.hu-nak már korábban azt mondta: lényegében két konkrét épületről van szó, és most módosító indítványokkal egyértelműsítették is, hogy „Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése”, illetve a „sűrűn beépített nagyvárosias lakóterület levegőszennyezettségének és zajterhelésének csökkentése” számít olyan közcélnak, ami megalapozza a kisajátítást.
A HVG az e heti számában arról írt, hogy a miniszterelnök tervei miatt kell megalkotni az új kisajátítási szabályt. A hetilap úgy tudja, Orbán Viktor felelevenítette az első kormánya idején kidolgozott koncepciót, mely szerint a kormányfő irodája az Országgyűlésből átköltözik a budai várban található Sándor-palotába, melyet pont ezért újítottak fel. Viszont ott jelenleg a köztársasági elnök hivatala üzemel, így a KEH-nek más ingatlant kéne találni.
A Rogán Antal-féle romkocsmaadóról szóló törvényhez mindössze egy módosító indítvány érkezett, de az rögtön két példányban: az önkormányzati és a gazdasági bizottság is benyújtotta azt, hogy a felügyeleti díjat fizető vendéglátóhelyek engedélyét a rendőrség ne vizsgálja felül lakossági bejelentésre, csak a szokásos ellenőrzéskor. Ez valószínűleg garancia lenne a szórakozóhelyek üzemeltetői számára, hogy nem zaklatják őket a panaszkodó helyiek miatt, ha fizetik a sajátos különadót.
