Úgy fest, a kormány újabb módszerrel igyekezne rábírni a magyar állampolgárokat, hogy a külföldön, egyes esetekben offshore országokban fialtatott pénzeiket hazahozzák. A cél a hivatalos indoklás szerint a devizaadósság csökkentése lenne. A tavaly véget ért kétéves adóamnesztia nem hozott komolyan vehető mennyiségű adóforintokat a konyhára, ráadásul egyes államok, mint például Svájc, ahol nagyobb összegek heverhetnek, nem feltétlenül mutatkoznak a legegyüttműködőbbnek ebben a kérdésben.

A Rogán Antal elnökölte gazdasági bizottság ezért a stabilitási törvényhez benyújtott módosítóval igyekszik a helyzeten változtatni, úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) megnyitását engedélyezve. A javaslat szerint az SMSZ megtakarítási értékpapírszámlából és pénzszámlából áll.

Ilyen számlát kizárólag magánszemély nyithat, akinek a számlanyitással egyidejűleg legalább 5 millió forintot kell befizetnie. Ugyanarra a megtakarítási számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni, de ugyanaz a személy több SMSZ-t is nyithat, tehát folyamatosan lehet majd ily módon pénzt befektetni. Az értékpapírszámlán kizárólag a magyar állam, illetve az EGT más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapír tartható nyilván: tehát a számla tulajdonosa az átutalt pénzéből automatikusan állampapírt vesz majd. SMSZ-t kizárólag befektetési tevékenységet végző hitelintézet vezethet. Sarkalatos pont, hogy ha a befizetés és az összeg felvétele között legalább 5 év telt el, a kifizetés után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Tényleg nem vizsgálnák a pénzek forrását és a pénzmosásnak nyitna utat a módosítás?

AFP / Achim Scheidemann

Bár a konstrukció hivatalosan a devizaadósság csökkentését, még inkább átstrukturálását célozza, jelen formájában az SMSZ – mint ahogy erre markánsan rámutatott az Én pénzem pénzügyi portál és az Adózóna is – leginkább a külföldi pénzek tisztára "varázsolását" szolgálja. A számlákat vezető bankok – bár a tulajdonos azonosítását elvégzik – a pénzről csak összesített adatokat szolgáltatnak majd, a számlatulajdonos azonosítása nélkül. A külföldi eltitkolt vagyont ráadásul rendkívül kedvezményesen lehet majd legalizálni. Ám még így sem biztos, hogy a javaslat komoly összegeket hoz haza.

Folyamatosan lehetne áromoltatni az offshore jövedelmeket?

"Csúnya kiskapukat nyithat meg ez a törvénymódosítás" – fejtette ki a hvg.hu-nak véleményét egy neve elhallgatását kérő adótanácsadó a stabilitási törvényhez benyújtott módosításról. Szerinte az üggyel kapcsolatban több probléma is van. Először is nem tudni, hogy időben korlátozott-e az SMSZ megnyitása, vagyis meddig lehet ilyen számlát nyitni. A számla ebből következőleg nem is egy klasszikus adóamnesztiát megvalósító eszköz, mivel azok általában egyszeri alkalomra szólnak.

Ha ez tartós megtakarítási eszköz marad a kínálatban, akkor még az is elképzelhető, hogy a gyakorlatban offshore vagyonokat lehet majd folyamatosan áramoltatni ezekre a számlákra, és ezzel legalizálni eltussolt fekete jövedelmeket – mivel az adóhivatal felé anonim a számla. Ha valakinek például van egy offshore tulajdonú magyarországi cége, mely évente – tegyük fel – 50 milliós profitot termel, akkor a nyereséget át lehet hozni Magyarországra, és bár 5 évig "parkoltatni" kell, de adómentesen lehet itthon ezt követően felhasználni – emelte ki az adótanácsadó.

Talán véletlen egybeesés, hogy 5 év után lehet majd kivenni a pénzt mindenféle büntetőkamat nélkül, de az adócsalás elévülése is pont ennyi. Vagyis ha nincs büntetőjogi eljárás folyamatban egy magánszemély ellen, aki így szeretné legalizálni vagyonának egy részét, akkor az adóhatóság gyakorlatilag utólag sem tehet semmit a kétes forrásból érkező pénzek adózási körbe vonása érdekében.Ha pedig vagyonosodási vizsgálatra kerülne sor, akkor további kérdés lenne, hogy a NAV az SMSZ-ek irányába kutakodhatna-e. Az adótanácsadó szerint az anonimitás szerint elvileg nem. Ráadásul nem is lenne szembetűnő a vagyon növekedése, mivel minden valószínűség szerint 5 évig nem nyúlna hozzá az illető, vagyis nem költene abból a pénzből. "Ha nekem lenne offshore pénzem, akkor én nagyon örülnék egy ilyen lehetőségnek" – fejtette ki a szakértő.

A módosításból az sem derül ki, hogy csak magyar vagy külföldi magánszemélyek is nyithatnának-e SMSZ-t. Nyilván nem lehet az uniós állampolgárokat ebből a lehetőségből kizárni, de homályos, hogy mi történik azon országok állampolgárainak ilyen számlákon elhelyezett vagyonával, ahol ez a forrásszerző forma nem adómentes. Az SMSZ a pénzintézetek tartós betéti számláinak (tbsz) körébe is bekavarhat, mivel ez a megtakarítási forma is adómentes 5 év után. Bár a tbsz-ek nem anonimak, ugyanakkor az állampapírokénál sok esetben magasabb hozamot tudnak produkálni, ráadásul nem kell 5 millió forint az elindításukhoz. Így, bár a stabilitás megtakarítási számla az adóhatóság irányába történő anonimitását a módosítás kimondja, ha ez valamilyen módon mégsem lenne teljesen biztosított, akkor az SMSZ értelmét vesztené, hiszen ugyanilyen időtávra vannak jobb konstrukciók, fejtette ki az adótanácsadó.

Ettől sem jönnek majd haza a pénzek

Nem tartom sikeresnek a kormány tavalyi adóamnesztiáját, és minden valószínűség szerint a mostani új alternatíva sem vonzhat majd haza nagy vagyonokat – mondta Danku Tamás, a The Company House adótanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Szerinte akkor jelenthetne könnyebbséget a stabilitás megtakarítási számla, ha az alapvetően külföldön szerzett jövedelmet itthon akarnák elkölteni. Egy külföldön munkát vállaló magyar azonban a legtöbb esetben külföldön rendelkezik bankszámlával, ahol a jövedelmet le is adózza – esetükben ezért értelmetlen ez a forma. Akik pedig az adóhatóság elől titkolták el a jövedelmüket, azokat korábban sem lehetett rávenni, hogy hazahozzák a pénzüket – bármilyen ajánlatot is találtak ki.

Hazai széfekbe irányítaná a külföldi magyar vagyonokat a kormány, de kérdés, milyen módszerrel és sikerrel.

AFP / Iliya Pitalev

A The Company House ügyvezető igazgatója szerint ennek az a fő oka, hogy Magyarországon rendkívül bizalmatlanok az emberek az adóhatósággal szemben. Bár a módosítás kimondja, hogy az adóhatóság nem értesülhet az SMSZ-t nyitó személyek adatairól, vagyis egyfajta anonimitást ígér, hazánkban azonban nincs anonim pénzintézeti számla, a jogalkotóban pedig nem bíznak annyira, hogy bármikor ne változtathatná meg az adatokhoz való hozzáférés szabályait a NAV számára kedvező módon.

Ahogy Oroszországban sem volt sikeres az adóamnesztia, így Magyarországon sem lesz az addig, míg az állampolgárok nem bíznak az adóhivatalban – fejtette ki az ügyvezető igazgató. Angliában vagy az Egyesült Államokban jobban működtek az ilyen programok, mivel ott az állampolgárok nagyobb szimpátiával viseltettek a hivatalos szerv iránt.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakkal!