Néhány nappal a halála előtt hagyta minden vagyonát a szomszédjára egy budapesti nő, a bíróság szerint nem történt csalás
A szomszéd ugyanabban a házban már egy másik lakást is hasonló körülmények között szerzett meg.
A mai második szocialista közleményben Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja kifejti, hogy a családok júniusban kaptak levelet arról, hogy a megszokottnál jóval korábban, július 31-éig kell a szülőknek csekken befizetniük az állami tulajdonú Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) számlájára a tankönyvcsomagok árát. Emlékeztetett: eddig jellemzően augusztus végén, illetve szeptember elején kellett fizetni az átvett tankönyvekért. A köznevelési államtitkárság június végén arra szólította fel a Kellót, hogy július 31-éről augusztus 15-ére módosítsa a könyvek árának kiegyenlítéséhez megküldött csekkek befizetési határidejét.
A szocialista politikus szerint a családok azt érezhetik, hogy "minden nap rúg még egyet beléjük a kormány."
Közleményt adott ki Niedermüller Péter, a DK alelnöke is. Szerinte az elmúlt három év során egyetlen konkrét, tényleges szegregációellenes intézkedés sem született, ugyanakkor ma az állam mint fenntartó olyan iskolákat működtet, amelyekről jogerős bírósági ítélet mondja ki a gyerekek megkülönböztetését. Ezekben az intézményekben január óta sem történt semmi, a kormány tűri a tudatos törvényszegést - írta.
A politikus rámutatott: a gyermekvédelmi törvény módosításának hatására szeptembertől megszűnik a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közötti különbségtétel. Ennek következtében a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek elveszíthetik a nekik eddig járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményeket, és fennáll a veszélye fokozott iskolai lemorzsolódásuknak.
A törvénymódosítás nyomán a statisztikákban kevesebb lenne a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, miközben a valóságban nem lehet majd megállapítani a tényleges iskolai szegregációt - véli az ellenzéki politikus.
Szintén közleményben fordult a nyilvánossághoz Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, az LMP politikusa. Ő az egészségügyi alapellátást félti. Azt írja, hogy pártjuk írásbeli kérdéssel fordult Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez az alapellátásban dolgozók béremelésével kapcsolatban, és a „jól kommunikálható látszatintézkedések helyett az LMP azonnali, rendszerszintű beavatkozást sürget”.
„Bár a kormányprogram szerint prioritásként kezelendő az alapellátás, a praxisokban dolgozó orvosok, ápolók, védőnők a béremelés második fordulójából is kimaradtak. Selmeczi Gabriella nyilatkozataival ellentétben a bérek tavaly sem nőttek, csupán a kártyapénz jelképes emelése történt, ami a növekvő működési költségeket is alig fedezi” – írja Szél, majd leszögezi, hogy „a számok egyértelműen tükrözik a folyamatosan romló helyzetet: a betöltetlen praxisok száma közel másfélszeresére nőtt 2010 óta, ráadásul a háziorvosok harmada már most nyugdíjas korú, másik harmada pedig 5 éven belül szintén azzá válik. Az utánpótlás helyzete is egyre kritikusabb, az idén mindössze 68 fiatal orvos választotta ezt a pályát”.
