szerző:
Stemler Miklós
Tetszett a cikk?

Nyílt levélben kérnek tájékoztatást a szigetvári iskolaközpont dolgozói a helyi tankerületi igazgatótól arról, hogy a tantestület elsöprő többségének támogatása és Hoffmann Rózsa korábbi ígérete ellenére miért nem vezetheti tovább a volt igazgató az intézményt. A háttérben személyi konfliktusok állnak, ráadásul – nem meglepő módon – politikai szempontok is felmerültek.

Néhány nappal a tanévkezdés előtt nincs vezetője a Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskolának. A közel 3500 diákot oktató és több mint 200 pedagógust alkalmazó, oktatási központként működő intézmény nincs egyedül ezzel a problémával: eddig mintegy 100 általános és középiskola esetében nem sikerült megtalálni az alkalmas igazgatójelölteket az államosított közoktatási rendszerben.

A Zrínyi esete abból a szempontból azonban egyedi, hogy nem csupán a tantestület és az önkormányzat, hanem a Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár által megfogalmazott elvek alapján is a korábbi igazgatónak, Szabó Attilának kellene vezetnie az intézményt, ám a helyi tankerületi igazgató, Kalapáti Attila Ádám másképp gondolja.

Nem csak egy kisvárosi iskola

Az idén 112 éves Zrínyi élére 2008-ban került Szabó Attila, aki a Fidesz országgyűlési képviselőjét, Pichler Imrét váltotta az igazgatói székben (az akkor 61 éves Pichler nem indult újra a posztért). Megválasztása nem volt zökkenőmentes: a tantestület a másik jelöltet, Reichmesz Ádámot támogatta csekély többséggel, ám az akkor baloldali többségű szigetvári képviselő-testület Szabót támogatta. Kettőjük viszonya nem volt felhőtlen, miután Szabó korábban többször bírálta Pichlert, aki szerinte összekeverte a politikusi és pedagógiai szerepeket. A hvg.hu birtokába került egy dokumentum, mely szerint még 2008 előtt az intézménynek szerződése volt egy irodahelyiség biztosítására "Fidesz iroda céljára". Persze a leköszönő igazgató hevesen ellenezte Szabó igazgatói ambícióit.

Amiért a harc megy: a szigetvári Zrínyi Gimnázium
©

Pichler egyik igazgatóhelyettese Kalapáti Attila Ádám volt, akinek távoznia kellett posztjáról Szabó megválasztása után. Szabó úgy véli, ebből eredeztethető a köztük meglévő rossz viszony, ami meglátása szerint a fő oka az iskola körül kialakult káosznak.

Az elmúlt években a Zrínyi – amely az egyetlen középiskola a hátrányos helyzetű szigetvári kistérségben – lendületesen fejlődött. Új szaktantermeket kapott, négy új szakma oktatása indult meg, és a képzési kínálat esti tagozattal és emelt óraszámú angol oktatással bővült. A tornacsarnok korszerűsítésére 14,5 millió forintot költöttek, félmilliárdból újították fel az iskola épületét, és nőtt az iskola vonzereje: a gyerekszám csökkenése ellenére évről évre emelkedett a beiratkozók száma, egy helyett tavaly már két gimnáziumi osztály indult.

Annak érdekében, hogy egy uniós pályázat révén elnyerhető összeget maximalizálják, 2009-ben a kistérség összes oktatási intézményét egy egységbe vonták össze – ez lett a Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde. A kényszerházasság eredménye egy szétszórt telephelyekkel rendelkező, széttartó oktatási profilú monstrum lett, amely több ezer gyerekért felel hároméves kortól egészen 18 évesig. A középiskola igazgatójaként az új centrumban Szabó a főigazgató-helyettesi pozíciót kapta.

Az elszabadult tankerületi igazgató

A tankerületi rendszer létrehozása után a posztra a középiskola volt igazgatóhelyettese, Kalapáti Attila Ádám került, akinek kinevezése azért is meglepte a helyi pedagógustársadalmat, mert több forrásunk szerint is rendszeresen kritizálta a Fidesz–KDNP-kormány oktatáspolitikáját a tanári közösség előtt.

Hoffmann Rózsa - az ő elvei sem érvényesülhettek
©

Az iskolakomplexum élére májusban írták ki a pályázatot, az eddigi vezetési szerkezettől eltérő módon: a főigazgatói posztot megszüntették, és összevonták a középiskola igazgatói posztjával. A kiírásra két pályamű érkezett, az egyik Szabóé, a másik pedig 2008-as vetélytársáé, Reichmesz Ádámé. Bár 2008-ban Reichmesz pályázatát valamivel nagyobb arányban támogatták az iskola dolgozói, Szabó ötéves igazgatói munkája a jelek szerint meggyőzte őket, hiszen most 80 százalékos támogatást kapott tőlük.

Az iskola sajátos szerkezetéből adódóan a pályázatokat meglehetősen sok érintett szervezet – a szigetvári önkormányzat, kisebbségi önkormányzatok, a kereskedelmi és iparkamara – véleményezte, és Szabó pályázatát mindegyikük támogatta. Az összhangból csupán a tankerületi igazgató, Kalapáti Attila Ádám maradt ki, aki mind a két pályázatot alkalmatlannak találta. Az igazgató állítása szerint még júliusban megosztotta Szabóval szakmai fenntartásait – minderre Szabó úgy emlékezik, hogy miután egy véletlen találkozó során rákérdezett a pályázatokra, Kalapáti azt felelte, hogy a pályázat túl kevés figyelmet fordított az általános iskolai képzésre.

Elvileg a végső szót a pályázatok esetében hivatalosan Hoffmann Rózsa mondja ki, ám minden jel arra utal, hogy az esetek túlnyomó többségében a döntések a tankerületi igazgatók szintjén születtek meg. Egy pedagógus forrásunk a pécsi Janus Pannonius Gimnázium fennállásának századik évfordulója apropóján elhangzott államtitkári tájékoztatón elhangzottakat ajánlotta figyelmünkbe, ahol a közoktatási államtitkár azt közölte az összegyűltekkel, hogy a végső szó kimondásakor csak a tankerületi igazgatók véleményére ad.

Van, amikor a kétharmad sem elég

Mindezt Hoffmann a napokban egy interjúban úgy fogalmazta meg, hogy az igazgatók véleményét „kiemelten fontos információként kezelte”. Bár ugyanebben az interjúban az államtitkár azt is bevallotta, hogy az ellenmondásos esetekben a jelöltekkel is beszélt, a szigetvári nem tartozott ezek közé, hiszen Szabó a hvg.hu-nak azt állította, őt senki nem kereste a minisztériumból, mindössze egy "szabvány" e-mailt kapott, amelyben pályázata elutasítása mellett további eredményes munkára buzdítják. A másik pályázó nem akart nyilatkozni arról, hogy őt megkereste-e Hoffmann államtitkársága. Mint a hvg.hu-nak elmondta, "túl van" az ügyön, nem kíván róla beszélni, majd letette a telefont.

Kezdődik az iskola, de nincs, aki vezesse
©

Pedig a közoktatási államtitkárság a szigetvárihoz hasonló helyzetek kivédésére egy olyan elvet fogalmazott meg, amely alapján a második ciklusukat megkezdő igazgatók automatikusan elnyerik a hosszabbítás jogát, amennyiben legalább a tantestület kétharmada támogatja őket. Hiába volt már Szabó igazgató, és hiába támogatták a kétharmadot jóval meghaladó arányban, a hivatalos indoklás szerint a 2008-ban elnyert igazgatói cím nem számít első ciklusnak, miután a 2009-ben létrehozott iskolaközpontban a gimnázium-szakközépiskola egy tagintézmény csak. Más kérdés, hogy miután Szabó főigazgató-helyettesként dolgozott (a korábbi főigazgató, a Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola vezetője nem pályázott), és az iskolaközpont csúcsintézménye a középiskola, a kontinuitás nyilvánvaló lehetne.

Igazgató hiányában az igazgatóhelyettesek vezetik tovább ideiglenesen az iskolát, akiket a helyi tankerületi igazgató nevezhet ki. A helyzet az augusztus 21-ei tanévkezdő tanári értekezleten tovább bonyolódott, miután a korábbi megállapodás ellenére (ennek értelmében a két már hivatalban lévő helyettes dolgozott volna tovább az átmeneti időszak alatt) Kalapáti bejelentette az egyik helyettes felmentését, és helyére egy olyan pedagógust nevezett ki, akinek bár a végzettsége megvan a poszt betöltéséhez, tapasztalattal még nem rendelkezik.

Az itt történtek a tantestületnél is kiverték a biztosítékot, akik másnap nyílt levélben fordultak Kalapátihoz, azt kérve, hogy mutassa be nekik a sorsukat meghatározó igazgatói pályázat elutasításának szakmai okait, ám ezt a tanári értekezleten Kalapáti megtagadta. A közoktatási államtitkárnak és a polgármesternek elküldött nyílt levélre a tankerület igazgatója annyit válaszolt, hogy miután a végső döntést nem ő hozta meg, nem áll módjában tájékoztatást adni. A szülők eközben aláírásgyűjtésbe kezdtek Szabó mellett, többen pedig már azt is jelezték, hogy ebben a bizonytalan helyzetben inkább a 30 kilométerre lévő Pécsre küldik gyerekeiket. A helyzetet egy új pályázat oldhatja meg, amelyen mint mondta, Szabó már „csak azért is” el fog indulni. A történelem-földrajz szakos tanár úgy véli, hogy a kialakult helyzet túlmutat Szigetváron, és tökéletes példája az egyszemélyes döntéseken alakuló irányítási rendszer súlyos hiányosságainak.

Természetesen mind Kalapáti Attila Ádámot, mind a közoktatási államtitkárságot megkerestük, többek között azt kérve tőlük, hogy ismertessék a döntés hátterében húzódó szakmai indokokat, és értékeljék a pályázati rendszer működését. Az igazgató egy „előzetes beszélgetés” után írásban kérte kérdéseinket, amelyeket még a múlt héten elküldtünk neki, ám válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett, az államtitkárság sajtószolgálata pedig türelmet kért – amint megkapjuk, válaszaikat természetesen közöljük.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Hoffmann: az igazgatók a felelősek az iskolák színvonaláért

Az új tanévtől új időszámítás kezdődik a magyar köznevelés rendszerében, és ennek részeként ismét pedagógiai vezetővé válnak az igazgatók. Erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára beszélt, amikor köznevelési intézményvezetői megbízásokat adott át szerdán a fővárosban.